Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A populáció

A populáció

A populáció egyed fölötti szerveződési szint; térben és időben együtt élő, fajon[1782] belüli szaporodási közösség. Központi jelentősége, hogy az ökológiai, a genetikai és az evolúciós folyamatok[1783] alapegysége. A populációk fontos tulajdonságai a születési arány (natalitás), a halálozási arány (mortalitás), a koreloszlás, a növekedés, a térbeli megoszlás és a közöttük kialakuló kölcsönhatások.

Minden populáció rendelkezik egy, a fiziológiai tulajdonságai által meghatározott elméletileg lehetséges maximális születési aránnyal, és egy - az előbbinél mindig kisebb - környezeti feltételek által meghatározott realizált születési aránnyal. Az elméletileg lehetséges minimális mortalitás, hasonlóan a maximális natalitáshoz, nem limitált feltételek között vizsgálható. Értékénél mindig nagyobb az ökológiai feltételek által meghatározott realizált mortalitás.

A populáció koreloszlása a natalitás és a mortalitás értékével kölcsönhatásban lévő tulajdonság. A koreloszlást a natalitás és a mortalitás mértéke befolyásolja, míg a különböző korcsoportok aránya a populáció reproduktív képességét és így jövőjét is meghatározza. Egy terjedő populációban túlsúlyban vannak a fiatal egyedek, egy egyensúlyi populációban viszont többé-kevésbé egyenletes a koreloszlás. Egy hanyatló populációban az idősebb korcsoportok részesedése nagy. A populációk koreloszlása legtöbbször egy stabil állapot felé halad; az időnként bekövetkező nagymértékű növekedés a natalitási vagy a mortalitási értékekben /r-stratégisták/ ezt a stabil állapotot állítja helyre.

Populációk koreloszlása (A: terjedő populáció; B: egyensúlyi populáció; C: hanyatló populáció)
Populációk koreloszlása (A: terjedő populáció; B: egyensúlyi populáció; C: hanyatló populáció)

r- és K-stratégiájú szervezetek növekedési görbéi
r- és K-stratégiájú szervezetek növekedési görbéi

Nem limitáló környezetben a populáció állandóan növekszik, és növekedésének mértéke leginkább a koreloszlástól függ. Természetes környezetben azonban más populációk jelenléte korlátozza a rendelkezésre álló források mennyiségét, és a mortalitás megnövekszik. A populációk növekedési stratégiáit lásd a túlélési stratégiák ismertetésénél!

A térbeli megoszlási (strukturális) tulajdonságokhoz tartozik pl. az egyedszám, az egyedsűrűség, a térbeli mintázat és a biomasszaképzés. Az egységnyi felületre (térfogatra) jutó egyedszámot az egyedek mérete döntően befolyásolja. Az egyedsűrűség kiszámításakor az egyedszámot egységnyi felületre (vagy vízben térfogatra) vonatkoztatjuk. Hasonlóképpen járunk el a biomassza[1784] vizsgálatakor is. A térbeli mintázat alapvető típusai a szabályos (uniform), a csoportos (aggregálódott) és a véletlen (random) megoszlás (diszpergáltság). Szabályos megoszlású pl. egy olajfaültetvény, véletlen megoszlású az akácia (Acacia sp.) a szavannán, csoportos pedig a bálványfa (Ailanthus altissima) populációja. A térbeli mintázat kialakításában környezeti okok (pl. kőzetkibukkanások miatti speciális talajadottságok) és öröklött tulajdonságok (pl. vegetatív terjedés) is közrejátszhatnak.

A populációk térbeli megoszlásának 3 alapvető esete (A: szabályos; B: csoportosuló; C: véletlen)
A populációk térbeli megoszlásának 3 alapvető esete (A: szabályos; B: csoportosuló; C: véletlen)

Európai olajfa (Olea europaea, Oleaceae) ültetvénye Andalúziában (Turcsányi Gábor felvétele)
Európai olajfa (Olea europaea, Oleaceae) ültetvénye Andalúziában (Turcsányi Gábor felvétele)

Erdős szavanna elszórtan álló akáciákkal (Acacia sp., Mimosaceae) (Gábris Gyula felvétele)
Erdős szavanna elszórtan álló akáciákkal (Acacia sp., Mimosaceae) (Gábris Gyula felvétele)

Bálványfa (Ailanthus altissima, Simaroubaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Bálványfa (Ailanthus altissima, Simaroubaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Vegetatív terjedés (Carex humilis, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Vegetatív terjedés (Carex humilis, Cyperaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)



[1782] Egy fajhoz tartozónak azokat a közös származású, főbb tulajdonságaikban egymáshoz hasonló és másoktól különböző egyedeket tekintjük, amelyek egymással keresztezve szaporodóképes utódokat hoznak létre.

[1783] Az evolúció szó jelentése: fejlődés. A biológiai evolúció (törzsfejlődés) az élő anyag keletkezése az élettelenből és változatosságának kialakulása a Föld története folyamán.

[1784] Biomassza a bioszféra egy adott területén vagy térfogatában lévő élőlények adott időpontban mérhető össztömege.