Ugrás a tartalomhoz

Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben

Benyó Balázs, Fék Márk, Kiss István, Kóczy Annamária, Kondorosi Károly, Mészáros Tamás, Román Gyula, Szeberényi Imre, Sziray József

Panem Kiadó

7.4. Hálózati és elosztott rendszerek

7.4. Hálózati és elosztott rendszerek

1. Mit nevezünk elosztott rendszernek?

2. Soroljon fel legalább hármat az elosztott rendszerek alkalmazásával járó előnyök közül!

3. Elosztott rendszerekben mit jelent a skálázhatóság?

4. Mi a nyitottság elérésének legfontosabb feltétele?

5. Mi a különbség a szinkron, illetve az aszinkron üzenetküldés között?

6. Mi a különbség a csoportos multicast és a broadcast között?

7. Mi a függvényszállítás és mire szolgál?

8. Mit nevezünk protokollnak?

9. Milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár a részlegesen összekapcsolt topológia a teljesen összekapcsolttal szemben?

10. Milyen részlegesen összekapcsolt hálózati topológiákat ismer? Hasonlítsa össze őket!

11. Adja meg az ISO OSI-modell rétegeit és azok funkcióját! Mire szolgál a modell?

12. Milyen módszereket alkalmazhatnak forgalomirányításra (routing)?

13. Mi az alapvető különbség az áramkör-, üzenet-, illetve csomagkapcsolás között?

14. Mi a távoli terminálszolgáltatás feladata?

15. Hogyan hozza létre a telnet program a különféle típusú terminálok közötti kapcsolatot?

16. Hogyan valósul meg a kliens–szerver-modell egy telnet kapcsolatban?

17. Mire szolgál a telnet parancsértelmező?

18. Mi a különbség az ftp bináris és szöveges átviteli módja között?

19. Hogyan valósul meg a kliens–szerver-modell egy ftp kapcsolat során Windows-, illetve UNIX-alapú rendszerekben?

20. Mire szolgál az anonim belépés egy ftp szerverre, hogyan valósították meg ezt UNIX alatt?

21. Milyen követelmények merülnek fel egy elosztott rendszerrel szemben?

22. Mit takar az erőforrás megosztás? Milyen módszereket alkalmaznak erőforrás megosztásra?

23. Hogyan biztosítható egy rendszer nyitottsága?

24. Mit jelent a virtuális párhuzamosság?

25. Hogyan biztosítható a skálázottság?

26. Hogyan tehető hibatűrővé egy rendszer?

27. Mit jelent az átlátszóság fogalma?

28. Egy elosztott rendszerben mire szolgál a név feloldás (name resolution)?

29. Mi az előnye a hierarchikus névtér alkalmazásának?

30. Mi a különbség a szinkron (azaz blokkolódó), illetve aszinkron (azaz nem blokkolódó) üzenetküldés között?

31. Hasonlítsa össze a kliens-szerver alapú, a csoportos multicast, illetve a függvényszállításon alapuló kommunikációs sémákat!

32. Egy elosztott operációs rendszer esetén mik az ún. nyílt szolgáltatások?

33. Hasonlítsa össze a munkaállomás-szerver és a processzor pool modellt!

34. Elosztott rendszerekben milyen konzisztenciákat kell biztosítani és miért?

35. Mi az előnye az elosztott fájlrendszer alkalmazásának a telnet vagy ftp alapú fájltranszferrel szemben?

36. Miben különbözik az elosztott állománykezelésnél az állományok elhelyezkedését eltakaró (location transparent), illetve az elhelyezkedéstől független (location independent) elnevezés?

37. Milyen elnevezési módszereket alkalmazhatnak elosztott fájlrendszerekben?

38. Mire szolgál a leképezési táblák többszörözése?

39. Ismertesse az elosztott állományrendszerek implementációjánál használt távoli szolgáltatások (remote services) és helyi átmeneti tárolás (local cache) módszerek egymáshoz viszonyított előnyeit.

40. Átmeneti tárak használata esetén hogyan biztosítható azok konzisztenciája?

41. Definiálja és hasonlítsa össze az elosztott állománykezelésnél alkalmazott állapotot tároló (stateful) és állapot nélküli (stateless) szolgáltató implementációkat!

42. Mire szolgál elosztott rendszerekben a fájlok megsokszorozása?

43. Milyen modulokból épül fel egy elosztott állományrendszer szolgáltató?

44. Milyen problémát jelent, ha az NFS elosztott állományrendszer teljesítményének növelésére a kliens oldalon helyi gyorsító tárat (cache) is használ?

  • A gyorsító tár betelése esetén a kliens oldal nem képes addig új állományt megnyitni, amíg valamelyik nyitott állományt le nem zárták.

  • A szerver leállása és újraindulása után újra meg kell nyitni a korábban megnyitott állományokat.

