Ugrás a tartalomhoz

Kémiai kislexikon

(2007)

Typotex Elektronikus Kiadó Kft.

J

J

Jablonski-diagram

Diagram, ami egy molekulában az energiaszinteket (és viszonylagos helyzetüket) ábrázolja. A Jablonski-diagram képes a molekula energiaszintjei közötti sugárzó átmeneteket szemléltetni, és olyan jelenségeket is, mint a belső konverzió.

A függőleges tengely az energia mértéke; az elektron energiaszintek a legalacsonyabb vibrációs állapotú szintjeikkel, rövid, vízszintes vonalak. Egy adott elektronállapot vibrációs energiaszintjeit annak az állapotnak a vízszintes vonala felett vonalkázással jelzi. A Jablonski-diagramban az elektronállapot vízszintes helye nincs összefüggésben az atommagok közti távolsággal.

jáde(kő)

Kemény féldrágakő, amely vagy jadeitből vagy nefritből áll. A jadeit az értékesebb a kettő közül; nátrium-alumínium-piroxén, NaAlSi2O6. Értékes az intenzív, áttetsző, zöld színe miatt, de előfordul fehér, zöld és fehér, barna és narancssárga változatokban is. Az egyetlen jelentős lelőhelye felső Burmában, Mogaungban van. A nefrit az amfibólcsoport egyik kőzetképző ásványa. Számos különböző színű változata fordul elő: zöld, sárga, fehér és fekete. Forrásai Szibéria, Türkisztán, Új-Zéland, Alaszka, Kína és az USA.

jadeit

Lásd jáde.

Jahn-Teller effektus

Ha egy nem lineáris molekulának vagy ionnak a valószínű szerkezete degenerálná a pályákat (azaz két molekulapálya lenne azonos energiával), a molekula vagy ion tényleges szerkezete az energiaszintek felhasadásával torzul (’feloldja’ a degeneráltságot). A jelenség előfordul szervetlen komplexeknél. Például a [Cu(H2O)6]2+ komplex oktaéderes, és úgy képzelnénk, hogy a hat ligandum egyforma helyet foglal el a szabályos oktaéderben. Ehelyett az oktaéder torzult, négy ligandum egy négyzetben helyezkedik el és kettő távolabb. Ha az ’eredeti’ szerkezet középpontos szimmetriájú, a torzult rendszernek is rendelkeznie kell középpontos szimmetriával. Az effektust H. A. Jahn (1907-) és Edward Teller (1908-2003) 1937-ben elméletileg megjósolta.

járulékos pigment

Fotoszintetikus pigment, amely elnyeli, és a klorofill a-hoz, a fotoszintézis reakcióit elindító elsődleges pigmenthez vezeti a fényenergiát. A járulékos pigmentekhez tartoznak a karotinok és a klorofill b, c, és d.

jáspis

A kalcedon egy szennyezett változata. Vasércekkel együtt fordul elő, ennek eredményképp vasoxid szennyezést tartalmaz, ez adja a jellegzetes vöröses-barna színét. Drágakőként használják.

jég

Lásd víz.

jégecet

Lásd etánsav.

j-j csatolás

Atomokban elektronok közötti, és magokban nukleonok közötti olyan csatolás, amelyben a spin-pálya kölcsönhatás energiái sokkal nagyobbak, mint az elektromos taszítás energiái. Magas rendszámú, többelektronos atomok multiplettjeire jellemző a j-j csatolás. Számos atom és mag multiplettjének csatolása átmentet mutat a j-j csatolás és a Russel−Saunders-csatolás között, ezt az állapotot közbenső csatolásnak nevezik.

jobb-forma, dextro-forma

Lásd optikai aktivitásnál.

jobbra forgató

Olyan kémiai vegyület jelölése, amely a síkban polarizált fény polarizációs síkját jobbra forgatja (az óra járásával megegyezően, ha a sugárzással szemben figyeljük). Lásd optikai aktivitás.

jód

Jele I. Sötétlila, nemfémes elem, a periódusos rendszer 17. csoportjába tartozik (lásd halogének); rendszáma 53; relatív atomtömege 126,9045; relatív sűrűsége 4,94; op. 1113,5 oC; fp. 184,35 oC. Vízben nem oldódik, de oldható etanolban és más szerves oldószerekben. Melegítésre lila jódgőzzé szublimál. A jód az élő szervezetekben nyomelemként szükséges (lásd esszenciális elemek). Állatokban a pajzsmirigyben koncentrálódik, mint a pajzsmirigy hormonok alkotója. Előfordul a tengervízben, és régebben a hínárból nyerték ki. Ma olaj-kutak sós oldataiból (kiszorítás klórral). Egy stabil izotópja, a jód-127, és tizennégy radioaktív izotópja létezik. Használják a gyógyászatban gyenge fertőtlenítőszerként (etanolban oldva a jód tinktúra) és jódvegyületek előállításakor. Kémiailag a többi halogénnél kevésbé reakcióképes; a legelektropozitívabb (fémes) halogén. Oldatban meghatározható tioszulfát oldattal titrálva:

I2+2S2O32-→2I-+S4O62-.

