dr. Barótfi István
Mezőgazda Kiadó
A lámpatest a lámpa (lámpák) fényének elosztására, szűrésére vagy átalakítására szolgáló készülék, amely tartalmazza a lámpa (lámpák) rögzítésére és védelmére, valamint a hálózati csatlakoztatására szolgáló, továbbá esetenként a működtetéséhez szükséges alkatrészeket is.
Világítástechnikai szempontból az egyik legfontosabb jellemző a lámpatestből különböző irányokba kilépő fényerősség. Ezért minden esetben meghatározzák a fényeloszlási görbét, amely poláris koordinátarendszerben ábrázolja a fényerősséget a lámpatesten átmenő síkban, egy adott kiindulási iránytól mért szög függvényében. A katalógusok ezt a görbét általában 1000 lm fényáramra vonatkoztatva adják meg, amit aztán a lámpatestbe kerülő lámpa tényleges fényáramára kell átszámítani. Fénycsövek számára készült lámpatestek esetén a hossztengellyel egyező és az arra merőleges síkban is megadják a fényeloszlási görbét (8.6. ábra).
A lámpatesteket a fényeloszlási görbe alakja szerint több csoportba sorolják. Ezek közül leggyakrabban a következők használatosak:
– a fényvető reflektorral és/vagy refraktorral van ellátva, és az így elért nagy fényerősséget meghatározott szélességi szögbe sűríti; ilyen pl. a pontsugárzó (spotlámpa), amelynek 200 mm-nél kisebb az átmérője és a kibocsátott fénynyaláb széttartása kisebb 0,35 rad-nál (kb. 20°-nál), vagy mozgatható változata, az ún. kereső fényvető, amelynek általában 200 mm-nél nagyobb átmérőjű fénykibocsátó nyílása van, és közel párhuzamos fénynyalábot bocsá ki,
– a keskenyen sugárzó a lámpatest tengelyét körülvevő, viszonylag szűk szélességi szögbe sugároz,
– a félszélesen sugárzó a fényt közepes nagyságú szélességi szögbe osztja el,
– a szabadon (egyenletesen) sugárzónál az egyes irányok fényerőssége között nincs olyan lényeges különbség, mint az előző háromnál.
A fényeloszlás jellege szerint a lámpatesteket a 8.7. táblázat A…E csoportjainak valamelyikébe kell besorolni.
8.7. táblázat - A lámpatestek csoportosítása a fényeloszlás jellege szerint
A fényeloszlás jellege szerinti lámpatestcsoportok | Az alsó térfélbe kisugárzott fényáram és az összes fényáram aránya (%) | ||
jelölése | megnevezése | legalább | legfeljebb |
A | közvetlen | 90 | |
B | főleg közvetlen | 60 | 90 |
C | szórt fényű | 40 | 60 |
D | főleg közvetett | 10 | 40 |
E | közvetett | 10 |
Az előző két jellemző szerinti besoroláson túli további főbb csoportosítások a következők:
– az alkalmazható lámpa szerint izzólámpák, kisülőlámpák és különleges lámpák számára készült lámpatesteket különböztetünk meg,
– elvi működés szerint: alaptípusként
– a reflektorok a fényvisszaverés,
– a refraktorok a fénytörés,
– a diffúzorok a fényszórás
– elvén alapulnak, de vannak vegyes működési elven alapuló lámpatestek is,
– kivitel szerint: helyhez kötött, mozgatható és hordozható (pl. álló-, kézi, asztali lámpa),
– szerkezeti anyag szerint: üveg, kristály, műanyag, fémlemez, öntvény stb.,
– szerelhetőség szerint: mennyezetre szerelhető, süllyesztett, függeszthető, falra szerelhető, gépre szerelhető, beépíthető, oszlopra szerelhető stb.,
– csatlakoztathatósága szerint: csavaros csatlakozókapcsos (beköthető), csavar nélküli csatlakozókapcsos, csatlakozódugós,
– alkalmazási terület szerint: belsőtéri, szabadtéri, jármű-, valamint különleges lámpatestek,
– érintésvédelem szerint: 0., I., II. és III. érintésvédelmi osztályú,
– por, szilárd testek és nedvesség behatolása elleni védettségi fokozat szerint: az MSZ IEC 529 szerinti, ún. IP-fokozatnak megfelelő kivitel szerinti,
– a felerősítő felület anyaga szerint: kizárólag nem éghető felületre vagy gyúlékony felületre való közvetlen felszerelésre alkalmas lámpatest.
