Ugrás a tartalomhoz

Fizikai kislexikon

Patkós András (2007)

Typotex Elektronikus Kiadó Kft.

C

C

californium

Vegyjele Cf. Radioaktív, fémes, az aktinidák csoportjába tartozó transzurán elem; rendszáma 98, legstabilabb izotópjának tömegszáma 251 (felezési ideje körülbelül 700 év). Kilenc izotópja ismert, a californium-252 intenzív neutronforrás, amely így igen hasznossá vált a neutron aktivációs analízisben, és a gyógyászatban is hasznos lehet sugárforrásként. Az elemet G.T. Seaborg (1912–1999) és csoportja állította elő 1950-ben.

candela

Jele cd. A fényerősség SI-egysége. Adott irányban 1 cd a fényerőssége annak a fényforrásnak, amely Hertz frekvenciájú monokromatikus, 1/683 w/steradián fényáramú sugárzást bocsát ki.

Carnot, Nicolas Léonard Sadi

(1796–1832) francia fizikus, aki eredetileg hadmérnök volt. Később érdeklődése a tudományos kutatás felé fordult és 1824-ben publikálta elemzését a gőzgépek hatásfokáról. Ennek középpontjában a Carnot-féle körfolyamat állt. Fiatalon, kolerában halt meg.

Carnot-féle körfolyamat

Egy reverzibilis hőerőgép legnagyobb hatásfokú ciklusa. 1824-ben N. L. S. Carnot publikálta. A hőerőgép munkaközege négy műveletet végez (lásd az ábrát): (1) termodinamikai hőmérsékleten hőmennyiség bevitele mellett izotermikusan tágul. (2) Adiabatikusan tágul, miközben a hőmérséklet -re csökken. (3) hőmérsékleten, hőmennyiség elvezetése mellett izoterm módon összenyomódik. (4) Adiabatikus összenyomás, miközben a hőmérséklet -re emelkedik. A Carnot-elv értelmében bármely reverzibilis hőerőgép hatásfoka csupán attól a hőmérséklettartománytól függ, amelyen a gép működik, és nem függ a munkaközeg egyéb tulajdonságaitól. Bármely reverzibilis gép hatásfoka a végzett munka és a bevitt hőmennyiség hányadosa, azaz . Mivel a termodinamika első főtétele értelmében , ebből következik, hogy . A Kelvin-skálán , tehát . A maximális hatékonyság érdekében amennyire csak lehetséges -et növelni, -t pedig csökkenteni kell.

Casimir effektus

Egy kizárólag az elektromágneses mezőt tartalmazó térrészben két makroszkopikus vezető felület (lemez) között ható erő. Az elektromágneses mező zérusponti energiája függ a mező sajátmódus-frekvenciáitól, amelyek viszont függenek a mezőre vonatkozó határfeltételektől. így, a felületet helyzetének megváltoztatása megváltoztatja a sajátmódusok frekvenciáit és ezáltal a mező zérusponti energiáját. Ez az energiaváltozás kifejezhető, mint a lemezek egységnyi felületére jutó potenciális energia a távolság függvényében, amely egy, a lemezek között ható erőt eredményez. Ezeknek az erőknek a létezését Hendrik B. G. Casimir (1909–2000) holland fizikus jósolta meg 1940-es években, és kísérletileg M. J. Sparnaay mutatta ki 1958-ban. A Casimir effektus előjele és erőssége is érzékenyen függ a felületek geometriájától.

Cassegrain távcső

Lásd távcső.

Cavendish, Henry

(1730–1810) Franciaországban született brit vegyész és fizikus. Noha képzetlen volt, nagyapjától, a Devonshire-i hercegtől származó öröksége lehetővé tette számára, hogy a világtól elvonultan éljen és a tudománynak szentelje életét. Gázokkal végzett kísérleteiben (1766-ban) meg tudta különböztetni a hidrogént és széndioxidot, 1781-ben szintézissel vizet hozott létre hidrogént oxigénben robbanásszerűen elégetve. 1798-ban torziós ingát készített, amelynek segítségével megmérte a Föld átlagos sűrűségét (ezáltal a tömegét is).

CD

Lásd kompakt diszk.

CD-I

Interaktív CD: a CD-ROM egy változata, ugyanaz a lemez adatfájlokat, képfájlokat és hangfájlokat is tartalmaz, tehát egy multimédia-diszk. Közvetlen lejátszásra szánt termék.

