Ugrás a tartalomhoz

Szolgáltatástechnika

dr. Barótfi István

Mezőgazda Kiadó

2.2. A villamos energia vételezése és felhasználása

2.2. A villamos energia vételezése és felhasználása

A villamos energia vételezése leggyakrabban a villamosenergia-rendszerből történik. A villamosenergia-rendszer feladata, hogy a villamos erőművekben előállított villamos energiát eljuttassa a fogyasztókhoz. A rendszer szabad vezetékekből, kábelekből, elosztó-, transzformátor- és átalakító állomásokból épül fel. A villamos hálózati rendszerek az átvitel módja szerint váltakozó áramúak. Ezek a fázisok száma szerint egy- és háromfázisúak. A váltakozó áramú, háromfázisú erőátvitel során a feszültség a kívánt szintre transzformálható. A teljesítményátvitel gazdaságossága szempontjából nagyon fontos az átvitel feszültségszintjének megválasztása. Mivel a vezetékekben létrejövő feszültségesés adott átviteli teljesítmény esetén fordítottan arányos a hálózati feszültséggel, a fellépő teljesítményveszteség pedig fordítottan arányos a feszültség négyzetével, így nagyobb teljesítmény átviteléhez nagyobb feszültség szükséges.

Az erőművi generátorok névleges feszültségének megválasztását a generátor konstrukciós szempontjai határozzák meg. A generátorok feszültségszintje általában 10 kV, az erőművi transzformátorok a feszültséget az elosztóhálózat vagy az esetleges fogyasztók feszültségszintjére transzformálják. A nagy teljesítményű átviteli hálózatok feszültségszintje 120, 220, 400, 750 kV, ezért a különböző feszültségszintek összekapcsolásához transzformátorokra van szükség. Az energiaátviteli rendszer felépítése olyan, hogy a hálózat állandó feszültségre van tervezve, és az változó nagyságú áramot szolgáltat. A fogyasztói terhelés változása miatt viszont a fogyasztási pontok feszültsége nem állandó, feszültségszabályozással kell gondoskodni értékének a megengedett tűrésen belül tartásáról. A feszültségszabályozás a hálózat meddő teljesítményétől függő, összetett feladat. Az energiaszolgáltatás 50 Hz-es frekvencián megy végbe. A fogyasztói teljesítmény ingadozása miatt a frekvencia is ingadozik. A frekvencia megengedett tűrésen belül tartására a frekvenciaszabályozás szolgál, amely a hálózati hatásos teljesítményigény változásától függ.

A villamosenergia-szolgáltatatás folyamatossága a legfontosabb műszaki és gazdasági szempont. Az energiakiesés anyagi kárt, esetleg életveszélyt is okozhat.

Az erőműveknek összességükben a pillanatnyi fogyasztási igényeknek megfelelő és a hálózati veszteséggel növelt teljesítményt kell szolgáltatniuk. Az erőművek és a hálózat üzemének irányítása, ellenőrzése, a fogyasztók a leggazdaságosabban termelt, átvitt és elosztott villamos energiával való ellátás; a villamos teherelosztás. A villamos energia szolgáltatásának megvalósítása a több feszültségszintű villamosenergia-rendszerrel valósítható meg. A legmagasabb feszültségű vezetékek (750 kV, 400 kV, 220 kV) a nemzetközi kooperációs hálózathoz is csatlakozhatnak. Az alacsonyabb feszültségszintű energiát (120 kV, 35 kV) az országos alaphálózat vagy főelosztóhálózat viszi át a terhelési súlypontokban lévő állomásokba, innen az elosztóhálózatok a fogyasztói állomásokba. Az elosztóhálózat a 20 kV-os és 10 kV-os nagyfeszültségű, valamint a 0,4 kV-os kisfeszültségű hálózatból áll.

A különböző nagy teljesítményigényű fogyasztókat a megfelelő feszültségű hálózatról szükséges ellátni. A kisfogyasztókat általában kisfeszültségű hálózatról látják el a szolgáltatók. Az elosztóhálózatok kialakítását (hálózatkép) az ellátás biztonságának, folyamatosságának és a szolgáltatás minőségi követelményeinek megfelelően választják meg. A rendszer szerkezetét a karbantartások és felújítások során a változó igényeknek, követelményeknek megfelelően alakítják át.

2.2.1. Az áramszolgáltatók

Az áramszolgáltatók egyéni és közösségi szükségleteket kiegélégítő gazdasági társaságok. Tevékenységük színvonala nagyon fontos, hiszen a tevékenységük eredménye átvitt értelemben az életszínvonal egyik jellemzője.

Az áramszolgáltatók általános kötelezettsége, hogy szolgáltatási tevékenységüket a fogyasztói igények érdekében, a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltak szerint folytassák. A fogyasztók és az áramszolgáltatók között írásba foglalt közüzemi szerződések a villamosenergia-szolgáltatás műszaki, gazdasági és jogi feltételrendszerét határozza meg.

Az áramszolgáltatók és a fogyasztók közötti jogviszonyt jogszabályok határozzák meg. Jelenleg az 1994. évi XLVIII. törvény (Villamos Energia Törvény – VET) és a 34/1995. (IV. 5.) kormányrendelet (Vhr.) 1-es számú melléklete a Villamos energia közüzemi szabályzat (Vksz.) az áramszolgáltatók számára kötelezőek, és ennek részletei az üzletszabályzatban megtalálhatók. Az üzletszabályzatok mindenki számára hozzáférhetőek az áramszolgáltatók szervezeti egységeinél.

Az üzletszabályzat határozatlan időre szól, módosítható és visszavonható. Hatálya kiterjed a szolgáltató ellátási területére, a szolgáltatótól villamos energiát vételező és a szolgáltatóval szerződéses jogviszonyban álló fogyasztókra.

Az üzletszabályzat meghatározása szerint az ügyfélszolgálat feladata a fogyasztóval való közvetlen kapcsolattartás, hatásköre pedig kiterjed a fogyasztói igények kielégítésére, a közüzemi szerződés előkészítésére és megkötésére, a fogyasztóvédelemre, a díjbeszedésre, valamint az energiatakarékossági és áralkalmazási tanácsadásokra.

Új fogyasztói igénybejelentés alkalmával a szolgáltató köteles az igénylő rendelkezésére bocsátani a szolgáltatás megkezdésének műszaki-gazdasági feltételeit. Az üzletszabályzat különbséget tesz lakossági és egyéb igénybejelentő közt, és ennek megfelelően írásban tájékoztatja az igénylőt (lakossági igénybejelentés esetében 8 napon, egyéb esetben 30 napon belül). Az igénylő írásban kérvényezheti a feltételek módosítását. Az előzetes igénybejelentés formanyomtatványait az üzletszabályzat tartalmazza. Amennyiben a bejelentett új igény kielégítéséhez a hálózat bővítése szükséges, úgy annak költségeit – miniszteri rendelet értelmében – az igénybejelentőre lehet terhelni hálózatfejlesztési hozzájárulás jogcímén.

Adott fogyasztási hely esetében a csatlakozási pontot az áramszolgáltató jelöli ki. A csatlakozó berendezés meghatározása a közüzemi szerződés része. Ha a tervezést, ill. létesítést nem a szolgáltató végzi, akkor köteles a kivitelező rendelkezésére bocsátani a szükséges adatokat, ez esetben a tervezésre és a kivitelezésre vonatkozóan a szolgáltatónak felülvizsgálati joga van, a kivitelezéshez szakfelügyeletet rendelhet ki. A csatlakozó berendezés (fogyasztásmérők, időprogramkapcsoló, mágneskapcsoló, csatlakozóvezeték stb.) a szolgáltató tulajdonát képezi, kivételt képeznek ez alól a mérőváltók. A nem alapmérést szolgáló mérőberendezéseket a szolgáltatók térítés ellenében biztosítják. A fogyasztásmérők hitelesítése a szolgáltató feladata. Amennyiben az igénybejelentő az előírásokban meghatározott, a bekapcsoláshoz szükséges feltételeket teljesítette, úgy a szolgáltató köteles a szolgáltatást 8 napon belül megkezdeni (ha arra nincs külön megállapodás) és az igénybejelentőt a fogyasztói hálózatba bekapcsolni. A szolgáltató jogosult a szolgáltatás feltételeinek betartását ellenőrizni, akadályoztatása esetén a fogyasztót az eljárás befejeztéig a szolgáltatásból felfüggeszteni.

2.2.2. A villamos energiára vonatkozó közüzemi szerződés (KÜSZ)

A szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszonyt a polgári törvénykönyv közüzemi jogviszonynak minősíti, amelynek értelmében a feleket közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. A KÜSZ lehet általános (lakossági és egyéb fogyasztók esetében) és lehet egyedi (közvilágítási, ideiglenes stb. fogyasztók esetében). Az általános KÜSZ formanyomtatványait az üzletszabályzat tartalmazza. A szolgáltató a szerződéskötés kezdeményezésétől számított meghatározott időn belül – ez lakossági igénybejelentő esetében 8, egyéb igénybejelentő esetében 30 munkanap – köteles a másik félnek a szerződéstervezetet megküldeni. Megszűnik a szolgáltató ajánlati kötelezettsége, ha az igénybejelentő a szerződéstervezetet 30 napon belül aláírva nem küldi vissza, illetve arra vonatkozóan nem nyilatkozik. Minden fogyasztási helyre külön kell szerződést kötni. A tartalékok igénybevételének lehetőségeire a KÜSZ-ben külön ki kell térni. A szerződéshez mellékelni kell az üzemviteli és a fizetési megállapodást.

