Ugrás a tartalomhoz

Fizikai kislexikon

Patkós András (2007)

Typotex Elektronikus Kiadó Kft.

Ü, Ű

Ü, Ű

üregrezonátor

Egy vezető belsejében kialakított zárt térrész, amelyben az elektromágneses tér meghatározott frekvenciákkal rezeghet, ezek a frekvenciák az elektromos rezgőkör frekvenciáját meghaladják. A rezgések lehetséges rezonancia frekvenciái függenek az üreg méretétől és alakjától is. Az eszközt mikrohullámok előállítására használják. (Lásd magnetron)

üstökös

A Nap körül excentrikus pályán keringő kisebb égitest. A rövid periódusú üstökösök keringési ideje kevesebb, mint 150 év. A többi üstökösnek nagyon nagy a keringési ideje, némelyiké meghaladja a évet is. Egy tipikus üstökös három részből épül fel: a jégből és porból álló mag, a gázból és porból álló kóma és a csóva, amely csak a Nap közelében jelenik meg (és szintén gázból és porból áll). Úgy gondolják, hogy a legtöbb üstökösnek a magja egy körülbelül egy kilométer átmérőjű „piszkos hógolyó”, ugyanakkor a Naprendszerben van néhány 10 km-t meghaladó átmérőjű maggal bíró üstökös is. A kóma átmérője - km lehet, a csóva hossza a km-t is elérheti. Lásd még Halley üstökös.

ütközési gyakoriság

Egységnyi idő alatt egységnyi térfogatban megfigyelhető ütközések száma, amikor az anyagon neutronnyalábot bocsátanak át.

ütközőnyalábos kísérletek

Lásd részecskesugár kísérlet.

üveg

Amorf szilárd anyag; atomjai véletlenszerű hálózatot alkotnak. Az üveg nem olyan merev, mint egy kristály, és a hőmérséklet csökkenésével egyre viszkózusabbá válik. Kis hőmérsékleten, ha már nagy a viszkozitása, akkor az üveg rugalmassá és törékennyé válhat. Mivel a periodikus szerkezetű anyagokra használható egyszerűsítések nem alkalmazhatók az üvegekre, azért az üvegek tulajdonságairól nehezebb elméletet felállítani, mint a szabályos kristályok vagy az egymástól elszigetelt helyeken hibás pontkristályok tulajdonságairól. Ma még nincs is teljesen kvantitatív elmélet az üvegek tulajdonságairól, főleg azokról nincs, amelyekben az üvegek eltérnek a kristályoktól. Mivel az üvegekben véletlenszerűek a hálózatok, azért az üvegtulajdonságok általában csak statisztikus módszerekkel tárgyalhatók. Kísérleti szempontból az üvegek rendezetlen szilárd testek, a nyírási moduluszuk nem nulla és 10 poise-nál nagyobb a viszkozitásuk.

üvegszálak

Megolvasztott üvegből húzott, nagyjából 0,005–0,01 milliméter átmérőjű szálak. Ezek a szálak összefonhatók és szőhetők. A belőlük készült szövet gumival vonható be; ebből az erős és korrózióálló anyagból jó autókarosszériát és csónaktestet lehet készíteni.

üzemanyagcella

Olyan elem, amelyben az üzemanyag kémiai energiája közvetlenül elektromos energiává alakul. A legegyszerűbb üzemanyagcellában porózus, zsugorított nikkel elektródákon hidrogén oxidálódik, és vizet képez. A porózus katódot tartalmazó kamrába gáz halmazállapotú hidrogént, a porózus anódot tartalmazó kamrába oxigént adagolnak. Az elektródákat egy harmadik, forró lúgos elektrolitot, például kálium-hidroxidot tartalmazó kamra választja el. Az elektródák, elegendően porózusak lévén, hagyják, hogy a gázok reakcióba lépjenek az elektrolittal, amihez az elektródákban található nikkel katalizátorként működik közre. A katódnál a hidrogén az elektrolit hidroxidionjaival reakcióba lépvén vizet képez, ezáltal hidrogénmolekulánként két elektront szabadít fel:

Az anódnál az oxigén két elektront felvéve a vízzel lép reakcióba, és hidroxidionokat lépez:

Az elektronok elektromos árama egy külső áramkörön keresztül folyik a katódtól az anódig. Az eszköz hatékonyabban állít elő elektromos energiát, mint a hőerőgépek, azonban nagy méretű, és szükség van a gáz halmazállapotú üzemanyag folytonos utánpótlására. Az elektromos járművek meghajtására történő felhasználásukat jelenleg aktívan kutatják.

A második generációs üzemanyagcellák elektrolitként olvasztott sókat, különösen fémek, például lítium és kálium karbonátjait használják. A harmadik generációs üzemanyagcellák elektrolitjai vezető, szilárd, ionos oxidok.