Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)
Balassi Kiadó
Hány napon át vendégelt Ocnus városa engem? –
érdeklődsz, Ursus. Hét örök éjjelen át.
Mert hol az égboltot folyvást felhők takarója
zárja el, ott új nap hajnalban sose kél.
(Bánosi György fordítása)
[121] 122
1–4 Az Ocni urbe kifejezés Vergilius Aeneise alapján (10,198–200) Mantovára utal; Ocnus Tiberinus folyóistennek és Manto nimfának volt a fia, őt tartották Mantua megalapítójának. Ursus kérdésére Janus szellemesen azt válaszolja, hogy hét éjjelen át tartózkodott Mantovában. A dies/nox szójáték gyökere talán Guarino egy 1421-ben kelt levele, amelyben arról ír, hogy míg Mantovában időzött, három, szinte egybefüggő éjszakát töltött el napfelkelte nélkül (hoc tempus sine dierum interventu tribus egi noctibus, Epist. I. 479,5–7), e városban örökké felhők borítják az eget, nincs helye a hajnalnak (aurora) sem, nemhogy a napnak, mert – Guarino szavait idézve – „ott éjszakára éjszaka jő”.