A fogyasztó személyének megváltozása és a változás bejelentésének elmulasztása esetén az új fogyasztó igénybejelentéséig a régi fogyasztót terheli a fogyasztás díjának megtérítése. Új fogyasztó a fogyasztás megkezdését köteles a szolgáltatónak 15 napon belül bejelenteni.

Az általános KÜSZ határozatlan időre szól és 30 napos határidővel módosítható. Az egyedi KÜSZ határozott időre szól és meghosszabbítható, módosítására a szerződéskötés szabályai értelemszerűen irányadók.

A KÜSZ fogyasztói részről bármikor indoklás nélkül felmondható – általános KÜSZ esetén 30 nap, egyedi KÜSZ esetén a szerződésben meghatározott idő a felmondási idő. A szolgáltató csak akkor bonthatja fel a szerződést, ha a fogyasztó fizetési kötelezettségének három hónapon keresztül nem tesz eleget, ill. a fogyasztó a vételezést megszüntette.

A szerződésszegés fajtáit és azok következményeit az üzletszabályzat együtt tárgyalja, de különválasztva a fogyasztó és a szolgáltató általi szerződésszegéseket. Az üzletszabályzat kihangsúlyozza, hogy a pótdíj, a felemelt díj és a kötbér megfizetése – amennyiben az okozott kár mértéke meghaladja a kötbér mértékét – nem mentesít az okozott kár megtérítése alól. Az üzletszabályzat tájékoztatást nyújt a felfüggesztés és kikapcsolás előtti eljárások rendjéről.

A KÜSZ megszűnik az érdekelt felek közös megegyezésével – a felmondási határidő leteltével –, illetve ha a szerződést valamelyik fél felmondja. A KÜSZ megszűnése esetén a teljesített szolgáltatás ellenértékét, valamint a szolgáltatás megszűnésével kapcsolatos költségeket a fogyasztó a szolgáltató által előírt határidőig köteles a szolgáltatónak megtéríteni.

2.2.3. A villamos energiára vonatkozó közszolgáltatási szerződésből adódó kétoldalú kötelezettségek

A polgári törvénykönyv 387. és 388. §-a a villamos energia szolgáltatója és fogyasztója közötti jogviszonyt közüzemi jogviszonynak minősíti. A villamos energia szolgáltatására az áramszolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli.

2.2.3.1. A szerződés megkötésének feltételei

Abban az esetben, ha a fogyasztó a szolgáltatói tájékoztatóban foglaltakat nem teljesítette, az áramszolgáltató nem köteles a szerződés megkötésére. Amennyiben a fogyasztó az igénybejelentésre adott szolgáltatói válaszban közölt műszaki és gazdasági feltételeket az érvényességi határidőn belül teljesítette, az áramszolgáltató köteles a közölt feltételeknek megfelelően 8 napon belül közüzemi szerződést kötni.

A közüzemi szerződést a szervezeti egységek kötik, melyért díj és költség nem számítható fel. Lakossági fogyasztók esetében a szerződés megkötése érdekében a fogyasztónak vagy megbízottjának lehetőleg személyesen kell felkeresnie az áramszolgáltató illetékes szervezeti egységét, mivel a kitöltött adatokat egyeztetni kell a fogyasztó személyi adataival.

A személyes megjelenésre a helyszíni felülvizsgálatot végző szerelőnek kell felhívnia a fogyasztó figyelmét, tájékoztatva őt, hogy a villamos energia vételezésének megkezdése csak érvényes közüzemi szerződés alapján lehetséges.

Amennyiben az a fogyasztási hely, amelyre a fogyasztó az igénybejelentésben feltüntetett teljesítményt kérte, szerepel a fogyasztói törzsadattárban (tehát pl. meglévő fogyasztási helyen bővítési igény), ez esetben igazolásként elég a személyi igazolvány bemutatása.

Abban az esetben, ha az igénybejelentés új (törzsadattárban nem szereplő) fogyasztási helyre történt, a szerződés aláírásakor be kell mutatni az általános közüzemi szerződésben szereplő „Szerződéskötés jogcímeit” igazoló bizonylatokat is (pl. lakhatási engedély, adásvételi szerződés, bérleti szerződés, tulajdonlap másolata, ajándékozási szerződés, hagyatéki végzés stb.), a személyiségi jogok figyelembevételével (pl. kivonatos formában).

Ha a fogyasztó az áramszolgáltató illetékes szervezeti egységénél valamilyen oknál fogva nem tudja vagy nem akarja aláírni a szerződéstervezeteket, ebben az esetben elviheti azzal a feltétellel, hogy azt legkésőbb 30 napon belül juttassa vissza az érintett szervezeti egységhez.

Megszűnik az áramszolgáltató ajánlati kötöttsége, ha a fogyasztó, illetve az igénybejelentő a közüzemi szerződést 30 napon belül aláírva nem küldi vissza vagy erre vonatkozóan nem nyilatkozik.

Egy fogyasztásmérő berendezésen keresztül tulajdonostársként, haszonélvezőként vagy bérlőtársként közösen vételező lakossági fogyasztókkal (közös fogyasztók) egy szerződést kell kötni.

A villamos energia szolgáltatása és vételezése tekintetében a közös fogyasztókat (pl. társasház-világítás) egyenlő jogok illetik meg, és a fogyasztásért, illetve a villamos energia vételezéséből eredő fizetési kötelezettségekért egyetemlegesen felelősök.

Ha a közös fogyasztók fogyasztói vezetékhálózatukat – a szolgáltatóval és az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével), használójával történt megállapodás alapján –saját költségükön szétválasztották, a szolgáltató köteles az önállóvá vált fogyasztókkal – az igénybejelentést követően – külön-külön új szerződést kötni.

Ha a fogyasztó a fogyasztási helyről elköltözik, illetve a villamosenergia-vételezést megszünteti, köteles azt az áramszolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes bejelentés esetén az új fogyasztó igénybejelentéséig az elköltözött fogyasztó felel a fogyasztás díjának megfizetéséért.

Ha a fogyasztó olyan fogyasztási helyre költözik vagy olyan fogyasztási helynek lesz használója, ahol van villamosenergia-szolgáltatás, és azt igénybe vette, köteles azt az áramszolgáltatónak 15 napon belül bejelenteni és új közüzemi szerződést kötni.

A szolgáltatás igénybevételével az új fogyasztót a korábbi fogyasztóval kötött szerződés tartalmával azonos jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik.

Az üzletszabályzatban meghatározott egyedi szerződéses fogyasztói kör kivételével valamennyi fogyasztóval általános közüzemi szerződést kell kötni. Ezen fogyasztók – mint az általános közüzemi szerződés alanyai – az alábbi kategóriákba sorolhatók: 1. lakossági fogyasztók, 2. egyéb, nem lakossági fogyasztók.

2.2.3.2. A közüzemi szerződések tartalmi követelményei

Az általános közüzemi szerződésre a Villamos energia Közszolgáltatási Szabályzat (VKSZ) előírásait, valamint az árhatósági díjmegállapítást és díjalkalmazási feltételeket kell alkalmazni.

A lakossági fogyasztókkal kötendő szerződésnek tartalmaznia kell:

– a szolgáltató és a szerződést kötő irodája megnevezését, székhelyét, valamint a fogyasztó nevét, az azonosításhoz szükséges adatokat, címét, a fizetés módját, banki átutalásos fizetésnél a pénzintézet és a számlaszám megjelölését;

– a fogyasztási hely (helyek) megjelölését, ezen belül a nem összefüggő területek meghatározását;

– a rendelkezésre álló teljesítményt;

– a csatlakozás módját;

– a szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőit, ezen belül: a védelem névleges áramát és a megszakító beállított áramát az árszabásrendelet alapján;

– egyébb, jogszabályban előírt pénzügyi feltételek teljesítésének (pl. hálózatfejlesztési hozzájárulás) és a szolgáltatói kötelezettségeknek a rögzítését, a szerződött teljesítményt az üzletszabályzatban meghatározandó feltételekkel, a megegyezés szerinti díjfizetési módot;

– a számlázás alapjául szolgáló fogyasztásmérő berendezés és tartozékainak felsorolását;

– a számlázási időszakokat;

– a számlázás és a számla kiegyenlítésének az időpontját;

– a szolgáltatás és vételezés megkezdésének az időpontját;

– a határozott időre kötött szerződés lejárati időpontját;

– a szolgáltató és a fogyasztó szerződésszegésének következményeit (VET 50–52. §), különös tekintettel a díjfizetés elmaradásának és a 12. § (6) bekezdésében meghatározott ellenőrzés és munkavégzés megakadályozásának esetében alkalmazható következményekre;

– az egyéb feltételeket, pl. a mérőberendezés meghibásodásával, sérülésével kapcsolatos kötelezettségeket;

– a fogyasztói panasz bejelentésének rendjét, valamint az elintézés módját a szolgáltatónál és – amennyiben annak eredményét a fogyasztó sérelmesnek tartja – annak közlését, hogy panaszával a Magyar Energia Hivatalhoz fordulhat.

Egyéb fogyasztóknál a szerződés a lakossági fogyasztónál előírtakon túlmenően kötelezően tartalmazza:

– a szolgáltató és a fogyasztó nevét (elnevezését), címét (székhelyét, telephelyét), statisztikai azonosítóját, cégjegyzékszámát, adószámát, pénzintézetnél vezetett számlaszámát;

– ha a fogyasztás jellege indokolja, a továbbadással vételezhető(k) teljesítményigényét;

– a tartalék csatlakozóberendezésen keresztül vételezhető hatásos, illetőleg látszólagos teljesítményértékét (kW, kVA), a szükségeshez mérten időszak (napszak) szerinti bontásban, valamint ezek igénybevételének bejelentési módját;

– a fogyasztó által az áramszolgáltatónak átadásra kerülő (tervezett) hatásos és meddő villamos energia mennyiségét és teljesítményét napszaki bontásban;

– a villamosenergia-fogyasztás teljesítményező alsó és felső határértékét (cos fi) és annak mérését;

– a fogyasztó üzemének jellegéből adódó, a közcélú villamosmű üzembiztosságát zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módját;

– a számlázási időszakok és az ehhez tartozó fogyasztásmérő-leolvasási napok meghatározását;

– a szerződésszegés esetére szóló biztosítékot (jelzálog, bankgarancia, fizetési előleg stb.).

