Ugrás a tartalomhoz

Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben

Benyó Balázs, Fék Márk, Kiss István, Kóczy Annamária, Kondorosi Károly, Mészáros Tamás, Román Gyula, Szeberényi Imre, Sziray József

Panem Kiadó

9. fejezet - 7.Kérdések, feladatok

9. fejezet - 7.Kérdések, feladatok

7.1. Bevezetés

1. Melyek egy operációs rendszer alapfeladatai?

2. Mi a virtuális gép koncepció lényege?

3. Melyek igaz állítások?

Az operációs rendszerek szerkezeténél megismert virtuális gép (virtual machine) megközelítés előnye, hogy

  • a virtuális gép a valódi hardvernél megbízhatóbb, védettebb működést biztosít.

  • a virtuális gép segítségével egyidejűleg több, különböző operációs rendszer is futtatható anélkül, hogy ezeken változtatni kellene.

  • a virtuális gép működését a rajta futtatott operációs rendszer menet közben is szabadon megváltoztathatja.

4. Sorolja fel, hogy a korai operációs rendszerek milyen módszereket használtak a perifériás műveletek lassúságának ellensúlyozására.

5. Ismertesse a korai operációs rendszerek történeténél megismert batch-rendszerek működését. Milyen elvi és gyakorlati HW-, illetve SW-fejlesztések kötődnek ehhez a korhoz?

6. Mit nevezünk spoolingnak? Miért vezet ez a módszer a számítógép jobb kihasználásához? Mondjon példát arra, hol használnak spoolingot a korszerű operációs rendszerekben.

7. Melyik állítás igaz a spooling rendszereknél?

  • A spoolinghoz független számítógépek szükségesek, amelyek a lassú periféria és a központi számítógép közötti átvitelt intézik.

  • A spooling működéséhez a lemez perifériának közvetlen táreléréssel (DMA) kell működnie.

  • A spoolingnál különböző munkák feldolgozása és perifériás műveletei történhetnek egymással átlapoltan.

8. Melyek igaz állítások?

Minden időosztásos (time-sharing) operációs rendszer egyben

  • valósidejű (real-time) is.

  • elosztott (distributed) is.

  • multiprogramozott is.

9. Mi a hasonlóság és mi a különbség az operációs rendszerek történeténél megismert pufferelt adatátvitel és az ún. spooling-módszer között? Mi a kapcsolat a jelenlegi operációs rendszerekben a multiprogramozás és a spooling között?

10. Mit jelent az operációs rendszereknél a multiprocesszálás fogalma?

11. Definiálja a valósidejű (real-time) operációs rendszer fogalmát. Ilyen-e az „általános” UNIX-rendszer?

12. Mit jelent a korszerű operációs rendszerekben a batch-feldolgozás?

13. Melyek az operációs rendszer fő környezeti kapcsolatai?

14. Milyen csatlakozási felületekkel rendelkezik egy operációs rendszer?

15. Hogyan látja az operációs rendszert az egyszerű felhasználó, az alkalmazásfejlesztő, illetve a rendszermenedzser?

16. Milyen előnyt nyújthat a szöveges felhasználói felület a grafikussal szemben?

17. Milyen előnyöket nyújthat a parancsnyelvű kezelői felület a menürendszerhez viszonyítva?

18. Mi a különbség a szinkron, illetve aszinkron működés között?

19. Mire szolgálnak a batch-fájlok, illetve shell-scriptek?

20. Miben tér el a rendszerhívás a közönséges szubrutinhívástól?

21. Mit jelent az, hogy az operációs rendszer „kiterjeszti” a számítógép utasításkészletét?

22. Hogyan közvetíti a programozási nyelv a rendszerhívásokat a programozó számára?

23. Milyen előnnyel jár a rendszerhívások valamilyen magas szintű programnyelvvel történő megadása?

24. Milyen módokon kapcsolódik az operációs rendszer a hardverhez?

25. Mi a készülékkezelő (driver) program feladata?

26. Rajzolja le egy egyszerű mikroszámítógép felépítését és adja meg, hogy milyen feladatokat látnak el az egyes részek!

27. Rajzolja le egy tipikus személyi számítógép felépítését és adja meg az egyes részek funkcióit!

28. Milyen architektúrabeli eltéréseket mutat egy szuperszámítógép egy személyi számítógéphez képest?

29. Melyek egy szuperszámítógép lehetséges alkalmazási stílusai?

30. Milyen kapcsolatban vannak egymással egy operációs rendszer rétegei?

31. Melyek a moduláris programozás alapelvei?

32. Miért ütközik nehézségekbe egy operációs rendszer tiszta rétegszerkezetű kialakítása?

33. Melyek egy operációs rendszer által megvalósítandó alapvető funkciócsoportok?

34. Hogyan valósul meg a rétegszerkezet a modern operációs rendszerekben?

35. Mire szolgál az operációs rendszer magja, a kernel?

36. Mi a virtuális hardver koncepció lényege?

37. Mi a kliens–szerver-modell lényege?

38. Mi a kernel szerepe kliens–szerver-modell esetén?

39. Milyen események aktiválhatják az operációs rendszert, ha az várakozó állapotban tartózkodik?

40. Milyen esetekben nem folytatódik az aktuális folyamat végrehajtása egy rendszerhívás végrehajtása után?

41. Mit nevezünk szinkron, illetve aszinkron rendszerhívásnak és hogyan valósíthatóak meg?

42. Milyen feltételnek kell eleget tennie a hardver architektúrának a multi­programozás megvalósíthatóságához?

43. Hogyan valósul meg egy B/K-művelet szinkron rendszerhívás esetén?

44. Mi a specialitása a karakterenkénti, vagy bájtonkénti B/K-művelet megvalósításának?

45. Miért kell az operációs rendszernek várakozási sort szerveznie a B/K-készülékekre?

46. Mi a parancsértelmező feladata?

47. Milyen értelmezési prioritást követ a parancsértelmező?

48. Mire szolgálnak a külső megszakítások?

49. Miért kell a teljes megszakítási rendszert kizárólag az operációs rendszernek kezelnie?

50. Hogyan teszi lehetővé az operációs rendszer a megszakítások felhasználói programok által történő kezelését?

51. Milyen tipikus időkezelési funkciókat valósít meg az operációs rendszer?

52. Hogyan valósítható meg a korrekt időmérés?

53. Milyen hardver-, illetve szoftverhibákat kell az operációs rendszernek kezelnie?

54. Milyen lehetőségei vannak az operációs rendszernek valamely hiba bekövetkezése esetén?

55. Mi az alapvető különbség a külső megszakítás, illetve a hibakezelés között?

56. Miért van szükség a felhasználói programban kivételkezelés megvalósítására, és hogyan támogatja ezt az operációs rendszer?

57. Milyen feladatokat kell végrehajtani egy operációs rendszer be-, illetve kikapcsolásakor?