Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A talaj fizikai vagy kémiai tulajdonságai által befolyásolt erdőtársulások

A talaj fizikai vagy kémiai tulajdonságai által befolyásolt erdőtársulások

Homok alapkőzeten kialakult talajokon nem a klímazonális[1748] erdőssztyepp társulások, hanem edafikus[1749] homoki tölgyesek alakultak ki. Ezek ismertebb társulásai a nyílt homoki tölgyes (Festuco-rupicolae-Quercetum roboris) és a zárt gyöngyvirágos-tölgyes (Convallario-Quercetum roboris). A Duna-Tisza közén a nyílt homoki tölgyesek termőhelyén nyáras-borókás (Junipero-Populetum) társulások terjedtek el. Elszikesedett öntés- vagy lösztalajokon a tatárjuharos lösztölgyeshez florisztikailag közel álló sziki tölgyes (Galatello-Quercetum roboris) alakult ki. Ott, ahol állományai gyepfoltokkal váltakoznak, a sziki erdőssztyepp (Peucedano-Galatelletum) a jellemző társulás. A mészkerülő lomblevelű erdők - pl. gesztenyés-tölgyesek (Castaneo-Quercetum), mészkerülő tölgyesek (Luzulo-Quercetum subcarpaticum), rekettyés mészkerülő tölgyesek (Genisto pilosae-Quercetum petreae), mészkerülő bükkösök (Luzulo-Fagetum) - kialakulásában és fenntartásában a savanyú kémhatású talaj játssza a döntő szerepet.

Bugaci nyáras-borókás (Junipero-Populetum albae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Bugaci nyáras-borókás (Junipero-Populetum albae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A nyílt homoki tölgyes a tisztásaival és a szegélytársulásaival az erdőssztyepp fő képviselője az Alföldön. Száraz és meleg buckatetőkön, valamint lejtőkön foltokban fordul elő. Lombkoronaszintjét domináns fafaja, a kocsányos tölgy (Quercus robur) mellett fehér nyár (Populus alba), rezgő nyár (Populus tremula), közönséges nyír (Betula pendula), mezei juhar (Acer campestre) és ezüst hárs (Tilia tomentosa) alkotja. Fajokban gazdag cserjeszintjében elsősorban boróka (Juniperus communis), közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), közönséges mogyoró (Corylus avellana), egybibés galagonya (Crataegus monogyna) és kökény (Prunus spinosa) fordul elő. A gyepszint jellemző faja a pusztai csenkesz (Festuca rupicola) . Ritka, értékes növénye a magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. hungarica).

Kocsányos tölgy (Quercus robur, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kocsányos tölgy (Quercus robur, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Fehér nyár (Populus alba, Salicaceae), előtte homokpusztagyep (Festucetum vaginatae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Fehér nyár (Populus alba, Salicaceae), előtte homokpusztagyep (Festucetum vaginatae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Közönséges nyír (Betula pendula, Betulaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges nyír (Betula pendula, Betulaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Mezei juhar (Acer campestre, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Mezei juhar (Acer campestre, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Ezüst hárs (Tilia tomentosa, Tiliaceae) egymagvú, terméságazatot alkotó makktermései (Turcsányi Gábor felvétele)
Ezüst hárs (Tilia tomentosa, Tiliaceae) egymagvú, terméságazatot alkotó makktermései (Turcsányi Gábor felvétele)

Közönséges boróka (Juniperus communis, Cupressaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges boróka (Juniperus communis, Cupressaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Fagyal (Ligustrum vulgare, Oleaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Fagyal (Ligustrum vulgare, Oleaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Közönséges mogyoró (Corylus avellana, Betulaceae) rojtos kupacslevelű makktermésekkel (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges mogyoró (Corylus avellana, Betulaceae) rojtos kupacslevelű makktermésekkel (Turcsányi Gábor felvétele)

Egybibés galagonya (Crataegus monogyna, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Egybibés galagonya (Crataegus monogyna, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Kökény (Prunus spinosa, Rosaceae) (Bodonyi Nóra felvétele)
Kökény (Prunus spinosa, Rosaceae) (Bodonyi Nóra felvétele)

Pusztai csenkesz (Festuca rupicola, Poaceae) (Szollát György felvétele)
Pusztai csenkesz (Festuca rupicola, Poaceae) (Szollát György felvétele)

A Duna-Tisza közi nyáras-borókás állományok fő alkotói a boróka (Juniperus communis), a fehér és a szürke nyár (Populus alba, Populus x canescens), az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) és a közönséges mogyoró (Corylus avellana) . Tisztásaikon homoki nőszirom (Iris arenaria) és homoki kikerics (Colchicum arenarium) fordul elő.