Ha a fogyasztó a fogyasztás helyéről elköltözik, székhelye vagy telephelye a fogyasztási helyén megszűnik, vagy a szolgáltatás igénybevételével felhagy, köteles azt a szolgáltatónak írásban bejelenteni. A bejelentést a szolgáltató a fogyasztó részéről a szerződés felmondásaként kezeli.

Az általános közüzemi szerződést a fogyasztó 30 napos felmondási idővel bármikor írásban felmondhatja. Az áramszolgáltató a felmondási időtől eltekinthet.

Ha a fogyasztó a szerződést felmondja az áramszolgáltató a fogyasztási helyen lévő elszámolási fogyasztásmérő berendezés leszerelését az alábbiak szerint hajthatja végre – lakossági fogyasztó esetén a felmondási idő lejártát követő 15. nap után,

– egyéb fogyasztó esetén a felmondási idő lejártakor, ha a fogyasztó vagy képviselője írásban ezt kéri és nyilatkozik arról, hogy ezzel egy harmadik félnek nem okoz kárt és ha ezen időpontig a fogyasztási helyre igénybejelentést nem tesz.

A közüzemi szerződést az áramszolgáltató az alábbi esetekben mondhatja fel:

– ha tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses viszonyban álló fogyasztó a villamos energia vételezését a fogyasztási helyen megszüntette, valamint

– ha a fogyasztó fizetési kötelezettségének három hónapon át nem tesz eleget.

Az áramszolgáltató a szerződés általa történő felmondása esetén jogosult a fogyasztási helyen lévő elszámolási fogyasztásmérő berendezés leszerelésére:

– lakossági fogyasztó esetén a felmondási idő lejártát követő 15. nap után,

– egyéb fogyasztó esetén a felmondási idő lejártakor,

– ha ezen időpontig új fogyasztó a fogyasztási helyre igénybejelentést nem tesz.

Az áramszolgáltatói szerződésszegő magatartás és annak jogkövetkezményei – a VET 50. § (1) és (6) bekezdése alapján – az alábbiak:

Szerződésszegést követ el a szolgáltató, ha:

– a villamosenergia-szolgáltatást a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg (kötbér),

– a villamos energiát nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja (kötbér),

– a villamos energia-szolgáltatás tervszerű munkák miatt történő szüneteltetéséről a fogyasztót nem értesíti időben (kötbér),

– felróható magatartása folytán a villamosenergia-szolgáltatás megszakad vagy azt a 47. §-ban foglaltakon túlmenően szünetelteti, illetőleg korlátozza (arányos díj),

– a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a fogyasztónak a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a villamosenergia-szolgáltatást nem kezdi meg (kötbér).

Az áramszolgáltató és a fogyasztó a kötbérrel nem fedezett kárt köteles a másik félnek megtéríteni.

A fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősülő esetek, valamint az alkalmazható jogkövetkezmények – a VET 50. § (2) bekezdése és 52. § (2)–(6) bekezdése alapján – a következők:

– a fogyasztó a szerződésben meghatározott villamos teljesítményt túllépi (pótdíj),

– a villamos energia vételezésénél olyan terhelési, illetőleg feszültségviszonyokat vagy zavart idéz elő, amelynek következtében a villamosenergia-szolgáltatás megszakad, vagy ha az a villamos energia folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más fogyasztó szerződésszerű vételezését veszélyezteti, zavarja vagy akadályozza (kötbér, felfüggesztés),

– a fogyasztói berendezések létesítésére, üzemeltetésére, a villamosművekkel való összekapcsolásra vonatkozó előírásokat nem tartja be (felemelt díj, kötbér, felfüggesztés),

– a csatlakozóberendezést, a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, a zárópecsétet eltávolítja, annak sérülését az áramszolgáltatónak nem jelenti be (felemelt díj, kötbér, felfüggesztés),

– a fogyasztásmérő berendezés befolyásolásával vagy megkerülésével vételez (felemelt díj, felfüggesztés),

– a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a szolgáltató beleegyezése nélkül villamos energiát vételez (felemelt díj),

– a villamos energia árát késedelmesen, nem a közüzemi szerződésben meghatározott időben fizeti (3 hónap után kikapcsolás, ill. szerződésfelmondás),

– a villamos energia árát nem fizeti (3 hónap után kikapcsolás, ill. szerződésfelmondás),

– a villamos energiát az áramszolgáltató hozzájárulása nélkül viszi át a fogyasztási helyen kívüli területre, illetőleg adja tovább a fogyasztási helyen kívül más felhasználó részére (felemelt díj),

– fogyasztásmérés nélküli fogyasztás esetén a szerződéstől eltérő módon vételez (felemelt díj).

A szerződés nélküli vételezés a villamos energia szabálytalan vételezésének minősül (felemelt díj, kikapcsolás). Az áramszolgáltató a fogyasztót a villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolhatja, s a vele kötött közüzemi szerződést felmondhatja vagy előre fizető mérő felszereléséhez kötheti a további szolgáltatást, ha a fogyasztó fizetési kötelezettségének három hónapon át nem tesz eleget.

A szolgáltató köteles a fogyasztó részére:

– az arányos díjat visszafizetni a VET 50. § (1) bekezdése d. pontja szerint,

– kötbért fizetni a jelen szerződés a VET 50. § (1) bekezdése a–c. és e. pontjában meghatározott szerződésszegés esetén, ha az a szolgáltató felróható magatartásának következménye.

A szolgáltató a közüzemi szerződés késedelmes teljesítése esetén kötbérfizetési kötelezettséggel tartozik.

A kötbér napi értéke:

– hiteles mérés esetén: a szerződésszegést megelőző vagy annak hiányában az azt követő 3 havi fogyasztás 1%-a és a nem lakossági felemelt ár szorzatának 0,1 része,

– hiteles mérés hiányában: a névleges csatlakozási teljesítmény és a napi üzemidő, valamint a nem lakossági felemelt ár szorzatának 1/30-ad része.

A napi üzemidő:

– egyműszakos üzem esetén: 6–11 óra,

– kétműszakos üzem esetén: 12–16 óra,

– három műszakos üzem esetén: 18 órát meghaladó.

A kötbérfizetési kötelezettségek alól a szolgáltató akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szükséges intézkedések időben történő megtétele, illetve a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható, egyébként a szolgáltató felelőssége csak felróhatósága esetén áll fenn.

A fogyasztó köteles a szolgáltató részére:

– pótdíjat fizetni a VET 50. § (2) bekezdése a) pontjában,

– felemelt díjat fizetni a VET 50. § (2) bekezdése d–f. és i–k. pontjában,

– kötbért fizetni a VET 50. § (25) bekezdése b–d. pontjában meghatározott szerződésszegés esetén.

A kötbér napi értéke:

– hiteles mérés esetén: a szerződésszegést megelőző vagy annak hiányában az azt követő 3 havi fogyasztás 1%-a és a nem lakossági felemelt ár szorzatának 0,1 része,

– hiteles mérés hiányában: a névleges csatlakozási teljesítmény és a napi üzemidő, valamint a nem lakossági felemelt ár szorzatának 1/30-ad része.

Szerződésszegésből eredő károkozásért az áramszolgáltató a Ptk. Általános kártérítési szabályai szerint felel. A fogyasztó a kötbért meghaladó kárát az áramszolgáltatóval szemben érvényesítheti. A késedelem, illetve hibás teljesítés miatti kártérítési igényt a fogyasztó vagy képviselője jelentheti be az áramszolgáltató ügyfélszolgálati helyein.

A fogyasztó a közüzemi szerződés teljesítése során az áramszolgáltatónak okozott kárért a Ptk. Általános szabályai szerint felel. A díjvisszatérítés, a pótdíj, a felemelt díj megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

A VET 54. § (2) bek. értelmében ha a fogyasztó fizetési kötelezettségének 3 hónapon át nem tesz eleget, a szolgáltató a további szolgáltatást előrefizető mérő felszereléséhez kötheti.

A közüzemi szerződést a fogyasztó és a szolgáltató közös megegyezéssel, maximum 30 napos határidővel megszüntetheti.

Szerződésfelmondás a fogyasztó részéről:

a szerződésfelmondás szolgáltató részéről történő elfogadásáig az adott fogyasztási helyre vonatkozóan új fogyasztóval nem köthető közüzemi szerződés.

Szerződésfelmondás az áramszolgáltató részéről:

A közüzemi szerződést az áramszolgáltató az alábbi esetekben mondhatja fel:

– ha tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses viszonyban álló fogyasztó a villamos energia vételezését a fogyasztási helyen megszűntette, valamint

– ha a fogyasztó fizetési kötelezettségének három hónapon át nem tesz eleget.

A szerződés felmondását írásban kell közölni a fogyasztóval abban az esetben, ha:

– a fogyasztó, illetve vételezése megszűnik,

– a felek a szerződést megszüntetik vagy

– a szerződést valamelyik fél felmondja.

A már létesített villamosenergia-szolgáltatás ellenértékét, valamint a szolgáltatással vagy annak megszüntetésével kapcsolatban felmerült egyéb díjakat, költségeket a fogyasztó a szolgáltató által előírt határidőig köteles kiegyenlíteni.

