Ugrás a tartalomhoz

Szolgáltatástechnika

dr. Barótfi István

Mezőgazda Kiadó

6.2. Kárpit- és szőnyegtisztítók

6.2. Kárpit- és szőnyegtisztítók

A textilfelületek beszennyeződését okozhatja a felületen való járás (kontaktszennyezés) és a levegőből a nagyobb porrészecskék kiülepedésel (levegőből eredő szennyezés). A szennyeződések részecske, folyékony félig folyékony vagy ragadós állapotban, lehetnek a textílián. A szívással, mint mechanikus szennyeződéseltávolítási móddal, csak a nagyobb, szilárd szennyeződéseket lehet eltávolítani. A tapadóerő miatt, amely a van der Waals-erővel köti meg a nagyon kis szennyeződésrészecskéket, továbbá a szennyeződés ragadós-folyékony állapota miatt ezeket csak kémiai úton lehet megfelelően eltávolítani a felületről. A kárpit- és szőnyegtisztításnál ezért nemcsak a mechanikai (száraz) eljárást, hanem a kémiai hatást is felhasználó (nedves) eljárást is széles körben alkalmazzák.

6.2.1. Száraz kárpit- és szőnyegtisztítók

A szilárd szennyeződés inhomogén, összetételében nagy különbség mutatkozik a szerves és a szervetlen összetevők keverékében. A részecskék nagysága a tisztán láthatótól egészen 1 mm vagy még ennél is kisebb méretig terjedhet. A szemcseméret-megoszlásban a regionális és háztartásbeli különbségek miatt is nagy eltérések mutatkoznak. Ezekhez még hozzájönnek a hajszálak, szöszök, felületrészecskék stb.

A tisztítóhatás erősen függ a textil padlófelület jellegétől, de a szőnyeganyag minőségétől, mélységétől is. A porszívók leírásában megadott szívóhatás általában normálvelúr anyagra vonatkozik, mivel ezek az anyagok nagyon elterjedtek és tisztítóhatásuk közepes nehézségű.

A megadott tisztítóhatást a használó fogja megítélni, annak alapján, mennyire sikerült a szálakat eltávolítani, a felszínen maradtak-e látható porok, valamint, hogy milyen a szőnyeg szerkezet állapota (beállása).

A vizuális benyomás azonban gyakran nincs összhangban a valódi porfelvevő képességgel. Megfigyelték, hogy a szőrfonal-boucle nagyobb tisztítást igényel, mint a gyapjúvelúr. Ha a tisztítóhatást szubjektív módon ítéljük meg, a kefés szívófejjel végzett tisztítást, mint a sima szívást.

A tisztítóhatás objektív megítéléséhez bevezették a „porfelvevő képesség” fogalmát. Ez meghatározott feltételek mellett megadja a felvett pormennyiséget, a felületen a szívás kezdetén lévő pormennyiség százalékában. A méréseket két próbaszőnyegen hajtják végre, az A egy antisztatikus tuftingvelúr, 100% polyamid szállal, 5,5 mm-es szálmagassággal, a B próbaszőnyeg pedig egy 6–7 mm-es szálmagasságú gyapjúvelúr. A mérőpor 1–2 ezer mm közötti szemcsenagyságú ásványi por. A mérőpor és a mérőszőnyeg kiválasztásánál, a gyakorlati tapasztalatok alapján bizonyos korlátozások szükségesek. A törekvés egy reprodukálható, a nemzetközi harmonizációt is lehetővé tevő és a piaci ingadozásoktól nem túlzottan függő mérő- (próba-) szőnyeg és mérőpor megteremtése. A szabványmérésből kapott értékből azonban sem az alkalmazásra, sem a művelet eredményességére vonatkozóan nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Ezért pl. a felület mélyebb részein lévő por felvételét nem mérik. A DIN 44956 szabvány szerinti mérési érték csupán egy összehasonlító adatot jelent, amely a berendezés működését tesztkörülmények között jellemzi. A mérés akkor elfogadható, ha a mérési eredmények ±5%-os pontossággal mutatják a gép porfelvevő képességét.

A berendezések szerkezetének összehasonlítása vagy ilyen vizsgálati eljárás nem ismert. A mérési eredmények a különböző méréstechnikák miatt általában nem hasonlíthatók össze. Jelenleg a legjobb áttekintést a berendezések teljesítményéről az árutesztek eredményei adják. Ezek a csaknem megegyező feltételek között, a gép használata során kapott eredmények azonban nehezen reprodukálhatók. A tesztek kimutatták, hogy a berendezések többségénél a porfelvevő az utóbbi években képesség jelentősen növekedett. Az összehasonlításból az derült ki, hogy a kefés porszívó csúcsértékű porfelvevő képessége a legtöbb padló- és kézi porszívóét felülmúlja. Egy padlóporszívó átlagosan 78%-ot, a csúcsértékben 83%-ot, egy jobb porfelvevő képességű kézi porszívó 71%-ot, illetve csúcsértékben 77%-ot érhet el. Egy jobb kézi porszívó hatékonyabb, mint egy közepes minőségű padlóporszívó.