CD-ROM

Compact Disc Read Only Memory: csak olvasható univerzális adathordozó vagy médialemez számítógépekhez (kapacitása eléri a 640 megabájtot). A fogalmat általában is használják a médium megjelölésére. A lemezen lévő adatok leolvasásához CD-ROM meghajtóra van szükség, a lemezen tárolt adatokat rendes körülmények között nem lehet felülírni. A legtöbb CD-ROM meghajtó az audio CD-ket (hanglemezeket) is leolvassa, míg az audio CD-khez tervezett lejátszók nem ismerik fel a CD-ROM-okat. A CD-ROM-on bármilyen adat tárolható – szöveg, hang, kép vagy akármilyen más bináris adat – s ezek kezelésére különféle szabványos CD-ROM formátumok léteznek. A CD-ROM-ot széles körűen használják adatok, képek és szoftverek terjesztésére, továbbá adatok archiválására.

CD-RW

Újraírható CD: 1997 táján bevezetett CD-formátum, mely lehetővé tezi a CD törlését és újraírását. A CD-RW-re az adatokat úgynevezett fázisváltásos technikával viszik fel. Az adathordozó egy speciális ötvözet (általában ezüst, indium, antimon és tellúr ötvözete). A CD-meghajtó lézerfénye három erősségi fokozatú. A legerősebb fokozat megolvasztja az adathordozó anyag apró tartományait, amely gyorsan lehűlve amorf állapotban szilárdul meg, s ezáltal apró nyomokat hagy a lemezen. Ezzel a módszerrel írják az adatokat a lemezre. A közepes erősségű lézersugár a lemezfelületet az olvadáspontnál alacsonyabb hőmérsékletre hevíti, mely hőmérséklet azonban bőven elegendő ahhoz, hogy az amorf tartományokat újra kristályos állapotúvá alakítsa. Ez az adattörlés folyamata. A leggyengébb fokozatú lézersugárral történik az adatok olvasása ugyanúgy, mint a CD-ROM-ról.

Celsius-skála

Az a hőmérsékleti skála, amelynek egyik alappontja az a hőmérséklet, amelyen normális nyomás mellett a jég és a víz egyensúlyban van ( C), a másik pedig az, amelyen a víz és a gőz egyensúlyban van ( C). E két pont közötti tartományt 100 fokra osztják fel. A Celsius-skála és a Kelvin-skála beosztása megegyezik, csak más az alappontjuk. A Celsius-skálát korábban századfokos skálának nevezték: hivatalosan 1948-ban változtatták meg a nevét azért, hogy ne okozhasson félreértést. Nevét Anders Celsius (1701–1744) svéd csillagászról kapta, aki arról nevezetes, hogy 1742-ben ő gondolta ki a fordított Celsius-skálát (melynél a jég olvadáspontja C, a forráspont pedig C).

centrifuga

Eltérő sűrűségű szilárd vagy folyékony szemcsék elkülönítésére szolgáló berendezés. A szemcsék szétválasztása egy vízszintes körpályán forgó csőben történik. A nagyobb sűrűségű szemcsék a cső hossza mentén a nagyobb forgási sugár irányába mozdulnak el, ami által a könnyebb szemcséket a cső másik vége felé szorítják.

centrifugál-szivattyú

Lásd szivattyú.

centroid

Egy felület vagy térfogat azon pontja, amely homogén sűrűségeloszlás esetén a felület vagy térfogat tömegközéppontja lenne. Homogén sűrűségeloszlású felület vagy térfogat esetén így megegyezik a tömegközépponttal. Nem teljesen szimmetrikus felület vagy térfogat esetén helye integrálszámítással határozható meg.

