ütközéses kioltás

Lásd külső konverzió.

ütközési sűrűség

Egy adott részecskeáramnak egy anyagon történő áthaladásakor az egységnyi térfogatban, egységnyi idő alatti ütközések száma.

üveg

Nem-kristályos szilárd anyag, azaz olyan szilárd anyag, amelyben az atomok véletlenszerű elrendeződésűek, nincs az anyagban nagyobb távolságra kiterjedő rendezettség. Az üvegeket sokszor túlhűtött folyadéknak tekintik. Jellemzőjük, hogy nincs határozott olvadáspontjuk, egy hőmérséklettartományban lágyulnak.

Az ablakokra, palackokra használt közönséges üveg a nátronüveg. Égetett mész (kalcium-oxid), szóda (nátrium-karbonát) és homok (szilícium(IV)-oxid) keverékének hevítésével állítják elő. A boroszilikát üvegek (pl. Pyrex) kis mennyiségű bór-oxidot is tartalmaznak, így a szilíciumot néhol a bór helyettesíti. Ezek erősebbek, mint a szódaüvegek, és jobban ellenállnak a hőmérséklet-változásnak, főzőedények és laboratóriumi eszközök készítésére használják. Speciális célokra készülő üvegekhez (pl. optikai üvegek) más elemeket is adnak (pl. bárium, ólom).

üvegelektród

A félcella egy típusa; egy üveggömbből áll, amelyben adott, savas pH-jú oldatba egy platinahuzal merül. Az üveggömb olyan vékony, hogy a hidrogén át tud diffundálni rajta. Egy hidrogénionokat tartalmazó oldatba merítve az üveggömböt, az elektródpotenciál függ az oldat hidrogénion koncentrációjától. Az üvegelektródokat pH-mérőkben alkalmazzák.

üvegházgáz

Lásd üvegházhatás.

üvegházhatás

Bizonyos, az infravörös sugárzást elnyelő gázok (üvegházgázok) jelenléte miatt, az atmoszférában kialakuló hatás. A Napból jövő fény- és ultraibolya sugárzás képes az atmoszférán átjutni és felmelegíteni a Föld felszínét. Ez az energia infravörös sugárzás formájában kerül újra kisugárzásra, aminek hosszabb a hullámhossza, és ezért olyan anyagok, mint a szén-dioxid abszorbeálják. Az emberi tevékenységből származó szén-dioxid emisszió jelentősen megnövekedett az utóbbi 150 évben. A hatása végül, hogy a föld és az atomszféra átlaghőmérséklete nő (az úgynevezett globális felmelegedés). A hatás hasonló ahhoz, ami egy üvegházban játszódik le, ahol a fény és a hosszú hullámhosszú ultraibolya sugárzás keresztüljut az üvegen az üvegházba, de az infravörös abszorbeálódik az üvegben és egy része újra sugároz az üvegházba.

Az üvegházhatást nagy környezeti veszélynek tartják. Valószínű, hogy az átlaghőmérséklet növekedése megváltoztatja az időjárást, és a mezőgazdasági termés alakulását. A sarki jég olvadása, és az ennek megfelelő tengerszint-emelkedés már megfigyelhető. A fosszilis tüzelőanyagokat használó erőművek és a gépkocsik által kibocsátott szén-dioxid a fő üvegházgáz. Más szennyezők is hozzájárulnak pl. a nitrogén-oxidok, ózon, metán és klór-fluorszénhidrogének.

üvegszálak

Az olvasztott üveget kb. 0,005 mm-0,01 mm közötti átmérőjű, vékony üvegfonállá húzzák ki. A fonalakat szálakká alakíthatják, szövetté szőhetik, amelyeket később gyantával impregnálhatnak, hogy erős és korrózióálló anyagot adjon. Autókban, hajóépítésnél, ehhez hasonló helyeken használják.

üvegszerű

Üvegszerű megjelenéssel, vagy szerkezettel rendelkező.