Amennyiben a fizető (fogyasztó) fizetési kötelezettsége teljesítése nélkül szünteti meg vételezését és új fogyasztási helyen igényel villamosenergia-szolgáltatást, a fizetési kötelezettség teljesítéséig a szolgáltató az új közüzemi szerződés megkötését megtagadhatja, illetve az esetlegesen már megkezdett vételezést kikapcsolhatja.

Az áramszolgáltató köteles a fogyasztó villamosenergia-igényét a közüzemi szerződésnek megfelelően kielégíteni, a szerződésben megjelölt villamos paramétereket a szabványokban megállapított tűréshatárok között tartani.

2.2.4. A fogyasztói ügyintézés módja

Villamos energiát vételezni kívánó új igénylő, illetőleg a fogyasztási helyen rendelkezésre álló teljesítményen felül többletteljesítményt és/vagy többletszolgáltatást igénylő fogyasztó az áramszolgáltató bármelyik vagy területileg illetékes szervezeti egységénél, előzetes igénybejelentést tehet telefonon, szóban vagy írásban, illetve előzetes tájékoztatást kérhet az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről.

A villamosenergia-szolgáltatásra és -vételezésre vonatkozó konkrét igényt és az igénylő adatait a szerződés kötelező tartalmának megfelelően az áramszolgáltatóhoz írásban kell bejelenteni. Az igénybejelentéskor a vételezés jellegének megjelölése mellett fontos az is, hogy az árszabásra vonatkozó alapvető ismeretek a fogyasztó rendelkezésére álljanak. Az áramszolgáltató érintett ügyintézői közreműködnek az igénybejelentés szakszerű kitöltésében. Az igénybejelentést általában akkor is elfogadják az áramszolgáltatók, ha a fogyasztó nem a területileg vagy hatáskörileg illetékes szervezeti egységet keresik meg. Ebben az esetben ott is kitöltheti az előzetes igénybejelentő lapot, ahol megjelent, majd innen továbbítják az illetékes szervezeti egységhez.

Villamos energiát vételezni kívánó új, illetőleg többletteljesítményt igénylő fogyasztó igénybejelentésére, a meglévő fogyasztó igényváltoztatására a szolgáltató köteles az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni.

Az illetékes szervezeti egységnél iktatott előzetes igénybejelentő lap alapján a rendelkezésükre álló adatbázis (műszaki nyilvántartási adatok, hálózati térkép stb.), illetve az esetleges helyszíni felülvizsgálat alapján kell megállapítani, hogy az igényelt teljesítmény (többletteljesítmény) felvehető-e a meglévő hálózatra, illetve milyen műszaki feltételek teljesülése esetén biztosítható az igény.

A fogyasztó villamosenergia-igényének kielégíthetőségéről az áramszolgáltató illetékes szervezeti egységének előírt határidőn belül írásos tájékoztatót kell küldeni a bejelentő részére. A tájékoztatónak külön-külön tartalmaznia kell villamosenergia-ellátás műszaki és gazdasági feltételeit, valamint a válasz érvényességi idejét.

Az áramszolgáltatói hálózatra kapcsolás műszaki feltételeiről, a megvalósítás módjáról az első védelmi (fő)berendezésről, a méretlen fogyasztói hálózatról, a méretlen fővezetékrendszerről, valamint a mérés helyének kialakításáról még az épület létesítésének megkezdése előtt műszaki tervdokumentációt kell készítetni, és azt az áramszolgáltatónak jóváhagyásra be kell nyújtani. A tervdokumentációt lehetőleg az épület építésének megkezdése, de föltétlenül a villamos szerelés megkezdése előtt az áramszolgáltatóval egyeztetni kell.

A szolgáltató, a fogyasztók ellátása érdekében, a szükséges fejlesztési források megteremtése céljából, a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve minden esetben kéri a HFH (hálozatfejleszteséi hozzájárulás), megfizetését, és azt tájékoztatóban közli a fogyasztóval:

– Amennyiben a fogyasztó által igényelt teljesítmény (többletteljesítmény) a meglévő hálózatról szolgáltatható.

– A vonatkozó rendelet szerint HFH-mentesség illeti meg a fogyasztót, ebben az esetben, ha csak csatlakozó berendezés kiépítésének, illetve belső berendezés létesítésének költségei terhelik.

– Ha a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó fogyasztói igény kielégíthető, a normatív HFH mértékét kell alkalmazni ( 96 A), és gazdasági feltételként ennek az összegnek a megtérítését kell kérni a fogyasztótól.

– Amennyiben a fogyasztói igény kielégítéséhez kisfeszültségű hálózat építésére van szükség, illetve ha az igény a 96 A-t meghaladja és ehhez hálózat építése, hálózatfejlesztés vagy átépítési munkák végzése szükséges, akkor gazdasági feltételként szintén a HFH-rendeletben meghatározott „költségarányos” összeg megtérítését kell kérni. (A „költségarányos”, azt jelenti, hogy az igényelt teljesítmény arányában kell a hálózatépítés bekerülési költségéből részt vállalni.)

– Amennyiben a meglévő kisfeszültségű hálózat „költségarányos” összeg megtérítésével létesült, és az igénylő utólagos rálépőnek tekinthető, a HFH-rendelet szerint 10 éven belül új igénnyel jelentkező fogyasztó a hálózatfejlesztési hozzájárulás arányos részét az ipari belföldi értékesítés hivatalosan közzétett árindexével növelt öszszegben köteles a szolgáltatónak megfizetni.

– A fogyasztó által benyújtott igénybejelentés teljesíthetőségére vonatkozóan az áramszolgáltatót tájékoztatásadási kötelezettség terheli. Az új vagy többletigények jelentkezése esetén az áramszolgáltató konkrét műszaki-gazdasági feltételeit közölni kell a fogyasztóval. A tájékoztatásban az alábbi adatok szerepelnek:

– az igényelt villamos energiát (teljesítményt, többletteljesítményt) hálózatának mely részéről tudja szolgáltatni, és melyek a bekapcsolás, illetve a szolgáltatás műszakilag indokolt és jogszabályban előírt pénzügyi feltételei,

– a mérőberendezés ajánlott elhelyezési módja és annak műszaki adatai (méretei),

– a fogyasztói tulajdonba kerülő hálózati rész kivitelezésénél alkalmazandó gyártmányokra vonatkozó hatósági engedélyek szükségessége,

– az alkalmazandó érintésvédelmi mód és a paraméterek (TN, TT, IT),

– más fogyasztó villamosenergia-vételezését esetleg befolyásoló hálózati zavarokat (pl. feszültségtorzulás, feszültségvibrálást) okozó fogyasztói berendezés esetleges alkalmazása esetén az ilyen zavarok korlátozására (megelőzésére) vonatkozó előírások, ajánlások,

– a szükséges engedélyek felsorolása,

– választható árszabások,

– ajánlott fizetési mód,

– az az időpont, amelytől kezdődően a közölt feltételek teljesítése esetén az áramszolgáltatás megkezdhető, továbbá

– az az időtartam, ameddig a szolgáltató a tájékoztatásban foglaltakhoz kötve van.

A beérkezett igénybejelentés nyomtatványát az áramszolgáltató illetékes szervezeti egysége iktatja, majd a műszaki felvételezés – felülvizsgálat – meghatározott időre történő egyeztetés után a feladattal megbízott műszaki szakember(ek) a szükséges felmérést elvégzi(k).

Az áramszolgáltatói tájékoztató érvényességi idejének meg kell egyeznie azzal az időponttal, amelyet a fogyasztó előzetes igénybejelentésében a bekapcsolás várható időpontjául határoz meg.

Ha a bekapcsolás várható időpontját a fogyasztó nem jelöli meg, az előzetes műszaki tájékoztató érvényességi ideje maximálisan (a várható bekerülési költség) egy évben kell meghatározni. A gazdasági tájékoztatás kizárólag tájékoztató jellegű!

Azokban az esetekben, ha végleges igénybejelentését az érvényességi határidő elmúltával küldi vissza a fogyasztó, egy hónapon belül nem kell új bejelentést tenni, de a változatlan műszaki helyzetet ismételten felül kell vizsgálni. Egy hónapon túli késés esetén új energiaigényként kell elbírálni. A fogyasztó – indokolt esetben – a tájékoztató érvényességének lejárta előtt kérheti annak meghosszabbítását, melyet az illetékes szervezeti egység újabb 1 évre megtehet, ha a korábbi műszaki feltételek továbbra is fennállnak.

A fogyasztónak a birtokában lévő tájékoztató alapján tervet kell készíttetnie az arra jogosult szakemberrel. A tájékoztatónak tartalmaznia kell azokat a műszaki paramétereket (pl. csatlakozási pont stb.), amelyek szükségesek a megfelelő dokumentáláshoz és megfelelnek az előírásoknak.

A tervet véleményezésre az illetékes szervezeti egységekhez el kell juttatni.

A véleményezett és egyetértési megjegyzéssel jóváhagyott terv birtokában kezdődhet csak el a kivitelezés.

2.2.5. A kivitelezői munkák elkészítése

2.2.5.1. A fogyasztói berendezések elkészítése

Az áramszolgáltatói tájékoztató, a jóváhagyott tervdokumentáció (vagy a csatlakozási műszaki dokumentáció), valamint a szabványok figyelembevételével a fogyasztónak kell elkészíttetnie: a fogyasztói méretlen és mért vezetékhálózatot, a fogyasztásmérő berendezés helyét, valamint gondoskodnia kell az előírt érintésvédelem kialakításáról. A kisfeszültségű hálózatra csatlakozás teljesítményhatárait a 2.1. táblázat mutatja.