CERN (Részecske és Magfizikai Kutatások Európai Szervezete)

A szervezet Svájcban, Genf szomszédságában helyezkedik el. Több európai állam közösen tartja fenn. Itt működnek a világ jelenleg legnagyobb részecskegyorsítói, itt működik a Super Proton Szinkrotron (SPS) amelyben egy 7 kilométer hosszú föld alatti alagútban, a protonokat 400 GeV energiára képesek gyorsítani, és a Nagy Elektron-Pozitron Ütközőgyűrű (LEP), amelyben 50 GeV-es elektron és pozitron nyalábot ütköztetnek össze. 2007 őszén indítják el a Nagy Hadron ütköztetőt (LHC), amelyet a LEP alagútjába telepítettek. Az LHC 14 TeV energiáig gyorsított protonok ütközéseit fogja vizsgálni.

cetánszám

Egy szabványos dízelmotorban elégő dízelüzemanyag gyújtási tulajdonságát jellemző mérőszám. A tesztelt üzemanyag cetánszáma a cetán (hexadekán) és az 1-metilnaftalén vele megegyező gyújtási tulajdonságú keverékében található cetán százalékával egyenlő. Vesd össze oktánszám.

céziumóra

Egy atomóra, amelynek működése a mágneses térbe helyezett cézium-133 atommag két állapota közötti energiakülönbségen alapul. Az egyik óratípusban a cézium-133 atomjait rádiófrekvenciás sugárzásnak teszik ki, amelynek frekvenciáját úgy választják meg, hogy az megfeleljen a két állapot energiakülönbségének. Egyes céziummagok elnyelik ezt a sugárzást és gerjesztett állapotba jutnak. Ezeket az atomokat egy másik mágneses térben eltérítik, s eltérítés után egy detektorba jutnak. A detektor jelét visszacsatolják a rádiófrekvenciás oszcillátorba, hogy annak jele ne „másszon el” a 9 192 631 770 hertzes rezonanciafrekvenciától. Ily módon az eszköz ehhez a frekvenciához van „hozzákötözve” -nál nagyobb pontossággal. Céziumórát használnak az idő SI-egységének definiálásához.

Chadwick, Sir James

(1891–1974) Brit fizikus. Rutherford mellett dolgozott a Manchester-i Egyetemen, majd 1913-ban Hans Geigerhez ment Lipcsébe. A világháború alatt internálták, majd a háború befejeződése után Cambridgeben csatlakozott Rutherfordhoz. 1932-ben felfedezte a neutront melynek létezését Rutherford jósolta meg. 1935-ben Nobel díjat kapott, ugyanebben az évben, a Liverpool-i Egyetemen megépítette az első brit ciklotront.

Chandrasekhar-határ

Egy csillag tömegének maximális értéke, amelynél az elfajult elektrongáz nyomása még képes megakadályozni, hogy a csillag (fehér törpe) saját gravitációs tere hatására összeomoljon. Fehér törpék esetén a Chandrasekhar-tömeg közelítőleg 1,4 naptömeg. Létezik a Chandrasekar-határnak megfelelő korlát neutroncsillagok esetén is. Neutroncsillagok esetén a határtömeg nem pontosan ismert a neutron-anyag állapotegyenletében meglévő bizonytalanságok miatt, de általában 1,5 és 3 (majdnem biztosan 5-nél kisebb) naptömeg közötti értékre teszik. A határ nevét az indiai születésű, Egyesült Államokban dolgozó fizikus, Subrahmanyan Chandrasekhar (1910–1995) után kapta.

Charles, Jacques Alexandre César

(1746–1823) francia kémikus és fizikus, aki a párizsi Conservatoire des Arts et Métiers professzora volt. Leginkább a gázok térfogatát és hőmérsékletét összekapcsoló Charles-törvény felfedezése tette őt ismertté (1787). ő volt az első ember, aki 1783-ban hidrogéntöltésű ballonnal a levegőbe emelkedett.

Charles-törvény

Adott tömegű és állandó nyomású gáz, miközben hőmérséklete emelkedik, Celsius vagy Kelvin fokonként a 0 C-on vett térfogatának állandó hányadával tágul. Ideális gázokra ez a hányad közelítőleg 1/273. A törvényt a képlettel lehet kifejezni, ahol a 0 C-on vett, pedig a hőmérsékleten vett térfogat. A törvény J. A. C. Charles 1787-ben megkezdett kíséleti vizsgálatainak eredménye, de jóval pontosabb kísérletek alapján csak 1802-ben fogalmazta meg Joseph Gay-Lussac. Ezért Gay-Lussac-törvény néven is ismert. A fentihez hasonló egyenlet az ideális gáz nyomására is felírható: , amit Charles nyomástörvényének vagy Gay-Lussac II. törvényének is nevezünk. Lásd még gáztörvények.

charm (báj)

