Ugrás a tartalomhoz

Kémiai kislexikon

(2007)

Typotex Elektronikus Kiadó Kft.

Ö

Ö

öngyulladás

Olyan égés, amelyben egy anyag elegendő hőt termel önmagában, rendszerint egy lassú oxidációs folyamattal, hogy külső, magas-hőmérsékletű energiaforrás nélkül meggyulladjon.

önszerveződés/önrendeződés

Egy rendszerben kialakuló spontán rend, amikor a rendszer bizonyos paraméterei egy kritikus értéket érnek el. Számos rendszerben fordul elő a fizikában, kémiában és biológiában. Olyankor történhet, amikor a rendszer távol van a termikus egyensúlytól. Mivel egy önszerveződő rendszer a környezete felé nyitott, a rendezett fázis kialakulása nem sérti a termodinamika második törvényét, az entrópia átadható a környezetnek. Az önrendeződés összefügg a megtört szimmetria, komplexitás, nem-linearitás és a nem egyensúlyi statisztikus mechanika fogalmakkal. Sok olyan rendszer, ami önszerveződés átalakuláson megy keresztül, keresztül mehet a *káoszhoz vezető átalakuláson is. A kémiában az önszerveződés a szupramolekuláris kémia egy jellemzője.

öntöttvas

A vasötvözeteknek azon csoportja, amelynek széntartama 1,8 és 4,5 % közötti. Általában speciális formában öntik készen a megmunkálásra, hőkezelésre, vagy szerelésre. Néha közvetlenül a nagyolvasztó terméke, de készülhet a nyersvas újraolvasztásával is.

összeolvadt gyűrű

Lásd gyűrű.

összsugárzástmérő pirométer

Lásd pirometria.

ötvegyértékű

Öt vegyértékkel rendelkezik.

ötvözet

Olyan anyag, amely két vagy több fémből, vagy egy fémből és egy nem fémből áll. Az előbbire példa a sárgaréz, ami a réz és cink ötvözete, az utóbbira az acél, ami a vas és szén ötvözete (bár néha más fémet is tartalmaz). Az ötvözetek lehetnek vegyületek, szilárd oldatok vagy az alkotók keverékei.

ötvözött acélok

Lásd acél.