2.2. táblázat - Lakossági tarifarendszerek megválasztása

Kisfeszültségű hálózatra kapcsolás módozatai

Teljesítményhatár

Szabadvezeték-hálózatról

20 kW-ig

Kábelhálózatról

100 kW-ig

Közép-/kisfeszültségű transzformátorállomásból célkábellel

200 kW-ig

Közép-/kisfeszültségű transzformátorállomásból sínátadással

200 kW-ig


A fogyasztói berendezések szabványos kivitelezését csak erre jogosult villamos szakember végezheti. A fogyasztási hely villamos szerelési munkálatainak befejezése után a megbízott kivitelezőnek a rendszeresített nyomtatványon a kivitelezői nyilatkozatban igazolnia kell a munkálatok szabványos és az egyeztetések során előírt módon történő kivitelezését.

Amennyiben szükséges, a fogyasztó, illetve megbízottja gondoskodik a vezetékjogi nyilatkozat (telekkeresztezési engedély) megszerzéséről, melyen a fogyasztó nem végezhet változást. A telekkeresztezési engedély a fogyasztó bekapcsolása után nem vonható vissza.

Többlakásos lakóépület vagy több céget magában foglaló irodaépület (gyár, üzem) esetén méretlen fővezetékre történő rákötés vagy teljesítményfelvétel (új vagy többlet) esetén a fővezeték tulajdonosának, üzemeltetőjének beleegyező nyilatkozata is szükséges.

Az áramszolgáltató illetékes szervezeti egységénél a villamos energiára vonatkozó igénybejelentés átvételekor egyeztetik a helyszíni felülvizsgálat időpontját.

Ha az elkészült szerelés helyszíni felülvizsgálatakor a megbízott műszaki szakember a fogyasztói villamos berendezésben nem talál hiányosságot, aláírásával igazolja a rendszeresített nyomtatványon a kivitelezés megfelelő voltát.

Amennyiben a helyszíni felülvizsgálat során hiányosságok merülnek fel a szereléssel kapcsolatban, azt az áramszolgáltató képviselője hibajegyzékben közli. Az első helyszíni felülvizsgálat során észlelt hiányosságok kijavítása után kérheti a fogyasztó vagy megbízottja a villamos berendezés hálózatra kapcsolását. Ha a megismételt helyszíni felülvizsgálat a szerelési munkákat hiánytalannak és a vonatkozó előírásoknak megfelelőnek találta, az illetékes szervezeti egység lehetőséget ad a bekapcsolás költségének befizetésére és a szerződéskötésre.

A fogyasztónak be kell fizetnie a bekapcsolással összefüggő díjakat (szerelési díj stb.). A megbízott ügyintéző egyezteti a fogyasztóval a hálózatra kapcsolás időpontját.

A villamos energia szolgáltatására az áramszolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli.

Az áramszolgáltató zárópecséttel látja el a méretlen, fogyasztói tulajdonú vezetékrendszereket és a felszerelt fogyasztásmérő berendezéseket. A zárópecsét pótlásért a szolgáltató kiszállási- és munkadíj felszámítását és kiegyenlítését kéri a fogyasztótól. Amennyiben a zárópecsétek megsérülnek és a pótlást nem kérik, a szolgáltató ellenőrzéskor annak hiányát jegyzőkönyvezi, feltételezve a fogyasztói (v. illetéktelen) beavatkozást. A jogszabály előírása alapján a zárópecsét hiánya szabálytalan áramvételezésnek minősül, és büntető, felemelt árral való számlázást von maga után.

A csatlakozó vezetékek és fővezetékek méretezése történhet

– feszültségesésre,

– melegedésre,

– érintésvédelemre.

A csatlakozó vezeték és a fővezetékek együttes feszültségesése (az Üzletszabályzatban előírt értékhez képest) az eredő méretezési teljesítménnyel való terhelés mellett a közcélú elosztóhálózat névleges feszültségének legfeljebb 2%-a lehet. Ha az áramszolgáltatóval nem született ettől eltérő megállapodás, ebből legfeljebb 1% legyen a csatlakozó vezeték és legfeljebb 1% legyen valamennyi fővezeték együttes feszültségesése.

Csak olyan fogyasztóberendezéseket szabad az áramszolgáltató hálózatára kapcsolni, amelyek a hálózati és más fogyasztási helyek villamosenergia-vételezésének minőségét nem rontják, illetőleg más fogyasztási helyek fogyasztóberendezéseinek normál üzemi működését nem zavarják.

A közcélú elosztóvezeték-hálózatra csak olyan fogyasztói hálózatot szabad kapcsolni, amelyek kivitele és elhelyezése egységesség és kezelhetőség szempontjából lehetővé teszi az áramszolgáltató szerelőinek gyors és biztonságos munkavégzését. A csatlakozó vezeték ingatlanba történő becsatlakozását célszerű a főbejárat felőli hálózatról készíteni. Üzemzavar vagy életveszélyes állapot gyors elhárítása érdekében szükséges a könnyen, gyorsan áttekinthető csatlakozási rendszer kialakítása. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a csatlakozás az épület számozásának megfelelő oldalán lévő hálózatról történjen.

A fogyasztói vezetékhálózat érintésvédelmi rendszerének illeszkednie kell az ellátását biztosító közcélú hálózat, valamint az arról a csatlakozásról már vételező fogyasztók érintésvédelmi rendszeréhez. Ezen előírás lényegében azt jelenti, hogy azonos csatlakozásról ellátott fogyasztók érintésvédelme nem lehet vegyes, azaz nem lehet nullázásos érintésvédelem mellett földeléses érintésvédelemmel védett fogyasztó is.

2.2.5.2. Áramfejlesztő berendezések kapcsolására vonatkozó előírások

Az áramfejlesztő berendezés a közcélú hálózattal nem jár párhuzamosan, a fogyasztó berendezéseit szigetüzemben látja el. Ez esetben az előírások: az áramfejlesztő berendezés csatlakozása és az áramszolgáltatói hálózat kapcsolóberendezése egymáshoz villamosan vagy mechanikusan oly módon legyen reteszelve, hogy a két áramforrás párhuzamos járása, illetve a visszatáplálás kizárt legyen. Az egyedi közüzemi szerződésben az áramfejlesztő berendezés működésének feltételei rögzítve legyenek, a műszaki paraméterekről nyilvántartás készüljön.

Az áramfejlesztő berendezés a közcélú hálózattal párhuzamosan üzemel, azaz kooperál. Az ilyen berendezés hálózatra kapcsolása csak az áramszolgáltató által jóváhagyott, a párhuzamos járásra vonatkozó részletes műszaki tervdokumentáció alapján történhet. A tervdokumentációnak figyelembe kell vennie az áramszolgáltató kikötéseit. Az együttműködést üzemviteli megállapodásban kell szabályozni. Amikor a fogyasztó a termelt villamos energiát a szolgáltató részére felajánlja megvásárlásra, az igénybejelentését (előzetes és végleges a műszaki és gazdasági feltételek vizsgálatáról, valamint a vevő/eladó kapcsolattartásáról) követően minden esetben megállapodást kell kötni.

Villámvédelem, túlfeszültség-korlátozás kialakítására a fogyasztó nem kötelezhető. Ilyen jellegű igény esetén a áramszolgáltató a megvalósításra vonatkozó technológiát és műszaki leírásokat a fogyasztó és a megbízott kivitelező rendelkezésére bocsátja.

2.2.5.3. Fogyasztásmérő helyek kialakítása, műszerezettség

A mérési változatokra vonatkozó aktuális meghatározások az áramszolgáltató mindenkori üzletszabályzatában vannak leírva.

Ha az igénybe venni kívánt teljesítményből számított áramerősség fázisonként a műszaki kivitelezhetőség szerint előírt értéket nem haladja meg, akkor a szolgáltató hálózatán közvetlen csatlakozású mérést kell alkalmazni. Amennyiben a méretlen hálózat műszaki jellemzői és az igényelt teljesítmény nagysága ezt lehetővé teszik, törekedni kell az egy fázison történő vételezésre.

Ha az egyidejűleg igénybe venni kívánt teljesítményből számított áramerősség fázisonként meghaladja a meghatározott mértéket, akkor közvetett áramváltós mérési módot választani. A áramváltók (mérőváltók) főbb műszaki követelményei: érvényes OMH-hitelesítés, H = 0,5 pontossági osztály, a beépített teljesítményhez illeszkedő mérőváltó- (áramváltó) áttétel.

Fogyasztásmérő-hely a fogyasztásmérő berendezés és az időprogram-kapcsoló, illetve az ezek tartozékát képező kapcsolókészülékek elhelyezésére szolgáló, megfelelően kiképzett hely. A fogyasztásmérő hely tervdokumentációját (vagy ennek egyszerűsített változatát) el kell készíteni, s ezt az épület építésének megkezdése előtt az áramszolgáltatónak jóváhagyásra be kell mutatni. Ennek tartalmaznia kell többek között a fogyasztásmérő berendezések helyének kijelölését, az alkalmazandó fogyasztásmérő szekrény típusát, a szerelés módját. A fogyasztásmérőt csak a áramszolgáltató által javasolt, elfogadott szekrények valamelyikében lehet elhelyezni. Elsődleges szempontok a mérőhely meghatározásakor:

– a lehető legrövidebb úton legyen vezetve a méretlen fővezeték, és feleljen meg a max. 1%-os feszültségesés követelményének,

– bérleményen, lakótéren kívül legyen,

– a fogyasztásmérő szekrény függőleges falon vagy szerkezeten legyen elhelyezve,

– minden fogyasztó részére külön lezárható, plombálható (zárópecsételhető) szekrény készüljön.