A molekula intenzív kék színű komplexet képez a keményítővel, amelyet ezért indikátorként használnak. 1812-ben fedezete fel Courtois.

jód(V)-oxid (jód-pentoxid)

Fehér, szilárd anyag, I2O5; relatív sűrűsége 4,799; 300-350 oC-on bomlik. Vízben oldva jód(V)-savat ad; oxidálószerként hat.

jód(V)sav

Színtelen, vagy nagyon halványsárga, szilárd anyag, HIO3; relatív sűrűsége 4,63; 110 oC-on bomlik. Oldható vízben, de nem oldódik tiszta etanolban és más szerves oldószerben. A vegyületet előállítják jódból oxidálva koncentrált salétromsavval, hidrogén-peroxiddal vagy ózonnal. Erős sav és erős oxidálószer.

jód(VII)sav (perjódsav)

Higroszkópos, fehér, szilárd anyag, H5IO6, amely 140 oC-on bomlik. Nagyon jól oldódik vízben, etanolban és etoxietánban. A jód(VII)sav előállítható jód(V)sav koncentrált oldatát alacsony hőmérsékleten elektrolitikusan oxidálva. Gyenge sav, de erélyes oxidálószer.

jódetán (etil-jodid)

Színtelen, folyékony haloalkán, C2H5I; relatív sűrűsége 1,9; op. -108 oC; fp. 72 oC. Előállítható etanolból jód és vörös foszfor keverékével.

jódhidrogénsav (hidrogén-jodid)

jódmetán (metil-jodid)

Színtelen, folyékony haloalkán CH3I; relatív sűrűsége 2,28; op. -66,45 oC; fp. 42,4 oC. Előállítható metanolból jód és vörös foszfor keverékével.

jodoform

Lásd trijódmetán.

jódsav

A különböző jód-oxosavak bármelyike; így a jód(V)sav, vagy jód(VII)sav. Az oxidációs állapot megjelölése nélkül használt kifejezés rendszerint a jód(V)savra vonatkozik (HIO3).

jódszám

Zsír, vagy növényi olaj telítetlenségének mértéke (a kettős kötések száma). Megkapható az adott idő alatt, adott körülmények között felvett jód százalékos mennyiségével (tömegre).

Joliot-Curie, Irene

(1897-1956.) Francia fizikus, Marie és Pierre Curie lánya; édesanyja és tudóstársai tanították. 1921-ben kezdett el dolgozni a Radium Intézetben, ahol 1946-ban igazgató lett. 1926-ban férjhez ment Frederic Joliot-hoz (1900-1958). 1953-ban együtt nyerték el a kémiai Nobel-díjat a mesterséges radioaktivitás felfedezéséért.

joliotium

Lásd transzaktinida elemek.

joule

Jele J. A munka és energia SI mértékegysége; egyenlő azzal a munkával, amit egy newton erő végez, amikor az alkalmazási pontja az erő irányában egy méter távolságot tesz meg. 1 joule = 107 erg = 0,2388 kalória. James Prescott Joule után nevezték el.

Joule törvénye

Egy adott tömegű gáz belső energiája független a térfogatától és nyomásától, csak a hőmérséklet függvénye. Ez a törvény, amelyet James Prescott Joule fogalmazott meg, csak ideális gázokra érvényes (amelyre megadja a termodinamikai hőmérséklet definícióját), mivel reális gázokban a molekulák közti erők változást hoznak létre a belső energiában, térfogatváltozást okozva. Lásd Joule-Thomson-effektus.

Joule, James Prescott

Joule, James Prescott (1818-1889.) Brit fizikus. 1840-ben felfedezte az összefüggést egy huzalon áthaladó elektromos áram, a huzal ellenállása és az áram által termelt hő között. 1849-ben a gázok kinetikus elméletét gazdagította, egy évvel később bejelentette azt a felfedezését amelyről leginkább ismert, a hő mechanikai egyenértékét. Később William Thomsonnal (Lord Kelvin) felfedezték a Joule-Thomson-effektust.

Joule-Thomson-effektus (Joule-Kelvin-effektus)

Az a hőmérsékletváltozás, ami akkor jön létre, amikor egy gáz egy porózus dugón kiterjed egy alacsonyabb nyomású helyre. A legtöbb reális gáz esetében ilyen körülmények közt a hőmérséklet csökken, mivel a gáznak a kiterjedéshez munkát kell végeznie a molekulák közti erők legyőzésére. Ez eltérés a Joule-törvénytől. Általában eltérés tapasztalható a Boyle-törvénytől is, ami a hőmérséklet növekedését vagy csökkenését okozhatja, mivel bármely növekedés a nyomás és térfogat szorzatában a végzett belső munka. Adott nyomáson létezik egy adott hőmérséklet, a gáz ún. inverziós hőmérséklete, amelynél a Boyle-törvény okozta hőmérséklet növekedés és a Joule-törvénytől való eltérés hőmérséklet csökkenése kiegyenlíti egymást. Ilyenkor nincs hőmérsékletváltozás. Az inverziós hőmérséklet felett a gáz kiterjedéskor melegszik, az alatt hűl. A hatást James Prescott Joule fedezte fel, együtt dolgozva William Thomsonnal (később Lord Kelvin).