Ugrás a tartalomhoz

OXFORD - Matematika : Kislexikon

Tóth János (2007)

Typotex Elektronikus Kiadó Kft.

Ny

Ny

nyelő

Egy hálózat olyan pontja, amelyik felé az összes folyam irányul.

nyeregpont

Tegyük fel, hogy egy felület egyenlete , ahol a z-tengely szokásos módon függőlegesen felfelé áll. A felület P pontja nyeregpont, ha a P pontban az érintő sík vízszintes, és ha P lokális minimuma egy függőleges metszetként megkapható görbének, míg lokális maximuma egy másiknak. Ezt azért hívják így, mert a ló nyergének középpontja rendelkezik hasonló tulajdonsággal. A hiperbolikus paraboloidnak például az origóban nyeregpontja van. Lásd még stacionárius pont (két változóban).

nyers adat

Olyan adatok, amelyeket még nem elemeztek. A változók értékei, ahogyan feljegyezték őket.

nyílt félsík

Lásd félsík.

nyílt féltér

Lásd féltér.

nyílt gömb

Egy metrikus térben azon pontok halmaza, amelyek távolsága a tér egy adott a pontjától adott értéknél kisebb, azaz azon x pontok halmaza, amelyekre teljesül. Lásd még metrika.

nyílt halmaz

Metrikus tér olyan részhalmaza, amelyiknek minden pontja körül van teljes egészében a halmazban lévő nyílt gömb.

nyílt intervallum

Az szimbólummal jelölt -beli halmaz.

nyílt körlap

Lásd körlap.

nyírás

Olyan transzformáció, amelynél a pontok egy rögzített egyenessel vagy síkkal párhuzamosan mozdulnak el, és az elmozdulásuk nagysága arányos a rögzített egyenestől vagy síktól mért távolságukkal. Nyírás hatására a terület és a térfogat nem változik, téglalap képe parallelogramma, téglatest képe parallelepipedon, ha a rögzített egyenes, illetve sík párhuzamos az egyik éllel.

nyíróerő

Ha két érintkező felület mindegyike olyan erőt fejt ki a másik felületre, amely párhuzamos a felületekkel, akkor ezt az erőt nyíróerőnek nevezik.

nyitott mondat

Csak a változó(k) bizonyos értékei esetére igaz állítás. Például ha egy labdát a földről függőlegesen felfelé hajítunk kezdősebességgel, akkor a lehetséges magasságot az idő függvényében a függvény írja le, de ez nyilván csak a értékekre érvényes. Ha más t értékeket helyettesítünk be az összefüggésbe, a labda magassága nem megfelelő értékű lesz.

nyolcas számrendszer

A számítástechnikában gyakran használt, nyolcas alapú számrendszer.

nyolcszög

Nyolcoldalú sokszög.

nyom

Egy négyzetes mátrix nyoma nem más, mint a főátlóbeli elemek összege.

nyomás

Tegyük fel, hogy egy A nagyságú felületre merőlegesen F nagyságú erő hat, és a felület bármely részére ható erő arányos a felület nagyságával! Ekkor a felület mentén a nyomás . Képzeljünk el például egy m tömegű, téglatest alakú, egyenletes tömegeloszlású tárgyat! A tárgy az egyik oldalán fekszik. Ennek az oldalnak az élhosszait jelölje a és b! Ekkor a talaj felszínének azon a részén, amelyen a test nyugszik, a nyomás, feltéve, hogy a test fölött vákuum van.

Most képzeljünk el egy felül nyitott tartályban nyugalomban lévő, sűrűségű folyadékot! A folyadék belsejében kijelölt nagyságú, h mélységben található vízszintes felületelemre a felette lévő folyadékmennyiség súlyának megfelelő erő hat, feltéve, hogy a folyadék fölött vákuum van. így a felület mentén a nyomás . Megmutatható, hogy a folyadék minden pontjához egyértelműen hozzárendelhető egy nyomásérték. így általában a nyomás egy folyadékban, illetve gázban a hely és az idő skalár értékű függvénye.

A nyomás dimenziója tömeg szorozva hosszúság a mínusz elsőn szorozva idő a mínusz másodikon, SI mértékegysége pedig a pascal.

nyomaték

Lásd impulzusmomentum és tehetetlenségi nyomaték. Az erőhöz tartozó tehetetlenségi nyomatékot gyakran egyszerűen az erő nyomatékának nevezik.

nyomatéki elv

Ha egy egyensúlyban lévő testre erőrendszer hat, akkor az erők bármely pontra vonatkoztatott forgatónyomatékainak eredője zérus. Ennek speciális esete a nyomatéki elv: Ha koplanáris erők rendszere hat egy egyensúlyban lévő testre, akkor az erőknek a sík bármely pontjára vonatkoztatott forgatónyomatékai zérus eredőt adnak.

Tegyük fel például, hogy egy könnyű rudat csukló támaszt alá, és hogy a rúdra két részecskét függesztettünk: egy tömegű részecskét a csuklótól jobbra távolságban, és egy tömegű részecskét a csuklótól balra távolságban. Az tömegű testre nagyságú gravitációs erő hat, amelynek a csuklóra vonatkoztatott forgatónyomatéka nagyságú, és az óramutató járásával megegyező irányba forgat. Az tömegű részecskére ható gravitációs erő forgatónyomatéka nagyságú, és az óramutató járásával ellentétes irányba forgat. A nyomatéki elv szerint akkor lehet egyensúly, ha .

Vizsgáljuk meg ugyanezt a példát úgy, hogy a forgatónyomatékot vektorként definiáljuk! Válasszuk a csukló helyét origónak, az x-tengely pedig legyen párhuzamos a rúddal, és a rúdnak a csuklótól jobbra eső része a tengely pozitív félegyenesén legyen! Az y-tengely mutasson függőlegesen felfelé! Az tömegű részecskére ható gravitációs erő , az erőnek az origóra vonatkoztatott forgatónyomatéka . Az tömegű részecskére ható erőnek az origóra vonatkoztatott forgatónyomatéka . A nyomatéki elvből adódó egyensúlyi feltétel azonos a korábban kapottal.

nyomóerő

Érintkező testek (vagy egy test egymással érintkező részei) között ható erő, amelynek iránya merőleges annak a testnek a felületére, amelyre hat, és a hatásának kitett test felé mutat.

nyújtás

Egy sík nyújtása az O pontból egy tényezővel az a transzformáció, amely az O pontot helybenhagyja, és a tetszőleges P pontot olyan pontba visz át, amellyel P és egy egyenesbe esnek, és . Ez Descartes-féle koordinátákban felírva azt jelenti, hogy .

nyújthatatlan húr

Lásd nyújthatatlan szál.

nyújthatatlan szál

Olyan szál, melynek hossza állandó, tehát független a szálban fellépő húzóerőtől.