A fogyasztásmérő helyek tulajdoni és kezelési feladatai:

– A fogyasztásmérő berendezést az kezelheti, akinek tulajdonában van. A mérésügyi törvényben foglaltaknak megfelelően erre az áramszolgáltató vagy – külön szerződésben rögzített – megbízottja jogosult.

– A fogyasztásmérő berendezésekben észlelt bármely rendellenességről (törés, szabálytalan vételezés, zárópecsét hiánya stb.) a szolgáltatót értesíteni kell.

– Minden fogyasztásmérő berendezésnél biztosítani kell a fogyasztó számára a mért, ill. kijelzett fogyasztási értékek ellenőrizhetőségét, leolvashatóságát, a berendezés részét képező kismegszakítók kezelhetőségét.

– A fogyasztásmérő szekrény a fogyasztó tulajdonát képezi. Beszerzéséről, szükségszerű javításáról így ő tartozik gondoskodni. A szekrények egyes elemei külön-külön is beszerezhetők, így a sérült részek többnyire költségtakarékosan pótolhatók.

2.2.6. A fogyasztásmérés műszerei és készülékei

A mérési változatok számát a közvetlen csatlakozású mérőberendezések esetében a fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia díjszabása határozza meg. Ezeket a berendezéseket áramszolgáltató szerzi be és szereli fel. Amennyiben az igényelt teljesítményből számított áramerősség lakossági fogyasztóknál a 25 A-t nem haladja meg, csak a szereléssel járó költségeket kell a fogyasztónak megtérítenie.

Joghatással járó mérési célra egy- és háromfázisú fogyasztásmérők szolgálnak. Működési elvük szerint indukciós vagy elektronikus mérők lehetnek.

A mérés módja szerint közvetlen (direkt) vagy mérőváltós (többnyire áramváltós) fogyasztásmérők alkalmazhatók. A számlálószerkezetek száma szerint egy-, kettő- vagy több számsoros (ezek elnevezése: egytarifás, kéttarifás, többtarifás) mérők léteznek.

Helyi vezérlés

A napszaki kizárásra kötelezett hőfejlesztő készülékeket – kevés kivételtől eltekintve – már hangfrekvenciás vevőkészülékek vezérlik. A hangfrekvenciás központi vezérlés központi adóberendezése hangfrekvenciás jeleket bocsát ki.

A minden egyes kapcsolási műveletre külön-külön kódolt jeleket a fogyasztónál elhelyezett, a szükséges jelre beállított vevőszerkezet veszi és hajtja végre a kapcsolást. Az átviteli út – megfelelő csatolóelemek beiktatásával – maga az erősáramú hálózat. A vevő vételkész állapotát, a jelek vételét LED-ekkel jelzi, a kapcsolás megtörténtét a relé kapcsolókarja mutatja.

Központi vezérlés

Egyszerűsített formában két változatát különböztetjük meg:

– Egy létesítményen belül csak 1 vevőkészülék található, célszerűen a bejárat közelében telepítve. E vevőkészülék jeleit fogadják a különböző fogyasztási helyeken telepített mágneskapcsolók. Az átviteli út az erre a célra szolgáló vezetékrendszer.

– Egy létesítményen belül több, általában szintenként egy-egy vevőkészülék található. E vevőkészülékek mindegyike több fogyasztási hely vezérlését látja el. Az átviteli út a szintenként kiépített, erre a célra szolgáló vezetékrendszer, amely a szekrényeken át is vezethető, hajlékony védőcsőben.

A hangfrekvenciás központi vezérlés (HFKV) rendszer lényege, hogy a különböző helyeken és céllal felszerelt vevőkészülékekkel – az erősáramú villamoshálózat mint jelátviteli út felhasználásával – egy központi helyről (automatikusan vagy kézi beavatkozással) vezérlési műveleteket (ki-be kapcsolásokat) lehessen végrehajtani. A kapcsolási parancs végrehajtásáról a rendszer nem ad közvetlen visszajelzést.

A mágneskapcsolók alkalmazása általában két esetben szükséges:

– Központi vezérlés esetén a lakóépület különböző lakásaiban lévő, vezérelt, külön mért berendezések, fogyasztók kapcsolását végzi. A mágneskapcsoló kapcsolási teljesítményét a vezérlendő készülék teljesítményéhez kell illeszteni.

– Helyi vezérlés esetén a hangfrekvenciás vevőkészülékbe (HFKV) csatlakoztatható belső relék kapcsolási teljesítménye közvetlenül nem elégséges a vezérlendő készülékek kapcsolására. Ebben az esetben a mágneskapcsoló közbeiktatásával kell a kapcsolható teljesítményhez megnövelni a kapcsoló kontaktusokat.

A kismegszakító a fogyasztásmérő berendezés részét képezi, feladata a fogyasztó által egyidejűleg igénybe vehető teljesítmény korlátozása a szerződésben rögzítetteknek megfelelően. A kismegszakító másik szerepe, hogy túláramvédelmi készülék.

A kismegszakítók két fontos értéke a névleges áramerősség és a névleges zárlati kapcsolóképesség.

A szekrényben elhelyezésre kerülő fogyasztásmérők pontos működésének egyik fontos feltétele a függőleges elhelyezés. Ezt csak úgy lehet biztosítani, ha a mérőszekrény szerelése is így történik.

Elhelyezési változatok:

– falon kívüli szerelés;

– részleges falba süllyesztés;

– falmélyedésbe szerelés.

Az áramszolgáltató által a fogyasztó csatlakozási pontján biztosítandó feszültség minőségi paramétereinek megengedhető határértékeire az MSZ-1 és az MSZ EN 50160 szabvány vonatkozik. A fogyasztók egyes csoportjai működésük közben nemcsak „vételeznek” a hálózatból, hanem vissza is hatnak a tápláló hálózatra. Ez a viszszahatás zavaró és káros lehet.

Gondoskodni kell róla, hogy a zavarás szintje a hálózaton ne legyen túl magas. Erre alapvetően három módszer áll rendelkezésre:

– kis visszahatást keltő, vagyis kis zavaróáram-kibocsátású fogyasztói berendezések alkalmazása;

– a fogyasztói berendezések által kibocsátott zavaró áramok korlátozása, vagy annak megakadályozása, hogy e zavaró áramok bejussanak a hálózatba (pl. szűrő előírása a fogyasztó részére);

– annak megakadályozása, hogy a zavaró áramok a megengedettnél nagyobb mértékű feszültségtorzulást okozzanak (pl. a fogyasztó nagyobb zárlati teljesítményű pontra kapcsolása).

A fogyasztói visszahatás okozta kisfrekvenciás vezetett zavarok az alábbiak:

– harmonikusok (felső, közbenső harmonikusok),

– feszültségingadozás, flicker,

– feszültségletörés,

– aszimmetria.

Főbb zavarkeltő fogyasztói berendezések:

– a motorok általában, a hajtások, a vezérelt elektronikai berendezések,

– egyfázisú fogyasztók,

– ív-, indukciós kemencék,

– hegesztőberendezések,

– ívkisülésen alapuló vagy elektronikus előtétű fényforrások.

Azoknál a fogyasztóknál, akiknél a fogyasztói berendezés vagy berendezések jellegéből és teljesítményéből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg jelentős visszahatást vagy a megengedettnél nagyobb feszültségtorzulást okoznak, vizsgálni kell a hálózatra kapcsolás visszahatás oldalát is, és ezen visszahatás megfelelő szinten tartása érdekében ebből a szempontból is feltételeket kell szabni. Az elbírálás során meg kell határozni a hálózati oldalon, valamint fogyasztói oldalon szükséges intézkedéseket.

2.2.7. A lakossági tarifarendszer

Az 1999. július 1-jétől érvényes villamosenergia-szolgáltatás fogyasztói tarifarendszerét a gazdasági miniszter 10/1999. (III. 19.) GM rendelete határozza meg. A lakossági árszabás szerkezetében a fogyasztás nagyságától függetlenül egyetlen díjelemű elszámolás van a nappali, ill. a vezérelt (éjszakai) fogyasztás számlázására.

A hivatkozott rendelet szerint:

„A” árszabás: a nappali (egész napos) fogyasztás elszámolására szolgál.

„B” árszabás: a vezérelt (éjszakai) fogyasztás elszámolására alkalmazandó.

„C” árszabás: a villamosenergia-ipari árszabás.

Az ún. vezérelt (éjszakai) időszak legalább napi 8 órányi (megszakítható) időtartamot jelent, mely alatt valamennyi áramszolgáltató kedvezményes díjú villamosenergiát bocsát rendelkezésre. Az időtartamokat a későbbiekben táblázatos formában mutatjuk be. A külön vezérelt (éjszakai) időszakban csak a szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, fixen a hálózatra kötött (nem dugaszolhatóan csatlakoztatott) fogyasztói készülékek üzemeltethetők (pl. hőtárolós kályha, elektromos vízmelegítő stb.). Az áramszolgáltatók törekszenek a rendeletben meghatározott minimális vezérelt időtartamot (napi 8 óra) meghaladó szolgáltatásra.

A fogyasztó évente legfeljebb egy alkalommal kérheti az általa választott árszabás megváltoztatását.

A tarifarendszer sajátossága, hogy a lakossági fogyasztók választhatnak nem lakossági árszabást is. Ez a lehetőség azonban csak viszonylag magas villamosenergia-felhasználás mellett gazdaságos.

A teljesítménydíjas árszabás választásának feltétele a minimálisan 20 kW villamos teljesítmény legalább 12 hónapra történő lekötése (lakossági fogyasztók esetében ez ritkán fordul elő, méréstechnikai feltételek kialakítása miatt sem célszerű).

