Ugrás a tartalomhoz

Növényvírusok és virológiai vizsgálati módszerek

dr. Horváth József - dr. Gáborjányi Richard

Mezőgazda Kiadó

Gazdanövénykörök

Gazdanövénykörök

Egyes növények általában érzékenyek, mások ellenállók (immunisak) a vírusok fertőzésére. A vírusfertőzésekre fogékony gazdanövények csaknem minden növénycsaládban megtalálhatók. Horváth (1993a) által a vírus–gazda kapcsolatok szempontjából fontosnak tartott nemzetségek az alábbiak: Amaranthus, Capsicum, Chenopodium, Cucumis, Cucurbita, Gomphrena, Lycium, Nicotiana, Phaseolus, Pisum, Physalis, Solanum, Tetragonia, Vigna. A biotesztek során a legszélesebb körben alkalmazott gazdanövények a felhasználás gyakoriságának sorrendjében a következők: Chenopodium quinoa, Chenopodium amaranticolor, Nicotiana clevelandii, Phaseolus vulgaris, Nicotiana glutinosa, Gomphrena globosa, Cucumis sativus, Datura stramonium, Pisum sativum, Nicotiana tabacum, Chenopodium murale, Tetragonia expansa, Nicotiana tabacum cv. White Burley, Nicotiana tabacum cv. Xanthi-nc, Vigna sinensis.

A könyv korlátozott terjedelme miatt nem tudunk kitérni valamennyi gazdakör jellemzésére, így csak a tesztnövényekkel végzett virológiai vizsgálatok során példaként a leggyakrabban használt Chenopodium fajokat részletezzük. A Chenopodium fajok és a vírusok között 123 gazda–vírus kapcsolatot (99 lokális, valamint 24 lokális és szisztemikus) határoztak meg (Horváth, 1986). A Chenopodium fajok közül leggyakrabban az alábbiakat használják: C. album, C. amaranticolor, C. ambrosioides, C. capitatum, C. foetidum, C. foliosum, C. hybrida, C. murale, C. quinoa. Edwardson és Christie (1991) szerint a Potyvirus nemzetségből 141 vírus kapcsolódik a Chenopodiaceae családhoz, amelyből 68 vírus patogén a C. amaranticolor, ill. C. quinoa növényekre. A rozsnok mozaik vírus (brome mosaic bromovirus) egyike azoknak a fűféléken előforduló vírusoknak, amely lokális léziókat idéz elő a C. amaranticolor, a C. quinoa és a C. album növényeken. Ugyancsak e három növény a gazdája a lucerna mozaik vírusnak (alfalfa mosaic alfamovirus) is. Vannak természetesen olyan vírusok is, amelyek nem fertőzik meg a Chenopodium fajokat, ilyen pl. a lucerna látens vírus (alfalfa latent carlavirus). A Chenopodium quinoa és a C. amaranticolor kevesebb inhibitort tartalmaznak, ezért igen jelentős vírusgazdák. Érzékeny indikátorai a fás szárú növények vírusainak, alacsonyabb víruskoncentráció esetén is alkalmasak a vírusok kimutatására. A Chenopodium quinoa a fonál alakú vírusok, a C. amaranticolor a poliéder alakú vírusok meghatározó tesztnövényei. Mindkét növény jól használható a rutinteszteléseknél és a dísznövényvírusok diagnosztizálásánál. A Chenopodium murale és a C. album fontos gazdanövénye a paradicsom bronzfoltosság vírusnak (tomato spotted wilt tospovirus). Thomas (1983) 47 dísznövényvírust tesztelt, amelyek közül 19-nek volt a Chenopodium quinoa a gazdája és 12-nek a C. amaranticolor. Megemlítjük, hogy az utóbbi években a Nicotiana benthamiana a legjelentősebb vírusdiagnosztikai tesztnövényként vált ismertté. Horváth (1993d) adatai szerint a nevezett növény 24 víruscsoportba (-nemzetségbe) tartozó 203 vírussal szemben fogékony.