Ugrás a tartalomhoz

Szolgáltatástechnika

dr. Barótfi István

Mezőgazda Kiadó

8.4. A világítástechnika általános kérdései

8.4. A világítástechnika általános kérdései

Azoknak az élettani és lélektani hatásoknak az összességét, amelyeket a világított helyiségben a fény, a szín és a helyiség alakja együttesen vált ki az ott tartózkodó emberben, a világítási klíma megnevezéssel jelöljük. Mivel a világítási klíma az ember közérzetének jelentős résztényezője, szükséges megismerni azokat a tudnivalókat, amelyek hozzásegítenek bennünket a kedvező közérzet megteremtéséhez.

Amennyiben a fényt azzal a céllal alkalmazzuk a tárgyakra és/vagy környezetükre, hogy azok láthatóak legyenek, világításról beszélünk. A világítással kapcsolatban felvetődő elméleti kérdésekkel és műszaki gyakorlattal a világítástechnika foglalkozik.

A jó világítás biztosítása érdekében több szempontot kell, illetve célszerű figyelembe venni, így többek között:

– a látási feladatot, amit alapvetően a tárgy mérete, anyagának optikai tulajdonságai, a tárgy és a környezete közötti geometriai és kontrasztviszonyok határoznak meg,

– az emberi szem fényigényét, ami jelentősen függ az életkortól is; pl. ha a 40 éves személyek átlagos fényigényét 100%-nak vesszük, akkor ehhez képest az átlagos fényigény:

– a 10 éveseknél 33%,

– a 20 éveseknél 50%,

– a 30 éveseknél 66%,

– a 50 éveseknél 200%,

– a 60 éveseknél 500%,

– a megvilágítás teljesítményre gyakorolt hatását, amely szerint a megvilágítás növelésével kezdetben (50–500 lx) jelentősen, majd később (500 lx felett) kisebb mértékben nő a teljesítmény, illetve csökken a hibák száma (s ezzel a selejt),

– a megvilágítás biztonsági vonatkozásait, amely szerint a megvilágítás növelésével kezdetben (50–1000 lx) jelentősen csökken, majd (1000 lx felett) azonos értéken marad a balesetek gyakorisága,

– a megvilágítás és a relatív fáradás közötti kapcsolatot, amely szerint a megvilágítás növelésével kezdetben (50–500 lx) jelentősen csökken a relatív fáradás, majd később (500–900 lx) kisebb mértékben újra nő.

A világítási célok elérésére elsődleges fényforrásokat, vagyis olyan felületeket vagy testeket alkalmazunk, amelyek energiaátalakulás eredményeként látható sugárzást (azaz fényt) bocsátanak ki.

Természetes elsődleges fényforrás esetén természetes világításról, mesterséges elsődleges fényforrás (azaz lámpa) esetén mesterséges világításról beszélünk:

természetes világítást ad a meghatározott, illetve ismert fénysűrűség-eloszlású égboltról sugárzott szórt fény,

mesterséges világításnál – néhány kivételtől eltekintve – villamos fényforrás (villamos lámpa) szolgáltatja a fényt.