Bizonyos elemi részecskék tulajdonsága melyet egy a kvark modellben használatos kvantumszám jellemez (lásd atom). Ezt a kvantumszámot a J/ részecske szokatlanul hosszú élettartamának magyarázata kapcsán vezették be. A kvark modell kibővítésében a három eredeti kvarkpárt kiegészítették egy negyedik - az úgynevezett charm (bájos) - kvark és antikvark párral. A psi részecske a charm kvarkpárból álló zérus charm kvantumszámmal rendelkező mezon. A természetben nemzérus charm kvantumszámú hadronok is léteznek, melyekre azt mondják, hogy leplezetlen charm-mal rendelkeznek. Az eddigi kísérletek alapján a charm kvantumszám mind az erős, mind pedig az elektrogyenge kölcsönhatásban megmarad.

chip

Lásd szilíciumlapka.

Chiron

1977-ben felfedezett kisbolygó. 50,68 év alatt járja végig a pályáját, amely a legtöbb kisbolygótól eltérően szinte teljes egészében a Szaturnuszon kívül fekszik. Az átmérője pontosan nem ismert, nagyságrendileg 300 km.

Chladni-ábrák

Állóhullám-minták fém vagy üveglapon. A fémlemezen vagy üveglapon rezgéseket idézhetünk elő úgy, hogy a lemez egyik élén végighúzunk egy hegedűvonót. 1787-ben Ernest F. F. Chladni (1756–1827) német ügyvéd és fizikus kísérleteiben láthatóvá tette ezeket a rezgéseket oly módon, hogy még mielőtt a hegedűvonót használta, a lemezekre homokot szórt. A rezgések szemléltetésére sót is használhatunk. A homok vagy a só a csomópontokban felgyülemlik, az amplidúdópontoktól viszont elfele igyekszik. A csomóvonalak így fehér vonalakként jelennek meg. Ezeket a mintákat a lemez által kibocsátott hanghullámokhoz is társítani lehet (gondoljunk csak egy dob ütőfelületére).

ciklois

Az a görbe, melyet egy kör kerületének egy pontja leír, midőn a kör végiggördül egy egyenesen (szelepgörbe). A görbe hossza, amelyet a pont a kör egy körülfordulása alatt leír, , ahol a kör sugara. Az egyenes és a görbe érintkezési pontjainak - a fordulópontoknak - a vízszintes távolsága .

ciklotron

Ciklikus részecske gyorsító, amelyben töltött részecskéket a berendezés középpontjából kiindulva spirális alakú pályán gyorsítanak két belül üres, lapos D alakú vezető doboz (duáns) belsejében, amelyek réssel ellátott vékony felvágott hengert alkotnak. A duánsok síkjára merőleges mágneses teret, a duánsok közéj pedig váltakozó feszültséget kapcsolnak. A váltakozó feszültség frekvenciáját úgy állítják be, hogy az a részecskéket minden egyes alkalommal gyorsítsa, amikor azok áthaladnak a résen, a mágneses tér pedig arra szolgál, hogy a részecskét a fokozatosan növekvő sugarú körpályán tartsa. Sok ezer, a duánsokban megtett fordulat után a részecske elér azok kerületére, ahol az eltérítő tér a céltárgyra irányítja őket. Ebben a berendezésben a protonok elérhető maximális energiája J (10 MeV). Az első működő ciklotront 1931-ben E. O. Lawrence (1901–1958) amerikai fizikus építette meg. Lásd még szinkrociklotron.

cink-klorid elem

Lásd szárazelem.

cirkuláris polarizáció

Lásd a fény polarizálása.

Clark-elem

Egy galvánelem, amelyben a cinkfoncsorból készült anód és a higany katód telített cink-szulfát oldatba merül. A Clark-elemet régebben az elektromotoros erő etalonjaként is használták: 15℃-on az elektromotoros ereje 1,4345 volt. Hosiah Clark ( 1898) brit tudósról nevezték el.

Claude-eljárás

Kereskedelmi célú eljárás a levegő cseppfolyósítására. Egy dugattyús motorban munkavégző közegként nyomás alatt levő levegőt használnak, ahol az tágulási munkát végez, és adiabatikusan lehűl. A hideg levegőt egy ellenáramú hőcserélőbe vezetik, ahol a következő adag felhasználandó nagynyomású levegő hőmérsékletét csökkenti. Ugyanazt a levegőmennyiséget újra sűrítik, majd újra használják, és néhány ciklus után végül cseppfolyósodik. Az eljárást 1902-ben Georges Claude (1870–1960) francia tudós tökéletesítette.

