Ugrás a tartalomhoz

Növénytan

A populációk közötti kölcsönhatások

A populációk közötti kölcsönhatások

A populációk közötti kölcsönhatásoknak a táplálkozási kölcsönhatást, a kompetíciót, a kommenzalizmust, az amenzalizmust és a mutualizmust tekintjük. A kommenzalizmus és az amenzalizmus esetében azonban a kölcsönhatás kifejezés használatának indokoltsága vitatható, hiszen a kialakításukban részt vevő populációk között rendszerint csupán egyirányú kapcsolat jön létre.

A táplálkozási kölcsönhatás során az egyik polulációhoz tartozó egyedek elfogyasztják a másik populáció egyedeit. Kölcsönhatásról azért beszélhetünk, mert mindkét populáció egyedeinek előfordulási aránya kölcsönösen befolyásolja a másik gyakoriságát. Pl. nemcsak a ragadozók szabályozzák a zsákmányállatok létszámát, hanem az utóbbiak létszáma is meghatározza a ragadozók fennmaradási lehetőségeit és szaporodási rátáját. Így dinamikus egyensúly alakul ki a táplálkozási kölcsönhatásban részt vevő populációk létszáma között.

A parazitizmus a táplálkozási kölcsönhatások közé tartozó predáció[1785] egyik formájának tekinthető. A parazitizmus során egy parazita szervezet egy másiktól, pl. a gazdanövénytől tápanyagokat vesz el. A gazdaszervezet károsodik, legtöbbször anélkül, hogy azonnal elpusztulna. A parazitizmus a vírusokra, a baktériumok és a gombák egy részére, valamint egyes spórás egysejtűekre, szívóférgekre, galandférgekre, rovarokra (pl. tetvek, bolhák, poloskák) és a virágos növények közül pl. az aranka- és a szádorfajokra jellemző.

Közönséges aranka (Cuscuta europaea, Cuscutaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Közönséges aranka (Cuscuta europaea, Cuscutaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)

Sárga szádor (Orobanche lutea, Orobanchaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Sárga szádor (Orobanche lutea, Orobanchaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A konkurencia az ökológiai feltételekért (pl. az ásványi tápanyagokért, a prédáért, a fényért, a vízért) folyó versengés. Eredménye a legtöbbször a populációs létszám (az. ún. demográfiai viszonyok) alakulásán mérhető le. A kompetíció nem más, mint a konkurencia demográfiai oldala. Két populáció együttélése vagy az egyik populáció másik általi kiszorítása a két populáció egymásra hatásának mértékétől és a környezet eltartóképességétől függ. Azok a populációk, amelyek egymásnak abszolút kompetítorai, nem képesek hosszú idejű együttélésre. Egy idő után az egyik kiszorul. Ez a kompetitív kizárás elve. Más esetben együttélés (koegzisztencia) jön létre. Ilyen eset pl., amikor az egyik populáció növekedése jobban korlátozza önmagát, mint a másik populáció növekedését. Előfordulhat az is, hogy a nem kompetitív limitáló tényezők (pl. a legeltetés, a taposás, a kaszálás, a favágás, a vadászat, a halászat) a populációk létszámát alacsonyan tartva kizárják a kompetitív kizárás lehetőségét.

Az amenzalizmus során az egyik populáció által kiválasztott kémiai anyag hat a másik populációra. Egyik formája az antibiózis, amelyben a gombák antibiotikumaikkal korlátozzák a baktériumok terjedését. Egy másik formája az allelopátia, amelyben az egyik növénypopuláció a másikat kémiai úton gátolja. Ez utóbbi különösen száraz (arid) klíma alatt terjedt el, ahol a csapadék nem mossa el a toxikus anyagokat és a talaj lebontó baktériumokban szegényebb. A legismertebb allelopatikus anyagokat a gyepszintben szegény fenyők, az akácfa, az eukaliptuszok, a diófa és a terpenoidokban gazdag ajakosak (pl. zsályafajok) választják ki.

Fehér akác (Robinia pseudo-acacia, Fabaceae) hüvelytermése (Turcsányi Gábor felvétele)
Fehér akác (Robinia pseudo-acacia, Fabaceae) hüvelytermése (Turcsányi Gábor felvétele)

Eukaliptuszfaj (Eucalyptus sp., Myrtaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Eukaliptuszfaj (Eucalyptus sp., Myrtaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Közönséges dió (Juglans regia, Juglandaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Közönséges dió (Juglans regia, Juglandaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

A kommenzalizmus egymás mellett élés. A kölcsönhatás az egyik faj számára előnyös, a másik számára pedig közömbös. Kommenzalizmus lehet pl. az egyik növényfaj másik általi árnyékolása vagy kapaszkodó növényeknek a támasztéknyújtás.

A mutualizmus (szimbiózis) két szervezet kölcsönösen előnyös együttélése. A legkülönbözőbb szervezetek között jöhet létre. Szimbiózis a pillangósvirágúak és a gyökérgümőikben tenyésző, légköri nitrogént megkötő Rhizobium baktériumok együttélése, a zuzmó (alga és gomba közötti együttélés) és a mikorrhiza (lágyszárúak és fák, valamint gomba közötti együttélés) .

Szója (Glycine max, Fabaceae) gyökérgümői (Berényi Béla felvétele)
Szója (Glycine max, Fabaceae) gyökérgümői (Berényi Béla felvétele)

Bükkfa (Fagus sylvatica, Fagaceae) ektomikorrhizája (Turcsányi Gábor felvétele)
Bükkfa (Fagus sylvatica, Fagaceae) ektomikorrhizája (Turcsányi Gábor felvétele)

A fenti kölcsönhatások hosszútávú következménye az evolúciós[1786] kölcsönhatás /koevolúció/.



[1785] Predációnak tágabb értelemben egy populáció tagjainak egy másik általi elfogyasztását, szűkebb értelemben pedig az állatok ragadozók általi elfogyasztását nevezzük.

[1786] Az evolúció szó jelentése: fejlődés. A biológiai evolúció (törzsfejlődés) az élő anyag keletkezése az élettelenből és változatosságának kialakulása a Föld története folyamán.