Az alapdíjas árszabás választásának feltétele a legalább 12 hónapi időtartamra szóló közüzemi szerződés megkötése.

Fontos tudnivaló, hogy mindkét árszabás esetén az alapdíjat minden egyes hónapra meg kell fizetni, ez alól az esetleges nyaralás, hosszabb távollét, külszolgálat stb. sem biztosít mentességet.

A nem lakossági árszabás választásának műszaki-gazdasági feltételei a következők:

– a lakossági fogyasztás jellege és a gazdaságossági szempontok figyelembevételével választható a kisfeszültségű alapdíjas, egy-, illetve kéttarifás árszabás, a már esetleg meglévő külön mért (éjszakai) fogyasztás megtartása mellett.

A nem lakossági árszabás választásának egyéb műszaki-gazdasági feltételei is vannak: az egytarifás alapmérésen felüli igény esetén a fogyasztásmérő hely átalakítása, ill. a fogyasztásmérő és a hangfrekvenciás vevő, valamint ezek felszerelési költségei terhelik a fogyasztót.

2.2.7.1. A nappali (egész napos) fogyasztás tarifacsoportja

Az optimális tarifaválasztást alapvetően meghatározó tényezők: a csatlakozási áramerősség-érték, az éves villamosenergia-fogyasztás mennyisége, illetve annak csúcsidőszakra eső hányada, melyek alapján táblázat (2.2. táblázat) segítségével lehet meghatározni a háztartás szempontjából legkedvezőbb árszabást.

2.3. táblázat - A lakossági fogyasztók részére szolgálatott villamos energia legmagasabb díjai áfa nélkül [10/1999. (III. 19.) GM rendelet 1.sz. mellékletéből]

A kismegszakító szokásos

Tarifatípusok, Fogyasztási sávok évesen, kWh-ban (A megadott sávokon belül a legalacsonyabbak az éves átlagárak)

amperértékei

Lakossági

Alapdíjas egytarifás

Alapdíjas kéttarifás

1 fázis * 10 A

0–2287

2288–2773

2774 fölött

1 fázis * 16 A

0–3660

3661–4438

4439 fölött

1 fázis * 25 A

0–5719

5720–6934

6935 fölött

1 fázis * 32 A

0–7321

7322–8876

8877 fölött

3 fázis * 10 A

0–6863

6864–8321

8322 fölött

3 fázis * 16 A

0–10982

10983–13314

13315 fölött

3 fázis * 25 A

0–17159

17160–20804

20805 fölött

3 fázis * 32 A

0–21964

21965–26629

26630 fölött


A tényleges villamosenergia-fogyasztás a napok, hónapok, évek tekintetében egyaránt többé-kevésbé ingadozik, a számításokhoz becsült adatokat kell felhasználni.

Az éves összfogyasztás meghatározásának legegyszerűbb módja, hogy (ha van) a legutóbbi villamosenergia-számla záró fogyasztásmérő állásának értékéből le kell vonni az egy évvel korábbi (záró) mérőállást, majd ezek után kell felbecsülni, hogy a továbbiakban villamosenergia-fogyasztásunk növekedésére vagy éppen csökkenésére kell-e számítani.

Az egész éves villamosenergia-fogyasztás meghatározása után kell megbecsülni a csúcsidőszakokban elfogyasztandó villamos energia százalékos arányát, hogy kiszámíthatóvá váljon az alapdíjas kéttarifás árszabás csúcsidei áramdíja is.

Utolsó lépésként kell meghatározni a kismegszakító névleges áramértékét. A modellszámításban ezek figyelembevételével szerepeltetjük az alapdíjak számításához szükséges amperértékeket.

Az alapdíjas kéttarifás számításokban az éves fogyasztás 35%-át vettük csúcsidei fogyasztásként figyelembe. Az 1999. július 1-től érvényes zónaidőket – a csúcs-, illetve völgyidőszakokat – a 9/1999. (III. 19.) GM rendelet 2. sz. melléklete határozza meg (2.3.–2.4. táblázatok).

2.4. táblázat - A lakossági fogyasztók által is választható kisfeszültségű alapdíjas árszabás legmagasabb díjtételei áfa nélkül [9/1999. (III. 19.) GM rendelet 1.sz. melléklet B. pontjából]

Díjszabások

Áramdíjak, Ft/kWh

„A” (lakossági általános)

18,70

„B” (lakossági vezérelt)

8,70

„C” (villamosenergia-ipari)

5,10


2.5. táblázat - Napszakok (zónaidok) értelmezése

Díjszabások

Alapdíj fázisonként Ft/amper/év

Áramdíj, Ft/kWh

  

csúcsidei

csúcson kívüli

egész napos

Kisfeszültség. Alapdíjas kéttarifás

1 644

14,40

10,55

Kisfeszültség. Alapdíjas egytarifás

1 144

13,70

Kisfeszültség. Alapdíjas vezérelt, külön mért

336

8,70


A csúcsidei fogyasztás a csúcsidőszakokban elfogyasztott villamos energia menynyisége. Ügyelni kell arra, hogy a szombat és a vasárnap völgyidőszaknak minősül, tehát alapdíjas kéttarifás elszámolás igénybevétele esetén a villamosenergia-fogyasztás energiaigényes részét célszerű az éjszakai órákra, illetve a hét végére koncentrálni.

Fontos tudnivaló, hogy ezen árszabás választása esetén az alapdíjat minden egyes hónapra meg kell fizetni, ez alól az esetleges külszolgálat, nyaralás stb. sem biztosít mentességet. Ha egy adott lakossági fogyasztó egy fázison 16 amper névleges árammal rendelkezik, és éves fogyasztása 4000 kWh, akkor célszerű az alapdíjas egytarifás elszámolást választania. Ugyanezen fogyasztó számára 5000 kWh éves fogyasztás mellett már az alapdíjas kéttarifás elszámolás a legkedvezőbb (legolcsóbb). Az árszabás kiválasztása során figyelembe kell venni azt is, hogy megfelelő fogyasztási tartalék álljon rendelkezésre. Az előbbi fogyasztó esetében ez azt jelenti, hogy 4440 kWh éves fogyasztás esetén még nem célszerű az alapdíjas kéttarifás elszámolást választania, hiszen előfordulhat, hogy a fogyasztás a vártnál alacsonyabb lesz, ráadásul a fogyasztásmérő cseréjével kapcsolatos költségeket is meg kell fizetni.

A lakossági fogyasztással azonos elbírálás alá esik:

– a közösségi felhasználás,

– az egyházak energiafelhasználása,

– a diplomáciai testületek lakás célú energiafelhasználása, és

– a szociális jellegű intézmények energiafelhasználása, amennyiben ezek a gondozottak állandó lakásául is szolgálnak.

Nincs különbség az állandó lakás, a nyaraló, a további lakás és a garázs energiafelhasználásának elszámolásában.

A tarifaszerkezet, amely piaci viszonyok között működik, nem érvényesíthet szociálpolitikai szempontokat. Nem szabad elzárkózni viszont az áramszolgáltatóknak attól, hogy rajtuk keresztül az önkormányzat és/vagy egyéb szervezetek által támogatni kívánt fogyasztói kör részére kompenzációs rendszert működtessen.

A nagy-, közép- és kisfeszültségű szinteken az árszabás meghatározásában lényegében azonos alapelemek érvényesülnek, ezért csak az árszabás-alaptípusokat és azok jellemzőit mutatjuk be.

A tarifa szerkezetileg két díjtételes, úgynevezett teljesítménydíjas és áramdíjas elemmel rendelkezik. A szerződésben lekötött teljesítmény után mind a csúcsidőre, mind a csúcsidőn kívüli időszakra eltérő teljesítménydíjat kell fizetni. A vételezett villamosenergia-mennyiségért pedig két zónaidős (csúcsidei és csúcsidőn kívüli időszak), zónaidőnként eltérő áramdíjat kell fizetni.

A hatékonyabb gazdálkodás érdekében mindhárom feszültségszinten választhatják a fogyasztók az alacsonyabb, illetve a magasabb kihasználási óraszámot a tarifamenüből, a megfelelő teljesítménydíj–áramdíj arány érdekében.

2.2.7.2. Alapdíjas árszabás

Az alapdíj az áralkalmazási feltételekben meghatározott állandó díjtétel. Ezért a díjért a szolgáltató a névleges csatlakozási teljesítménnyel, korlátozás nélkül minden napszakban a rendelkezésre áll. Az áramdíj az az összeg, amit a zónaidőtől függetlenül, a vételezett villamos energia mennyisége után kell fizetni. Ez az árszabás csak kisfeszültségen választható.

Az alapdíj az alapdíjas, egy zónaidős árszabásban leírtakkal azonos. Az áramdíj zónaidőszakonként eltérő érték. A zónaidő itt is illeszkedik a villamosenergia-rendszer csúcsidei és csúcsidőn kívüli időszakaszaihoz. Az alapdíjas, két zónaidős – mindegyik feszültségszinten megjelenő – árszabást azon fogyasztók számára javasoljuk, akik nem kívánnak (vagy nem tudnak) élni a teljesítménydíjas fogyasztói kör szigorúbb teljesítménygazdálkodási lehetőségével és előnyeivel.

A kisfeszültségen vételező alapdíjas fogyasztó az egy és két zónaidős díjszabás mellé a vezérelt, külön mért díjszabást is választhatja. A vezérelt, külön mért vételezés díjszabása szerint számolható el a – szolgáltató és az alapdíjas fogyasztó között létrejött általános közüzemi szerződés alapján – a fogyasztó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető – a vezérelt áramkörre nem dugaszolhatóan csatlakoztatott – készülék fogyasztása, melyek részére naponta minimum 8 óra időtartamú ellátást kell biztosítani.

