Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)
Balassi Kiadó
Hajtogatod, Justus, folyvást, hogy négy, ami nem tűr
korlátot: s ez a pénz, éjszaka, bor, szerelem.
Elhiszem azt, hogy a sok megrontja a féktelen elmét,
mégis a rossz élés és nem az ügy maga árt.
5 Hogyha bolond mód bánsz pénzeddel, elér a szegénység:
és ez nemritkán jót is a rosszra tanít.
Még szerelem se legyen, ha nem édes az emberiségnek:
megfertőz mindent, béke bomol, mi se szent.
Szép adomány az ital; elhervad a tréfa, ha bor nincs,
10 bús arcunk sápad, szomjas italra a szánk.
Hogyha be nem tartod módjával az éjszaka rendjét,
kelletlenség nyom mind az egész napon át.
Tartós álomban míg hogyha merülve nyugodhatsz,
érzékünk s testünk úgy megujul, felüdül;
15 s mindet, akit fáraszt veritéke a hosszu napoknak,
nem könnyíti meg azt semmi, csupáncsak az éj.
Lásd, Justus: sose szidd, ettől gyönyörű csak az élet,
szép dolog ám az arany s éjszaka, bor, szerelem.
Tengereken, földön, veszedelmek közt ez a cél hajt:
20 pénzt keresünk, termést és nyugodalmat, italt.
Ennyi igyekvéssel hajszoljuk e jókat: ezért hát
balga, ki megveti ezt, balga, ki véle nem él.
Hogyha okos vagy, hát légy víg, örvendj a napoknak;
és akinek csúf az, mind az olyan maga csúf!
(Geréb László fordítása)