Ugrás a tartalomhoz

Szolgáltatástechnika

dr. Barótfi István

Mezőgazda Kiadó

9.2. Ajtók és kapuk

9.2. Ajtók és kapuk

Az ember lakhelyét, kertjét a külső környezettől a kerítés választja el.

Középületekben, kórházakban, szállodákban fontos, hogy a gépkocsikat, szállító járműveket szelektáltan lehessen ki- és beengedni az épületbe, s mindez (pl. betegszállítás esetén, étel- és hulladékszállításkor) gyorsan és zökkenőmentesen történjenek úgy, hogy mindeközben egyéb forgalom kizárt legyen. Ezt a célt szolgálják a sorompók, valamint a személybeléptető rendszerek.

9.2.1. A kapuk csoportosítása

A kapuk csoportosítása történhet a rendeltetés alapján, anyaguk, méretük, statikai felépítésük szerint, működtetési és nyitási módjuk alapján.

A kapuk rendeltetésük alapján lehetnek

– kertkapuk,

– garázskapuk,

– ipari kapuk,

– speciális beengedőszerkezetek.

Anyaguk szerint megkülönbözetünk

– fa-,

– fém-,

– és műanyag kapukat.

A kapukat szélességük szerint az egyszerre beálló kocsik (2,50 m/kocsi) számával jellemezhetjük, azaz lehetnek egy kocsi (normál szélességű) vagy több kocsi szélességű (ipari) nagykapuk.

A kapuszárnyak statikai szempontból lehetnek keretes, rácsos és táblás szerkezetűek.

A kapuk működtetés alapján lehetnek vízszintes és függőleges működtetésűek. A vízszintes működtetésű kapuk esetében a nyílás irányától függően megkülönböztetünk jobbos és balos működésű kaput.

A kapukat leggyakrabban nyitási módjuk (9.17. ábra) alapján csoportosítjuk. Megkülönböztetünk nyíló, toló, gördülő, harmonika-, billenő-, emelkedő szárnyú, szekcionál-, süllyedő szárnyú, teleszkópos kapukat, valamint forgóajtókat, sorompókat és parkolásgátló szerkezeteket.

9.17. ábra - A kapuk nyitási módja a) nyiló; b) toló; c) gördülő; d) harmonika; e) billenő; f) emelkedő; g) teleszkópos

A kapuk nyitási módja a) nyiló; b) toló; c) gördülő; d) harmonika; e) billenő; f) emelkedő; g) teleszkópos


A nyitás módjának megválasztását az alábbi tényezők befolyásolják:

– a használt és a kialakítandó kapunyílás mérete,

– a kapuszárnyakra és a rögzítőelemekhez, vasalatokhoz rendelkezésre álló tér nagysága.

9.2.2. A kapuk szerkezeti részei

A kapuk fő szerkezeti részei és elemei: a szárny, a tok (falsíkba beépített kapuk esetében), a merevítés (kerítéskapuk esetében), a vasalatok és a kiegészítő szerkezetek (9.18. ábra).

9.18. ábra - A kapuk szerkezeti elemei (Koszó) 1. tok; 2. szárny; 3. zárkilincs; 4. vasalatok; 5. tokösszekötő; 6. működtető-berendezés; 7. működtetőkar

A kapuk szerkezeti elemei (Koszó) 1. tok; 2. szárny; 3. zárkilincs; 4. vasalatok; 5. tokösszekötő; 6. működtető-berendezés; 7. működtetőkar


A szárny a felfüggesztett felnyitható rész, ez zárja le a kapunyílást. Kialakítását, szerkezetét elsősorban a működési mód határozza meg. A szárnyak száma szerint megkülönböztetünk egy-, kétszárnyú kapukat, de ismeretes három-, ill. többszárnyú kapu is. A szárny anyaga lehet fa (ácsmunkájú vagy asztalosmunkájú), fém (vas, tömör, rácsos), illetve műanyag.

A falazattal összeépített tulajdonképpeni kapukeret a tok. Részei a függőleges oldalsó és vízszintes felső tokszár és az alsó vízszintes tolóösszekötő vagy küszöb. Az alsó összekötés mindenképpen szükséges a kapu méretezése miatt. Ez még a kerítéskapuknál is legtöbbször megtalálható. Az alsó összekötő lehet a padlósíkból kiemelkedő, ez a légzárást biztosítja, de ahol átmenő forgalom van, ott célszerű az alsó öszszekötőt a padlószint alá süllyeszteni. A tok készülhet fából, fémből, betonból. Fából készült tok a gerébtok, a pallótok és a hevedertok. Az acéltokok készülhetnek hengerelt folytacélból vagy acéllemezből. Kerítéskapuk esetében a kapuszárnyak merevségét és megfelelő illeszkedését a tok hiányában a merevítés biztosítja.