Clausius, Rudolf, Julius Emmanuel

(1822–1888) német fizikus, tanári állást töltött be Berlinben és Zürichben, majd 1869-ben Würzburgba ment. Neve arról vált ismertté, hogy 1850-ben, Thomsontól (Lord Kelvin) függetlenül megfogalmazta a termodinamika II. főtételét. 1865-ben bevezette az entrópia fogalmát, később az elektrokémia és az elektrodinamika területén munkálkodott (lásd Clausius–Mossotti-egyenlet).

Clausius–Clapeyron-egyenlet

Egy differenciálegyenlet, amely az állapothatározók közötti viszonyt írja le, miközben a rendszer állapota megváltozik. Ugyanazon anyag két fázisából (pl. szilárd fázisból és folyadékfázisból) álló rendszerrel közöljünk lassan hőt, vagy vonjunk el belőle lassan hőt úgy, hogy az egyik fázis reverzibilis módon átalakuljon a másik fázisba, s közben a rendszer egyensúlyi állapota is megmaradjon. Ha a két fázist A-val és B-vel jelöljük, akkor a Clausius–Clapeyron-egyenlet: ahol a nyomás, a termodinamikai hőmérséklet, az A-ból B-be való átalakulás során mólonként felvett hő, és a megfelelő fázisok térfogata. Ha folyadék–gőz átmenetről van szó, akkor a folyadék térfogatát a gőzé mellett figyelmen kívül hagyjuk. A gőzt ideális gáznak tekintve a Clausius–Clapeyron-egyenlet: lesz. A Clausius–Clapeyron-egyenlet Benoit-Pierre Clapeyron (1799–1864) francia mérnökről és Rudolf Julius Emmanuel Clausius (1822–1888) német fizikusról kapta a nevét.

Clausius–Mossotti egyenlet

Egy molekula polarizálhatósága és az ilyen polarizálhatóságú molekulákból álló dielektrikum dielektromos állandója között fennálló összefüggés. A Clausius-Mossotti egyenlet szokásos alakja

ahol a térfogategységre jutó molekulák száma. Az egyenlet egy mikroszkopikus mennyiség (a polarizálhatóság) és egy makroszkopikus mennyiség (a dielektromos állandó) között teremt kapcsolatot. Az egyenletet makroszkopikus elektrosztatikára támaszkodva Ottaviano Fabrizio Mossotti (1791–1863) vezette le 1850-ben és függetlenül R. Clausius 1879-ben. Az egyenlet gázok esetén érvényes legpontosabban, és csak közelítőleg igaz folyadékokra és szilárd testekre, különösképpen ha nagy a dielektromos állandó. Vesd össze Lorentz–Lorenz egyenlet.

Clusius oszlop

Az izotópok termikus diffúzió segítségével történő szétválasztására szolgáló eszköz. Egyik változata egy körülbelül 30 m hosszú függőleges cső melynek tengelyében elektromos fűtőszál van. Egy gázkeverékben a könnyebb izotópok gyorsabban diffundálnak mint a nehezebbek. A fűtőszál melegítésével létrejövő természetes áramlás a könnyű izotópokat az oszlop tetejére viszi, itt egy további dúsítás céljára elválasztható könnyű izotópokban gazdag frakció alakul ki.

COBE

Kozmikus Háttér Felderítő (Cosmic Background Explorer), kozmológiai kutatás céljából 1989 novemberében fellőtt műhold. 1992-ben a mikrohullámú háttérsugárzás mérésének statisztikus kiértékelése gyenge hőmérsékleti fluktuációkat mutatott, amelyről azt gondolják, hogy a korai Világegyetem kvantumfluktuációinak a nyoma. Eredményeit 2006-ban fizikai Nobel-díj jutalmazta. Lásd még WMAP.

Cockroft, Sir John Douglas

(1897–1967) Brit fizikus, aki Cambridge-ben a Cavendish Laboratóriumban csatlakozott Rutherfordhoz, ahol Ernest Waltonnal (1903–1995) egy lineáris gyorsítót épített. 1932-ben a berendezés segítségével lítium atommagokat protonokkal bombázott, ennek eredményeképpen sikerült létrehozniuk az első mesterséges atommag átalakítást. Ezért az eredményéért 1951-ben Nobel díjat kapott.

