Szolgáltatástechnika
dr. Barótfi István
Mezőgazda Kiadó
Tartalom
- 2.1. Lakossági energiafelhasználás
- 2.2. A villamos energia vételezése és felhasználása
- 2.2.1. Az áramszolgáltatók
- 2.2.2. A villamos energiára vonatkozó közüzemi szerződés (KÜSZ)
- 2.2.3. A villamos energiára vonatkozó közszolgáltatási szerződésből adódó kétoldalú kötelezettségek
- 2.2.4. A fogyasztói ügyintézés módja
- 2.2.5. A kivitelezői munkák elkészítése
- 2.2.6. A fogyasztásmérés műszerei és készülékei
- 2.2.7. A lakossági tarifarendszer
- 2.2.8. A nem lakossági árszabások egyéb kiegészítése
- 2.2.9. Átlagárak számítása
- 2.3. Energiavételezés gázhálózatból
- 2.4. Egyéb energiaforrások
Az ember az őt kiszolgáló technikai berendezésekkel úgy könnyíti meg a munkáját, hogy nem saját energiáját használja fel, hanem külső forrásból használ fel energiát. Ma már Magyarországon is általában valamely hálózatból lehet energiát vételezni: ez saját tárolt rendszerből vagy autonóm energiaforrásból történhet.
A család vállalt kötelezettségeinek teljesítése megköveteli a jól szervezett munkavégzést, a szigorú takarékoskodást az idővel. Az idővel való takarékoskodás legnagyobb lehetősége a korszerű háztartástechnika. A háztartásban alkalmazott gépek lerövidítik a munkavégzés idejét és kényelmessé teszik otthonunkat.
A gépek ugyanakkor energiát igényelnek működésükhöz. A lakossági energiafelhasználás állandóan növekszik, és ma már Magyarországon a nemzetgazdaság teljes energiafelhasználásának több mint egyharmadát is eléri.
Az energiafelhasználás struktúrája egy adott régióban elég tipikus. Magyarországon a családokban felhasznált energiát legnagyobb részben fűtésre, vízfelmelegítésre fordítják (2.1. ábra), de a hőenergia célú felhasználás mellett a legkönnyebben átalakítható villamosenergia-igény (2.2. ábra) a meghatározó. A hő- és villamosenergia-igény arányaiban változó a különböző fogyasztóknál, de mindkét energiaforma ma már az alapvető életfeltételek biztosításához tartozik, és esetleges hiányuk (területi ellátatlanság vagy alkalmankénti műszaki meghibásodás stb.) az élet ellehetetlenedésének érzetét kelti.
Az energia általában villamos energia, vagy földgáz; felhasználók számára megnyugtató érzés, hogy környezetüket nem szennyező tevékenységet folytatnak.
Az energiafelhasználás azonban az egyik legjelentősebb és legösszetettebb környezetet befolyásoló tényező. Az energiafelhasználással az ember megsokszorozza erejét – ennek következtében az ember minden tevékenysége, beleértve a környezetalakítást és a környezetszennyezést is, sokkal nagyobb mértékben okoz nemkívánatos hatásokat. Az energiafelhasználás tehát nem elsősorban a felhasználás során jelentkező környezetszennyezés miatt káros, hanem az energiaforrások átalakítása (előállítása) során keletkező szennyező anyagok közvetlen közvetett hatása, az üvegházhatás következtében.