Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A kontinentális jellegű tölgyesek

A kontinentális jellegű tölgyesek

A Duna flóraválasztójától keletre, az Északi-középhegységben, eltűnnek a szubmediterrán flóraelemek[1756], és a tőlünk keletre eső területekre jellemző szubkontinentális, valamint a Kárpátokból lehúzódó kárpáti flóraelemek jelennek meg. Szubkontinentális jellegű (vagyis a hazánktól keletre eső, csaknem kontinentális klíma alatt elterjedt), Északi-középhegységre jellemző extrazonális erdőtársulásaink[1757] a sajmeggyes-molyhos tölgyes bokorerdő (Ceraso-Quercetum pubescentis), az andezitmagyarperjés tölgyes (Poae pannonicae-Quercetum), valamint a melegkedvelő tölgyes (Corno-Quercetum pubescenti-petreae)

.

Melegkedvelő tölgyes (Corno-Quercetum pubescenti-petreae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Melegkedvelő tölgyes (Corno-Quercetum pubescenti-petreae) (Seregélyes Tibor felvétele)

A sajmeggyes-molyhos tölgyes bokorerdő mészkövön, sekély rendzina talajokon[1758], az andezitmagyarperjés tölgyes pedig andeziten, köves erubáz talajokon[1759] előforduló északi-középhegységi változata a dunántúli cserszömörcés molyhos tölgyes bokorerdőknek. Lombkoronaszintjükben a molyhos tölgy (Quercus pubescens) az uralkodó, amely mellett andeziten a kocsánytalan tölgy (Qu. petraea) is nagymértékben elterjedt. A cserszömörce (Cotinus coggygria) csak a Bükk délnyugati oldalán fordul elő, és a virágos kőrist (Fraxinus ornus) a magas kőris (Fraxinus excelsior) váltja fel. Dús cserjeszintjében gyakori a sajmeggy (Cerasus mahaleb) . Lágyszárú fajai között gyakoriak az erdőssztyeppek és a száraz tölgyesek fajai. Értékes melegkori reliktumnövénye[1760] a husáng (Ferula sadleriana), kárpáti-pannóniai endemizmusa pedig a magyar bogáncs (Carduus collinus). Az andezitmagyarperjés tölgyes jellemző faja a magyar perje (Poa pannonica subsp. scabra) .

Molyhos tölgy (Quercus pubescens, Fagaceae) levelének fonáka (Turcsányi Gábor felvétele)
Molyhos tölgy (Quercus pubescens, Fagaceae) levelének fonáka (Turcsányi Gábor felvétele)

Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Fagaceae) (Babos Károly felvétele)
Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Fagaceae) (Babos Károly felvétele)

Cserszömörce (Cotinus coggygria, Anacardiaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Cserszömörce (Cotinus coggygria, Anacardiaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Virágos kőris (Fraxinus ornus, Oleaceae) virágzó hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)
Virágos kőris (Fraxinus ornus, Oleaceae) virágzó hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)

Magas kőrisfa (Fraxinus excelsior, Oleaceae) (nagyobb, fekete rügyekkel) és virágos kőrisfa (F. ornus, Oleaceae) (kisebb, világosszürke rügyekkel) rügyes hajtása (Seregélyes Tibor felvétele)
Magas kőrisfa (Fraxinus excelsior, Oleaceae) (nagyobb, fekete rügyekkel) és virágos kőrisfa (F. ornus, Oleaceae) (kisebb, világosszürke rügyekkel) rügyes hajtása (Seregélyes Tibor felvétele)

Saj- vagy törökmeggy (Cerasus mahaleb, Rosaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Saj- vagy törökmeggy (Cerasus mahaleb, Rosaceae) virágzata (Turcsányi Gábor felvétele)

Husáng (Ferula sadleriana, Umbelliferae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Husáng (Ferula sadleriana, Umbelliferae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Magyar perje (Poa pannonica subsp. scabra, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Magyar perje (Poa pannonica subsp. scabra, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A melegkedvelő tölgyes a dunántúli mészkedvelő tölgyesek észak-magyarországi, szubkontinentális megfelelője. Lombkoronaszintjét főképp molyhos tölgy (Quercus pubescens) és kocsánytalan tölgy (Qu. petraea) alkotja. Kevés cserfa (Qu. cerris) is előfordul benne. Hiányzik belőle a virágos kőris (Fraxinus ornus), gyakori viszont a fatermetűre növő húsos som (Cornus mas), valamint a tatár juhar (Acer tataricum) .

Molyhos tölgy (Quercus pubescens, Fagaceae) levelének fonáka (Turcsányi Gábor felvétele)
Molyhos tölgy (Quercus pubescens, Fagaceae) levelének fonáka (Turcsányi Gábor felvétele)

Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Fagaceae) (Babos Károly felvétele)
Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Fagaceae) (Babos Károly felvétele)

Cserfa (Quercus cerris, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Cserfa (Quercus cerris, Fagaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Virágos kőris (Fraxinus ornus, Oleaceae) virágzó hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)
Virágos kőris (Fraxinus ornus, Oleaceae) virágzó hajtása (Turcsányi Gábor felvétele)

Húsos som (Cornus mas, Cornaceae) virágzó hajtása (Babos Károly felvétele)
Húsos som (Cornus mas, Cornaceae) virágzó hajtása (Babos Károly felvétele)

Tatárjuhar (Acer tataricum, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Tatárjuhar (Acer tataricum, Aceraceae) (Turcsányi Gábor felvétele)



[1756] Szubmediterrán elemek a mediterrán területek környezetéből származó növényfajok. Hasonlóképpen ismerünk a mediterrán területek környezetében elterjedt szubmediterrán társulásokat is.

[1757] Extrazonális egy társulás, ha a helyi különleges éghajlati viszonyok miatt saját zónáján kívül fordul elő.

[1758] Rendzina az olyan sekély termőrétegű, köves, nagy szervesanyag-tartalmú és gyengén kilúgozódó talaj, amely tömör, szénsavas meszet tartalmazó és mállásakor kevés szilikátos anyagot képező alapkőzeteken (elsősorban mészkövön, tömör márgán vagy dolomiton) alakult ki.

[1759] Az erubáz olyan vulkáni alapkőzeten (andezit, bazalt) kialakuló sekély termőrétegű, törmelékes talaj, amely bázisokban (elsősorban kalciumban), montmorillonit típusú agyagásványokban és humuszban gazdag, de karbonátmentes. Rendszerint hegytetőkön és délies fekvésű lejtőkön alakul ki. Hő- és vízgazdálkodása szélsőséges.

[1760] A reliktumnövény korábbi földtörténeti korokból maradt meg egy adott területen.