A kapuk szerelvényei a kilincs és zárszerkezetek, vasalatok, tokkiegészítések, takarólécek, tömítések, gépi mozgató berendezések, nyitóautomatikák. Ezek rendeltetése a kapuk mozgatása, a nyitás és zárás könnyű működtetésének ellátása. A nyitási módtól függ, hogy milyen a kapuszerelvény.

A vasalatok hozzák létre a tok és a szárny közötti kapcsolatot, mely a kapu működtetéséhez szükséges (felerősítő-, rögzítő-, nyitó- és zárószerkezetek). A kerítéskapuk vasalata gyakran közvetlenül a kerítéspillérhez csatlakozik. Az ajtószárnyak tokhoz való erősítésére szabványosított kivitelű, készen kapható vasalások (diópánt, Bommer-pánt) használatosak. Az ajtók zárására szegezett vagy bevésett kilinccsel ellátott zárak használhatók. A hagyományos zárszerkezeteket és vasalatokat egyre korszerűbbek szorítják ki.

A kiegészítő berendezések a vagyonvédelmet és a biztonságot szolgálják, illetve a kapuk működtetését teszik könnyebbé, biztonságosabbá vagy távirányíthatóvá. A kiegészítő berendezések közé tartoznak a rács- vagy árnyékoló szerkezetek, illetve hőszigetelés. Kapuk esetében nincs különösebb külső kiegészítő berendezés, mivel a kapuszerkezeteket önmagában olyanra készítik, hogy ezeket a funkciókat (pl. fokozott védelem) önmagukban ellássák.

9.2.3. A kapuk anyagai

Az igénybevétel (fagy, mechanikai hatások, korrózió), az esztétikai követelmények és a környezeti kívánalmak, a kapuk funkciója, valamint a rendelkezésre álló tér és eszközök befolyásolhatják, hogy milyen anyagból készült kapu kerüljön beépítésre. A kapuk anyaga lehet fa, fém és műanyag.

A fa – természetes anyag lévén – megfelel a jó komfort és esztétikai követelményeknek. Szabadtéri kapu anyagaként való alkalmazása során fontos az alapos felületkezelés, ezzel időtállóságát lehet növelni.

A fémszerkezetű kapu anyaga lehet elsősorban acél, kovácsoltvas vagy alumínium. Acél alkalmazásánál is fontos a felületkezelés, szintén az időtállóság miatt (korrózió). Az acélkapuk lehetnek melegen hengerelt vagy hidegen hajlított profilúak, a tokszerkezet pedig sajtolt acéllemez.

A műanyag minősége és rugalmassága az időjárás hatására hamar romlik. Alkalmazása kisfokú időtállósága és törékenysége miatt külső kapukhoz nem célszerű. Műanyagot kerítések készítéséhez ezért nemigen alkalmaznak. Kedvező viszont ipari bejáratoknál, főként függönyök formájában.

9.2.4. A kapuk fajtái

Nyíló kapuk

A nyíló kapuk egy táblából álló szárnyai a vasalat körül mozdulnak el, amely lehet függőleges vagy vízszintes tengelyű. A nyíló kapuk általában egy- vagy kétszárnyúak. Ritkán alkalmazzák a három- vagy négyszárnyú nyíló kapukat is, de a szárnyak súlyát ekkor csak különleges kialakítású és speciálisan rögzített vasalatok bírják el. Ezért ha kettőnél több szárny beépítése szükséges, akkor nem nyíló kapukat alkalmaznak. A nyíló kapu kombinálható harmonikakapus megoldással is.

Tolókapuk

A tolókapuk nyitása a szárny síkjával párhuzamos, vízszintes eltolással a falsíkot követve történik. Tolókapukat akkor alkalmaznak, ha nincs elég hely a kapuszárnyak nyitásához, vagy azok túl súlyosak az egyszerű működtetéshez. Előnye, hogy nyitáskor nem igényel helyet a kapu előtt vagy mögött, és a szárnyak súlya nem nehezedik a pántokra vagy tokra. Hátránya viszont a bonyolultabb vasalás igénye, és az, hogy a kapunyílás oldalán akkora nyílás nélküli falsík szükséges, mint a kapuszárnyak. Típusai:

– egyenes pályavonalúak (9.19/a. ábra) (ezen belül vannak azonos síkban elhelyezett szárnyakkal, illetve több síkban elhelyezett szárnyakkal),

– tört v. íves pályavonalúak, mint pl. a fordulópályás tolókapuk (9.19/b. ábra),

9.19. ábra - Tolókapuk típusai (Koszó) a) egyenes pályavonalú tolókapu; b) forduló pályavonalú tolókapu A – zárt; B – nyitott; C – üzemi állapot; 1. felső sínpálya, alsó vezetés; 2. ívelt felső sínpálya; 3. szárny; 4. csuklós gördítő; 5. konzolos csuklós gördítő

Tolókapuk típusai (Koszó) a) egyenes pályavonalú tolókapu; b) forduló pályavonalú tolókapu A – zárt; B – nyitott; C – üzemi állapot; 1. felső sínpálya, alsó vezetés; 2. ívelt felső sínpálya; 3. szárny; 4. csuklós gördítő; 5. konzolos csuklós gördítő


– toló-nyíló kapuk.

