Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

24. fejezet - NÖVÉNYÖKOLÓGIA

24. fejezet - NÖVÉNYÖKOLÓGIA

Az ökológia helye a biológiai tudományok között

A szinbiológia a biológiának az az ága, amely a populációkat és az ezekből felépülő egyed fölötti (szupraindividuális) szerveződési szinteket - társulásokat, biomokat, bioszférát, együttesen: populációkollektívumokat -, valamint az ezek modellezésére felhasznált ökoszisztémákat vizsgálja. Három fő területét különböztetjük meg: a szinfenobiológiát, az ökológiát és a produkcióbiológiát. A szinfenobiológia a szupraindividuális szerveződési szintek rendezettségének mértékét és módját (az ún. fenetikai jelenségeket), az ökológia ezek okát, a produkcióbiológia pedig a működését és termékenységét (produktivitását) kutatja (ez utóbbi megkülönböztetése a szinfenobiológiától gyakran igen nehéz; külön tárgyalását leginkább gazdasági jelentősége indokolja). Az ökológust tehát az élőlények populációira ható és a koegzisztenciális mintázatok kialakulásáért felelős kényszerfeltételek - ún. korlátozó vagy limitáló tényezők, pl. a hő, a víz, a fény, a tápanyagellátás, a klimatikus viszonyok és az intra-, valamint interspecifikus kompetíció, predáció[1781] stb. -, a kényszerfeltételeket fogadó, populációkra jellemző toleranciaviszonyok (tűrőképesség, ún. korlátozott vagy limitált tényezők), illetve a kényszerfeltételek és a toleranciaviszonyok közötti kölcsönhatások érdeklik (ezért nevezzük a kényszerfeltételeket és a toleranciaviszonyokat együttesen ökológiai tényezőknek). A produkcióbiológus ezzel szemben a biológiai termeléssel, valamint a biocönózisok anyag- és energiaforgalmával, a szinfenobiológus pedig a koegzisztenciális mintázatokkal, vagyis az egyes egyed feletti szerveződési szintek jelenlétével (vagy hiányával), létszámával, megoszlásával és viselkedésével foglalkozik. Úgy is mondhatjuk, hogy a szinfenobiológia a szinbiológia felszíni (látható, tapasztalható), az ökológia pedig annak rejtett (látens) jelenségeit kutatja.

Az ökológia két területe az aut- és a szinökológia. Az autökológia vizsgálati objektumát az egyedek (tehát nem az egyed feletti szerveződési szintek) képezik, de mindig abból a célból, hogy az egyed fölötti szerveződési szintekre vonjon le következtetéseket. Autökológiai vizsgálat pl. az, amikor laboratóriumi körülmények között két populáció egyedeinek egymásrahatását /a közöttük kialakuló konkurencia- viszonyokat/ vizsgálják azért, hogy a populációk természetes társulásokban való viselkedését jobban megértsék. A szinökológia legkisebb vizsgált egysége a populáció.

A legtöbb országban a szinbiológia fogalmat nem ismerik; ökológia alatt magukat a szupraindividuális jelenségeket, vagyis a populációk és populációkollektívumok mintázatait, viselkedését stb., az azok kialakulásáért felelős korlátozó tényezőket és a produkcióbiológiát értik. Ily módon a szinbiológiát azonosnak tekintik az ökológiával.

Az ökológia és résztudományai helye a szinbiológiai tudományok között
Az ökológia és résztudományai helye a szinbiológiai tudományok között



[1781] Predációnak tágabb értelemben egy populáció tagjainak egy másik általi elfogyasztását, szűkebb értelemben pedig az állatok ragadozók általi elfogyasztását nevezzük.