A világítási berendezés tervezésekor szükség van még a következő jellemzőkre is:
– a névleges feszültség (Un, [V]) a gyártó által a lámpatesten feltüntetett feszültség(ek) értéke,
– a névleges teljesítmény (Pn, [W]) azon lámpák névleges teljesítményének öszszege, amelyre a lámpatest készült, és amely a lámpatesten pl. az „n × MAX…W” jelöléssel adható meg, ahol n a foglalatok száma,
– a legnagyobb névleges környezeti hőmérséklet (ta [°C]) a gyártó által megadott azon legnagyobb hőmérséklet, amelyen a lámpatest rendeltetésszerű feltételek mellett folytonosan működhet, de amely legfeljebb (ta + 10) °C hőmérsékletig ideiglenesen túlléphető.
A lámpatest további fontos jellemzője a lámpatest optikai hatásfoka, ami a lámpatestből meghatározott körülmények között kilépő fényáram (ΦL) aránya a lámpatestben működő lámpák lámpatesten kívül mért egyedi fényáramának az összegéhez (SΦF):
Esetenként előfordul, hogy a lámpatest hatásfokát a benne elhelyezésre szánt, meghatározott körülmények között (pl. az esetleg szükséges előtétekkel és/vagy a gyártó által megadott ta környezeti hőmérsékleten) működő fényforrás(ok)ra adják meg, és ilyenkor ennek a neve a lámpatest fénytechnikai (üzemi) hatásfoka:
A káprázás csökkentése céljából bizonyos irányokból valamilyen módon meg kell akadályozni a lámpákra, illetve a nagy fénysűrűségű felületekre való közvetlen rálátást – ez az ernyőzés, ami lehet pl. opálburában vagy lámpatestben történő elhelyezés vagy káprázást gátló rács alkalmazása. Az ernyőzési szög a (használati helyzetében lévő) lámpatest középpontján átmenő függőleges síkban a lefelé mutató függőleges egyenesnek azzal az iránnyal bezárt szöge, amely irányból a lámpák, illetve a nagy fénysűrűségű felületek már éppen nem látható(k). Az ernyőzési tartomány az ernyőzési szög pótszöge (e) és azt adja meg, hogy a lámpatest középpontján átmenő vízszintes síkban lévő vízszintes egyenes mekkora szöget zár be azzal az iránnyal, amely irányból a lámpák, illetve a nagy fénysűrűségű felületek már éppen láthatók. Az alul nyitott vagy átlátszó felülettel fedett lámpatestek ernyőzési tartományát a 8.7. ábra szerint kell értelmezni.
A legfeljebb 1000V hálózati feszültségről működő izzólámpás, fénycsöves és egyéb kisülőlámpás lámpatestek csoportosítására, jelölésére, mechanikai és villamos felépítésére vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 60598-1 tartalmazza. Az egyes lámpatestfajták vagy lámpatestcsoportok – mint pl. az általános célú helyhez kötött, a süllyesztett, a hordozható kerti, a szellőztetett vagy a tartalékvilágítási lámpatestek, a kézilámpák, a díszvilágítási füzérek – általánostól eltérő vagy azokat kiegészítő követelményeit az MSZ EN 60598-2 egyes főfejezetei részletezik.
A lámpatest a benne lévő egy vagy több lámpával együtt világítótestet alkot.