Cockroft–Walton generátor

Az első protongyorsító; egyszerű lineáris gyorsító, amely alacsonyabb váltakozófeszültségű áramforrással, egyenirányítókból és kondenzátorokból álló áramkör felhasználásával 800 kV egyenfeszültségű potenciálkülönbséget tud előállítani. 1932-ben Sir John Cockroft és E. T. S. Walton (1903–1995) ezt a berendezést használta, az első mesterséges atommag átalakításnál, mikor lítiumot protonnal bombázva héliumot állítottak elő:

Coleman Gross elmélet

Az a tétel, mely szerint egyedül a sértetlen szimmetriájú nem-Abeli mértékelméletek az olyan renormalizálható (lásd renormálás) kvantumtérelméletek, melyek rendelkezhetnek az aszimptotikus szabadság tulajdonságával. A Coleman-Gross elméletet Sidney Coleman és David Gross amerikai fizikusok mondták ki 1973-ban.

Compton, Arthur Holly

(1892–1962) amerikai fizikus, 1923-ban lett a Chicagói Egyetem professzora. Hírnevét elsősorban a Compton effektus felfedezésével szerezte, amiért 1927-ben C.T.R. Wilsonnal Nobel díjat kapott. További kutatásaiban, 1938-ban bebizonyította, hogy a kozmikus sugárzás töltött részecskéket tartalmaz.

Compton effektus

Nagy energiájú (röntgen vagy gamma) fotonok szabad elektronokon való szóródásakor bekövetkező energiaveszteség, ami által az elektronok energiát nyernek. A jelenséget először A. H. Compton amerikai fizikus figyelte meg 1923-ban. Azt tapasztalta, hogy a foton és az elektron ütközése során a foton energiájának egy része átadódik az elektronnak, következésképpen a foton energiát veszít, ahol a Planck állandó és a foton frekvenciája az ütközés előtt illetve az ütközés után. Mivel , a sugárzás hullámhossza nagyobb az ütközés után mint előtt. A rugalmatlan ütközésnek ezt a típusát, amely hasonlatos a Raman effektushoz, Compton szórásnak nevezzük. Lásd még inverz Compton effektus.

Compton hullámhossz

Határhullámhossz, amely alatt a részecskék kvantummechanika tulajdonságai már nyilvánvalóvá válnak a relativisztikus kvantummechanika alkalmazésakor. Egy nyugalmi tömegű részecske Compton hullámhossza , ahol a Planck állandó -ed része (másnéven redukált Planck állandó), a fénysebesség. Elnevezése onnan ered, hogy létezése elsőként a Compton effektus magyarázatánál merült fel, ahol ez az érték az elektronra m. A Compton hullámhosszat néha -ként definiálják, ahol a Planck állandó. Ebben az esetben az értéke elektronra m.

Cooper, Leon

Lásd Bardeen, John, szupravezetés

Cooper-párok

Lásd szupravezetés

Cottrell-portalanító

Az ipari füstgázokból a porszemcsék eltávolítására használt elektrosztatikus porleválasztó, ami a porszemcséket az elektromosan feltöltött rácshoz vagy huzalokhoz vonzza.

coudé rendszer

Lásd távcső.

coulomb

Jele . Az elektromos töltés SI mértékegysége. Megyezik egy amper áram által egy másdoperc alatt szállított töltéssel. A mértékegységet Charles de Coulombról nevezték el.

Coulomb, Charles Augustin de

(1736–1806) Francia fizikus, katonai mérnökként szolgált Martinique szigetén mielőtt visszatért volna Franciaországba. Leginkább az 1785-ben tett javaslatáról ismert, amely szerint az elektromos töltések és mágnesek közötti kölcsönhatás a távolság négyzetével fordítottan arányos (lásd Coulomb törvény), amelyet kísérletileg, toriós inga segítségével bizonyított.

Coulomb erő

Lásd Coulomb törvény.

Coulomb mező

Lásd Coulomb törvény.