  • Az egyik kliens által a közösen használt állományszerkezetben létrehozott állományokat a többi kliens esetleg csak később veszi észre.

45. Melyek igaz állítások?

Az elosztott állománykezelésnél az állapotmentes (stateless) szolgáltató előnyösebb az állapotot tárolónál (statefull), mert

  • az állományok kezelése sokkal gyorsabb.

  • egyszerűbb a szolgáltató újraindulása után a műveleteket folytatni.

  • könnyebb a kérések jogosságának ellenőrzése.

46. Mi az ún. démon folyamatok feladata?

47. Mi a különbség a hálózati, illetve az elosztott számítási modell között?

48. Mi a middleware?

49. Kliens–szerver-rendszereknél mi a kötés (binding) feladata és milyen fajtái vannak?

50. Mi a szerver replikáció, illetve az átmeneti tárolás (caching) közti különbség?

51. Mire szolgálnak a proxy szerverek?

52. Mire szolgál az RPC-protokoll?

53. Mit definiál az XDR-szabvány, milyen esetben jelenthet hátrányt az alkalmazása?

54. Mi az RPC-szál, milyen előnnyel jár az alkalmazása?

55. Milyen problémákhoz vezethet egy operációs rendszerben a szálak alkalmazása?

56. Mit neveznek külső, illetve belső szinkronizációnak?

57. Mi a Koordinált Univerzális Idő (KUI)?

58. Milyen óra rendszereket ismer?

59. Mit jelent a stratum a Network Time Protocolban?

60. Hogyan működik a Network Time Protocol?

61. Mire szolgál a logikai óra?

62. Hogyan lehet definiálni a korábban-történt relációt?

63. Mit jelent a teljesen rendezett logikai óra fogalom, és minek a segítségével lehet elérni a teljes rendezést?

64. Sorolja fel az elosztott kölcsönös kizárás módszereit!

65. Ismertesse az elosztott rendszerekben a kölcsönös kizárás megvalósításra használható teljesen elosztott algoritmus működését! Melyek az algoritmus problémái a központosított algoritmussal összevetve?

66. Ismertesse az időcímkés elosztott kölcsönös kizárási algoritmust!

67. Mire szolgálnak a választási algoritmusok?

68. Mit feltételez a gyűrű választási algoritmus?

69. Mit feltételez a bully-algoritmus?

70. Ismertesse az elosztott rendszerekben alkalmazott ún. erőszakos (bully) választási (election) algoritmust!

71. Mi a feladata a biztonságpolitikának elosztott rendszerek védelménél?

72. Milyen területekre terjed ki egy rendszer védelme?

73. Milyen céljai lehetnek, illetve ezek elérésére milyen módszereket alkalmazhat egy lehetséges támadó?

74. Miért kellene formális módszerekkel igazolni a biztonsági protokoll helyességét?

75. Mi a biztonsági rendszerek két aranyszabálya?

76. Mi a különbség a nyilvános és a titkos kulcsú titkosítási rendszerek között?

77. Milyen problémát kel megoldani egy titkosító rendszerben a kulcsok szétosztásánál?

78. Mire szolgál a hitelesítő szerver elosztott rendszerekben?

79. Ismertesse a Needham–Schroeder titkos kulcsú titkosítást (mutassa be az egyes lépéseket két folyamat titkos kommunikációjával)!

80. Milyen védelmi szinteket definiál a Kerberos hitelesítő rendszer?

81. Mi a DES?

82. Mit tartalmaz egy Kerberos jegy?

83. Mit tartalmaz egy Kerberos hitelesítő (jegy)?

84. Kliens kérésére hogyan hitelesíti magát egy szerver Kerberos alatt?

85. Hogyan védekeznek a Kerberos-rendszerben a felhasználónak kiadott, valamely szolgáltató felhasználására feljogosító jegy (ticket) mások általi felhasználása ellen?

86. Milyen előnyökkel, illetve hátránnyal jár a Kerberos hitelesítő rendszer alkalmazása?

87. Mi a szerepe a Kerberos-rendszerben a hitelesítőnek (authenticator)?

  • Azonosítja a felhasználót a Kerberos-rendszer számára.

  • Igazolja, hogy a jegyet (ticket) a jogos tulajdonosa nyújtotta be a szervernek.

  • Tartalmazza a felhasználó saját titkos kulcsát.

88. Mely állítások igazak?

A Kerberos-rendszerben egy szolgáltatás igénybevételére jogosító jegyet (ticket)

  • az ügyfél és a szerver is dekódolni tudja a kapcsolatuk idejére kiadott titkos kulcs segítségével.

  • csak a szerver tudja dekódolni a saját titkos kulcsa segítségével.

  • egyik fél sem dekódolja, a szerver is kapott egy a felhasználóéval azonos jegyet, csak a benyújtott és ennek a tárolt jegynek az azonosságát ellenőrzi.