A kefével ellátott berendezések alkalmazását azonban differenciáltan kell megítélni. A tesztmérés szerint a mechanikusan működő kiegészítő eszközzel ellátott berendezés a porfelvevő képesség javulását eredményezi, ugyanakkor a felszívás elhanyagolható mértékben csökken. Hasonló eredményt mutat az elektromos kefe kiegészítővel ellátott kézi porszívó is. A padlóporszívók esetében a mechanikus kiegészítő szívófej a gyakorlatban kb. 10%-os növekedést eredményez. Az ilyen kombinációval lehet elérni a legjobb átlagos porfelvevő képességet (akár 82%-ot is).

A porfelvevő képesség a tisztítási ciklus végrehajtása alatt állandóan változik. A tesztfelületen történő első áttolás során felvett pormennyiség nagyobb, mint a további áttolásoknál a löketenként felvett pormennyiség, a felszívott pormennyiség tehát löketenként egyre kisebb lesz, majd fokozatosan nullára csökken. A DIN szerint megadott porfelvevő képesség ebben a beállításban a szívóidő 50–70 s/m2. A gyakorlatban a felhasznált munkaidő annál kisebb, minél nagyobb a tolóerő és a kézi erő függőleges összetevője. Ebből következik, hogy a kézi porszívó porfelvevő képessége valószínűleg kevésbé lesz kihasználva, mint a padlóporszívóké. Az ugyanazon négyzetméterenkénti időfelhasználás esetén az eredményesség a padlóporszívók esetén magasabb.

A porfelvevő képesség erősen függ a szőnyeg szálhosszúságától és a szőnyeg gyártási eljárásától is. A porfelvevő képességre a páratartalom is hatással van, bár ennek részletei még nem pontosan tisztázottak. A mérőhelyiségben lévő nedvesség meghatározza a szőnyeganyagban lévő mikronedvességet, ami általánosságban viszonyszámként megadható, azonban, különösen több egymást követő áttolást követően, ez az érték változik. Egyes kutatók szerint a légnedvesség növekedésével bizonyos mértékű csökkenés tapasztalható a porfelvevő képességben. A tesztvizsgálatoknál 60–70%-os páratartalmat feltételeznek.

A porfelszívó képességet befolyásolja még a szívófej mozgatásának sebessége is. A tesztvizsgálatok alapján azt találták, hogy a porfelvevő képesség kisebb lesz, ha a szívófej vagy a kefés porszívó gyorsabban mozog a padlózaton vagy a szőnyegen.

A tesztvizsgálatok kitérnek a maradványpor mértékére is. A maradványpor az a pormennyiség, ami minden művelet után a felületen marad. A rosszabb porfelvevő képességgel rendelkező berendezések sokkal több maradványport hagynak maguk mögött, mint a jobb berendezések. A különbség nagyobb lenne, amennyiben a porfelvevő képesség normáját vennénk alapul.

6.2.2. Nedves kárpit- és szőnyegtisztítók

A nedves kárpit- és szőnyegtisztítók olyan nedves porszívók, vízfelszedők, melyek a mechanikai hatáson kívül kémiai hatást is használnak a felület tisztítására. A berendezéseket elsősorban a szállodák, vendéglők piszkos, foltos, pecsétes szőnyegeinek, kárpitjainak tisztítására alkalmazzák, de időszakosan a háztartásokban is indokolt a használata. A nedves tisztítók működési elvükben elvileg olyan padlóporszívók, amelyeknél a szívóél elé a tisztítandó felületre szivattyúval tisztítószeres vizet permeteznek (6.11. ábra). Az ipari berendezések minden esetben külön szivattyúval és külön ventilátorral rendelkeznek, míg a háztartási gépeknél ezt egy elektromotorral oldják meg.

6.11. ábra - A nedves kárpittisztító

A nedves kárpittisztító


A nedves kárpit- és szőnyegtisztító berendezéseket nevezik multifunkciós takarítógépeknek, mivel a megfelelő adapterrel vízfelszedésre, csempe- és hidegburkolat tisztításra is alkalmassá tehetők.

Az utóbbi években Magyarországon is elterjedt a szőnyegpadlók alkalmazása a szállodákban a és vendéglőkben. Az épületeken belül már nemcsak a szobák, irodák padlózatára használják, hanem a folyosók, előterek borítására is. Azokban az épületekben, ahol a szőnyegpadló a padlófelület túlnyomó részét teszi ki, a hagyományos extrakciós, vizes gépek esetleg nem elég termékenyek. Amennyiben a munkafolyamat lassú, úgy a száradás miatt a szőnyegtisztítás csak munkaszüneti napokon végezhető el.

Vannak olyan szőnyegtisztító automaták is melyeknél a négy munkafázist – a kefélést, a vegyszeres permetezést, a felszívást, a szárítást – egy gép egyszerre valósítja meg. Az előmosás fellazítja és visszaállítja a szőnyeg szálait, magasnyomással befecskendezi a mosószeres vizet és visszaszívja azt a szőnyegből. Az ilyen fajta gépek olyan kefével vannak ellátva, mely a szőnyeg letaposott szálait fellazítja, így a nagy nyomással beinjektált mosószeres víz a szőnyegből a szennyeződést maradéktalanul eltávolítja.