Közvilágítási árszabás választása esetén a szolgáltatás tárgya maga a közvilágítás, ezért a közvilágítási árszabás szerinti díjak a közvilágítási berendezések működtetésével kapcsolatos valamennyi költséget hivatottak fedezni.

A közvilágítási árszabás választása esetén a beépített teljesítményért teljesítménydíjat, a fogyasztott villamosenergia-mennyiségért áramdíjat kell fizetni.

A közvilágítási célú vételezés esetén alapdíjas, illetve teljesítménydíjas árszabást is választhat a fogyasztó, ebben az esetben a díjtételek csak a szolgáltatásra vonatkoznak.

Az ideiglenes vételezés árszabása alapdíjat és áramdíjat tartalmaz. Ezt az árszabást a villamos energiát a csatlakozási ponton 12 hónapnál rövidebb időtartamra, határozott időre vételező fogyasztók választják.

Fontos, hogy a közvilágítás célú felhasználás esetén lehet alapdíjas, illetve teljesítménydíjas árszabást is választani, de ilyen esetben a díjtételek csak a szolgáltatásra vonatkoznak.

A jelenlegi vontatási árszabás szerint vételező fogyasztóink a teljesítménydíjas és az alapdíjas árszabás között választhatnak.

2.2.7.3. A tarifarendelet (lakosságin kívüli) árszabásai

Nagyfeszültségű árszabás: Teljesítménydíjas I.

Teljesítménydíjas II.

Alapdíjas (2 tar.)

Ideiglenes

Középfeszültségű árszabás: Teljesítménydíjas I.

Teljesítménydíjas II.

Alapdíjas (2 tar.)

Ideiglenes

Kisfeszültségű árszabás: Teljesítménydíjas I.

Teljesítménydíjas II.

Alapdíjas (2 tar.)

Alapdíjas (1 tar.)

Közvilágítás

Ideiglenes

A tarifa feszültségszintjei:

– Nagyfeszültségű vételezés: a csatlakozási pont feszültsége nem kisebb 120 kV-nál.

– Középfeszültségű vételezés: a csatlakozási pont feszültsége nagyobb 1 kV-nál, de nem kisebb 120 kV-nál.

– Kisfeszültségű vételezés: ha a csatlakozási pont feszültsége kisebb 1 kV-nál.

A napszakok (zónaidők) értékei a 2.5.–2.6. táblázatban láthatók. Az egyes napszakok időtartamát a mindenkor érvényes (közép-európai) időszámítás (a továbbiakban: téli időszámítás), illetve a külön jogszabály szerint elrendelt nyári időszámítás tartalma alatt kell figyelembe venni.

2.6. táblázat - Napszakok (zónaidok) értelmezése (ha a hétvégét nem lehet külön vezérelni)

Napszakok (zónaidők)

Nyári időszámítás

Téli időszámítás

Csúcsidőszak

nappali

08–14 óra között

07–13 óra között

esti

18–21 óra között

17–20 óra között

Csúcsidőn kívüli időszak (völgyidőszak)

éjszakai

21–08 óra között

20–07 óra között

nappali

14–18 óra között

13–17 óra között


A szombat és a vasárnap egész nap csúcson kívüli időszaknak (völgyidőszaknak) minősül.

2.2.7.4. Egyéb díjak az új tarifarendszerben

Teljesítménydíjas tarifa esetében:

A tartalék teljesítmény díja: a csatlakozó berendezés feszültségszintjének megfelelő, – berendezésenként számított – csúcsidőn kívüli teljesítménydíj 5%-a.

A hétvégi többletteljesítmény díja: a napi időarányos díj, az éves csúcsidőn kívüli díj 1/250-ed része.

A kisegítő teljesítmény díja: havonta, a szerződés szerinti, csúcsidőn kívüli díj 15%-a. A vételezés időtartamára időarányos teljesítménydíjat is fizetni kell.

Az operatív teljesítmény vagy eseti többletteljesítmény díja: csúcsidőszakban igénybevezető többlet esetén a csatlakozási pontra vonatkozó éves csúcsidei díj 1/12-ed része; a csúcsidőn kívüli időszakban igénybe vehető többlet esetén a csatlakozási pontra vonatkozó éves csúcsidőn kívüli díj 1/12-ed része.

A többirányú ellátás díja: valamennyi feszültségszinten a csúcsidőn kívüli teljesítménydíj 10%-a.

A tartalék csatlakozóberendezés díja: a fogyasztó által választott díjszabás teljesítménydíjának 5%-a.

Az éjszakai többletteljesítmény díja: az éves csúcsidőn kívüli alapdíj 1/24-ed része, a csúcsidőn kívüli többletigény minden hónapjában.

A teljesítmény-túllépés pótdíja: mértéke a túllépés minden megkezdett kW-jára az éves napszaki teljesítménydíj Ľ-ed része.

Alapdíjas árszabás esetében:

A tartalék teljesítmény díja: a csatlakozó berendezés feszültségszintjének megfelelő alapdíj 5%-a.

A tartalék csatlakozó berendezés díja: a csatlakozó berendezés feszültségszintjének megfelelő, – berendezésenként számított – alapdíj 5%-a.

A teljesítmény-túllépés pótdíja: mértéke a túllépés minden megkezdett kVA-jára az éves alapdíj Ľ-ed része.

2.2.8. A nem lakossági árszabások egyéb kiegészítése

A meddő energia elszámolásánál az induktív meddő energia díjmentes, amennyiben a számlázási hónapban annak számszerű értéke nem haladja meg az elfogyasztott hatásos villamos energia (kWh) 40%-át nagyfeszültségű, 30%-át középfeszültségű, 20%-át kisfeszültségű vételezés esetén.

Amennyiben értéke magasabb a fenti határértéknél, az elfogyasztott összes meddő energia után (kVAr·h) meg kell fizetni a díjszabás szerinti díjat. A kapacitív meddő villamos energia esetén értékhatár nélkül meg kell fizetni a meddő villamos energia díját. Jellemző még a lekötött teljesítmény túllépésének díja és a transzformátorveszteség elszámolása.

2.2.9. Átlagárak számítása

A különböző árszabások összehasonlítására a legalkalmasabb az átlagárszámítás. Az átlagár az adott időszakban (havi vagy évi) számlázott villamos energia költségének (árának) és az adott időszakban vételezett villamos energia mennyiségének a hányadosa. Az éves díjtételeket tartalmazó tarifák esetében az átlagárat teljes egy évi időszakra kell számítani:

átlagár = évi számlaösszeg (Ft) / évi fogyasztás (kWh).

Az átlagár fejezi ki, hogy egy kWh energia átlagosan hány forintba kerül (Ft/kWh).

Egységnyi teljesítményértékre és energiamennyiségre, a zónaidők időtartamának ismeretében, az áralkalmazási feltételek adta teljesítmény- és energia-díjtételek mellett, a Ft/kWh átlagár értékének megismeréséhez felírható az alábbi összefüggés, egy teljesítménydíjas fogyasztói helyre, éves időtartamra számolva, az új tarifarendszerhez tartozó zónaidőkkel (9 óra csúcs és 15 óra csúcson kívüli napi óraszám, hétvégi csúcs = 0):

ahol

P1 és P2 a csúcsidőre és a csúcsidőn kívüli időre lekötött teljesítmény,

Tcs a csúcsidei teljesítmény,

Tcsk a csúcsidőn kívüli teljesítmény,

2340 az éves csúcsidei óraszám (2340 óra/év),

Ács a csúcsidei áramdíj,

X1 a csúcsidőre lekötött teljesítménykihasználás%-a,

6420 a csúcsidőn kívüli éves óraszám,

Ácsk a csúcsidőn kívüli áramdíj (6420 óra/év)

X2 a csúcsidőn kívüli időre lekötött teljesítménykihasználás%-a.

A nevezőben a két szorzat összege (P1·2340·X1 + P2 ·6420·X2) az éves időtartam alatt elfogyasztott energiamennyiséggel egyenlő: 2340 + 6420 = 8760 óra (1 év). Ha a csúcsidei és a csúcsidőn kívüli kihasználás %-os aránya azonos (X1 = X2), akkor az összefüggés egyszerűbb.

Az esetlegesen megrajzolt diagramok esetén a csúcsidőre és a csúcsidőn kívüli időre lekötött teljesítményértékek azonosak (P1 = P2), és az X1 egyenlő X2-vel; olyan idealizált diagramokat kapunk, amelyek a gyakorlatban ritkán fordulnak elő.

A diagramok felrajzolása azért célszerű, mert a segítségükkel tájékoztatást kapunk arra, hogy adott fogyasztói helyen, annak egy adott időtartamához tartozó fogyasztói jellegét ismerve, a fenti képlet értelemszerű felhasználásával dönteni lehessen arról, hogy feszültségszintenként melyik árszabást válasszák, a teljesítménygazdálkodás javítása és az energia költségeinek csökkentése érdekében. Példaként egy egyetem, egy bevásárlóközpont és egy egészségügyi intézmény villamosenergia-fogyasztásának változását mutatjuk be a 2.3.–2.5. ábrákon.

2.3. ábra - Egy egyetem villamosenergia-felhasználása a) napi, b) heti, c) havi

Egy egyetem villamosenergia-felhasználása a) napi, b) heti, c) havi


2.4. ábra - Bevásárlóközpont villamosenergia-felhasználása a) napi, b) heti, c) havi

Bevásárlóközpont villamosenergia-felhasználása a) napi, b) heti, c) havi


2.5. ábra - Egészségügyi intézmény villamosenergia-felhasználása a) napi, b) heti, c) havi

Egészségügyi intézmény villamosenergia-felhasználása a) napi, b) heti, c) havi