Coulomb törvény

Két egymástól távolságra elhelyezkedő, pontszerűnek tekintett , illetve töltésű töltött részecske között ható (néha Coulomb erőnek nevezett) erő egyenesen arányos a részecskék töltésének szorzatával és fordítottan arányos a távolságuk négyzetével. Manapság a törvényt a következő alakban szokták megadni , ahol a két töltés közötti közeg abszolút dielektromos állandója. , ahol a relatív permittivitás (dielektromos állandó) és a vákuum dielektromos állandója. Egy ponttöltés körülötti elektromos teret (mezőt) Coulomb térnek nevezik, töltött részecséknek atommagok Coulomb terén való szóródását pedig Coulomb szórásnak. A törvényt elsőként Charles de Coulomb publikálta 1785-ben. A törvényt függtelenül felfedezte Henry Cavendish is.

cölosztát

Egy eszköz, amely lehetővé teszi, hogy az ég egyazon tartományából érkező fény folyamatosan betükröződjön egy csillagászati távcső, vagy más eszköz látómezejébe. A berendezés egy óraművel, vagy más elektromos szerkezettel mozgatott síktükörből áll, amely úgy forog keletről nyugatra, hogy kompenzálja az éggömb látszólagos nyugatról keletre történő forgását.

CP invariancia

Az a szimmetria mely a töltés konjugáció (C) és a tértükrözés (P) együttes alkalmazásához kapcsolódik. CP sértés lép fel a gyenge kölcsönhatásban a kaon (K mezon), valamint a B-mezon bomlásakor is. Lásd még CPT tétel, időtükrözés.

CPT tétel

Az a tétel, amely szerint, a töltés konjugáció (C), a tértükrözés (P) és az időtükrözés (T) CPT-vel jelölt együttes alkalmazása a relativisztikus kvantumtérelmélet alapvető szimmetriája. Kísérletileg még soha sem tapasztalták a CPT tétel sérülését. Ha a C, a P vagy a T (vagy ezek közül bármelyik kettő) sérül, az nincs ellentétben a relativisztikus kvantumtérelmélet alapelveivel, azonban a CPT invariancia sérülése drasztikus ellentétben lenne a relativisztikus kvantumtérelmélet alapjaival. Még nem ismertes, hogy a szuperhúr elmélet kielégíti-e a CPT tétel valamely alakját.

CPU (central processor unit = központi vezérlő egység)

A számítógép legfőbb végrehajtó egysége: a vezérlő egységből és az aritmetikai/logikai egységből áll. Feladata a memóriába érkező utasítások olvasása és értelmezése, majd a megfelelő programok lefuttatása. Biztosítja továbbá a számítógép működéséhez szükséges órajelet. A szilíciumlapkára integrált teljes CPU-t mikroprocesszornak nevezzük (Lásd integrált áramkör).

CRO

Lásd katódsugár oszcilloszkóp.

CT képalkotás (számítógépes tomográfiával történő képalkotás)

Lásd tomográfia.

curie

Az aktivitás korábbi mértékegysége (lásd sugárzási mértékegységek). Marie Curie-ről nevezték el.

Curie, Marie

(Marya Sklodowska; 1867–1934) Lengyel származású francia kémikus, 1891-ben érkezett Párizsba. 1895- ben férjhez ment Pierre Curie-hez (1859–1906), nem sokkal később kutatásba kezdtek hogy a szurokércben (figyelembevéve annak vártnál nagyobb radioaktivitását) az urán mellett további radioaktív elemet találjanak. 1898-ban felfedezték a rádiumot és a polóniumot, igaz ezek tisztítása négy évet vett igénybe. 1903-ban Henry Becquerellel a radioaktivitás felfedezőjével megosztva fizikai Nobel díjat kaptak. Marie Curie-t 1911-ben kémiai Nobel díjjal is kitüntették.

Curie-pont (Curie-hőmérséklet)

Az a hőmérsékletérték, ahol a ferromágneses anyag elveszíti ferromágneses tulajdonságát és paramágnesessé válik. A vas Curie-pontja 760  C, a nikkelé 356  C. Nevét Pierre Curie-ről kapta.

curium

Vegyjele Cm. Radioaktív, fémes, az aktinidák csoportjába tartozó transzurán elem; rendszáma 96, legstabilabb izotópjának tömegszáma 247 (felezési ideje év), számított sűrűsége 13.51 g/cm , olvadáspontja C. Kilenc izotópja ismert. Az elemet első ízben G.T. Seaborg (1912–1999) és munkatársai azonosították 1944-ben, majd L.B. Werner és I. Perlman állította elő 1947-ben, az amerícium-241 neutronokkal való bombázásával. Az elemet Marie Curie-ről nevezték el.