Közönséges boróka (Juniperus communis, Cupressaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges boróka (Juniperus communis, Cupressaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Fehér nyár (Populus alba, Salicaceae), előtte homokpusztagyep (Festucetum vaginatae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Fehér nyár (Populus alba, Salicaceae), előtte homokpusztagyep (Festucetum vaginatae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Egybibés galagonya (Crataegus monogyna, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Egybibés galagonya (Crataegus monogyna, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Fagyal (Ligustrum vulgare, Oleaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Fagyal (Ligustrum vulgare, Oleaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Közönséges mogyoró (Corylus avellana, Betulaceae) hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges mogyoró (Corylus avellana, Betulaceae) hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)

Homoki kikerics (Colchicum arenarium, Colchicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Homoki kikerics (Colchicum arenarium, Colchicaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A zárt gyöngyvirágos-tölgyesek alkotják hazai homokterületeink klimaxtársulását[1750]. Magasabb talajvízszintű, hűvösebb, nedvesebb mikroklímájú területeken jönnek létre. Lombkoronaszintjük fő alkotója a kocsányos tölgy (Quercus robur), de előfordul benne vadkörte (Pyrus pyraster), mezei juhar (Acer campestre), mezei szil (Ulmus minor), rezgő nyár (Populus tremula) stb. is. Fejlett cserjeszintje van. Gyepszintjében a kora tavaszi hagymás-gumós fajok tömegesen jelennek meg. Jellemző lágyszárú fajai a széleslevelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium), a gyöngyvirág (Convallaria majalis), az odvas keltike (Corydalis cava), a tarka sáfrány (Crocus reticulatus) és az egyhajúvirág (Bulbocodium versicolor).

Kocsányos tölgy (Quercus robur, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kocsányos tölgy (Quercus robur, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Vadkörte vagy vackor (Pyrus pyraster, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Vadkörte vagy vackor (Pyrus pyraster, Rosaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Mezei juhar (Acer campestre, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Mezei juhar (Acer campestre, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Mezei szil (Ulmus minor, Ulmaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Mezei szil (Ulmus minor, Ulmaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Gyöngyvirág (Convallaria majalis, Convallariaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Gyöngyvirág (Convallaria majalis, Convallariaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Odvas keltike (Corydalis cava, Fumariaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Odvas keltike (Corydalis cava, Fumariaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Tarka sáfrány (Crocus reticulatus, Iridaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Tarka sáfrány (Crocus reticulatus, Iridaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

A sziki tölgyesek és a sziki erdőssztyeppek lombkoronaszintjének fő alkotója a kocsányos tölgy (Quercus robur), de előfordulnak benne más tölgyfajok is. Második lombkoronaszintet alkot a tatár juhar (Acer tataricum) és a mezei juhar (A. campestre) . Fejlett cserjeszintjük van. Gyepszintjükben szintén jelentős a kora tavaszi hagymás-gumós aszpektus, amelynek jellemző fajai az odvas keltike (Corydalis cava), a salátaboglárka (Ficaria verna) és a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A tisztásokon jellenik meg a szikesek jellemző növényei közül a sziki kocsord (Peucedanum officinale).

Kocsányos tölgy (Quercus robur, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kocsányos tölgy (Quercus robur, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Tatárjuhar (Acer tataricum, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Tatárjuhar (Acer tataricum, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Mezei juhar (Acer campestre, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Mezei juhar (Acer campestre, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Odvas keltike (Corydalis cava, Fumariaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Odvas keltike (Corydalis cava, Fumariaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Salátaboglárka (Ficaria verna, Ranunculaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Salátaboglárka (Ficaria verna, Ranunculaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A mészkerülő bükkösök és tölgyesek jellemző savanyúságjelző fajai a fehér perjeszittyó (Luzula luzuloides), az erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa) és az orvosi veronika (Veronica officinalis). Tömegesek bennük a zuzmók, a mohák és a gombák is. Hazánk mészkerülő bükköseinek ritka növényei az áfonyák - Vaccinium myrtillus, V. vitis-idaea -, a körtikefélék - Chimaphila umbellata, Pyrola rotundifolia - és a korpafűfélék - Lycopodium clavatum, L. complanatum, L. annotinum, Hupersia selago

Bükkerdő árnyékos belseje, a bükkfa (Fagus sylvatica, Fagaceae) törzsének lejtő felé néző oldalán fehér perjeszittyóval (Luzula luzuloides, Juncaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Bükkerdő árnyékos belseje, a bükkfa (Fagus sylvatica, Fagaceae) törzsének lejtő felé néző oldalán fehér perjeszittyóval (Luzula luzuloides, Juncaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Fekete áfonya (Vaccinium myrtillus, Ericaceae) (Ódor Péter felvétele)
Fekete áfonya (Vaccinium myrtillus, Ericaceae) (Ódor Péter felvétele)

Kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum, Lycopodiaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum, Lycopodiaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum, Lycopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum, Lycopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

.

Györgyfű (Huperzia selago, Lycopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Györgyfű (Huperzia selago, Lycopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)



[1748] Klímazonálisak a nagy térségekre jellemző klíma hatására (vagyis ún. makroklimatikus hatásra) létrejött társulások. Kialakulásukban csekély szerepet más, pl. domborzattal vagy talajtulajdonságokkal kapcsolatos tényezők is játszanak.

[1749] Edafikus hatásoknak a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaival összefüggő hatásokat nevezzük.

[1750] A klimaxtársulások olyan dinamikus egyensúlyban lévő (vagyis egységnyi idő alatt többé-kevésbé azonos mennyiségű szerves anyagot építő, illetve lebontó) társulások, amelyek az adott terület klímaviszonyai mellett a legnagyobb produktivitásúak. A növényzet előrehaladó (progresszív) időbeli fejlődésének (szukcesszió) zárótársulásai.