A szárnyak rögzítésének és megtámasztásának többféle változata lehetséges, ezek a következők:

– felső függesztés alsó vezetéssel (9.20. ábra), ennek működtetése biztonságosabb és zavartalanabb,

9.20. ábra - Felső támasztóvezetés (Koszó)

Felső támasztóvezetés (Koszó)


– alsó görgős feltámasztás felső vezetéssel (9.21. ábra), ennek hátránya, hogy a vályú elszennyeződése, befagyása következtében a kapuszárnyak megemelkedhetnek, és kiakadhatnak.

9.21. ábra - Alsó görgős tolókapu sínváltozatai (Koszó)

Alsó görgős tolókapu sínváltozatai (Koszó)


Ez a kaputípus – ha méretei nem túl nagyok – ellensúly nélkül, ellenkező esetben ellensúllyal működtethető. Az ellensúly méretét és tömegét úgy állítják be legtöbbször, hogy önmagában ne hozza működésbe a kaput. Önműködő záródást igénylő esetekben az ellensúly megindítását érzékelővel (hő-, füst-, gázérzékelő vagy időmérő szerkezet) összeépített kapcsoló szabályozza.

A tolókapuk hagyományos zárszerkezetének működtetése függőleges, a zárnyelv a padozat felé néz (9.22. ábra).

9.22. ábra - Tolókapuk zárszerkezete (Koszó) a) oldalnézet; b) felülnézet 1. biztonsági zárbetét; 2. zárpáncél; 3. ütközőlap; 4. zárnyelv; 5. kapuszárny; 6. kaputok

Tolókapuk zárszerkezete (Koszó) a) oldalnézet; b) felülnézet 1. biztonsági zárbetét; 2. zárpáncél; 3. ütközőlap; 4. zárnyelv; 5. kapuszárny; 6. kaputok


Gördülő kapuk (lécprofilos kapuk)

A gördülő kapuk is tulajdonképpen toló rendszerűek, de a kapuszárnyak mozgás közben felveszik a gördülőpályák formáját. Felépítésük lécekre bontott. A szárny két részből áll, a lécelemekből, és az elemek együttműködését biztosító rugóacél hevederből. A 9.23. ábra egy gördülő kapu részleteit mutatja.

9.23. ábra - Lécelemes gördülő kapu részletei (Koszó) 1. közbenső lécprofil; 2. záró lécprofil; 3. heveder; 4. facsavar; 5. horonycsatlakozás; 6. gumi ütközőcsík; 7. felső vezetősín; 8. tokszár; 9. tokkeret; 10. konzol; 11. fal; 12. beépítő falkarom; 13. tipli; 14. vakolat; 16. függesztőrúd; 17. kapupántcsavar; 18. támasztótengely; 19. támasztógörgő; 20. alátét; 21. görgőtengely; 22. fa távtartó; 23. görgő; 29. födém; 30. káva

Lécelemes gördülő kapu részletei (Koszó) 1. közbenső lécprofil; 2. záró lécprofil; 3. heveder; 4. facsavar; 5. horonycsatlakozás; 6. gumi ütközőcsík; 7. felső vezetősín; 8. tokszár; 9. tokkeret; 10. konzol; 11. fal; 12. beépítő falkarom; 13. tipli; 14. vakolat; 16. függesztőrúd; 17. kapupántcsavar; 18. támasztótengely; 19. támasztógörgő; 20. alátét; 21. görgőtengely; 22. fa távtartó; 23. görgő; 29. födém; 30. káva


Harmonikakapuk

Két- és többszárnyú megoldás a harmonikakapu. A harmonikakapu szárnya több keskeny, teljes magasságú, csuklósan összekapcsolt, egymásra csukódó elemből áll. A harmonikakapukat a szárnyelemek mérete alapján csoportosíthatjuk (9.1. táblázat).

9.1. táblázat - A harmonikakapuk csoportosítása

 

A szárnyelemek mérete (mm)

Alátámasztás és vezetés

Kiselemes

max. 400

egy síkban

Középelemes

max. 700

egy síkban

Nagyelemes

700–1000

két síkban, kétpályás teherviselés

Góliátelemes

800–2000

két síkban, kétpályás teherviselés


A harmonikakapuk működtetése felső és alsó vasalattal történik. A harmonikakapuk felfüggesztése lehet felső vagy alsó görgős feltámasztás, ellenkező oldali vezetéssel. Nagy szárnyak esetében kétpályás teherviselést alkalmaznak, ami azt jeleni, hogy a szárnyak felső felfüggesztése mellett az alsó feltámasztást is biztosítják. A szárnyak feltámasztása a csuklóelemek függőleges tengelyében van. A harmonikakapuk előnye a kis helyigény nyitás közben, a gépi működtetés egyszerű megoldhatósága. A harmonika kapuk nagyméretű nyílások lezárása alkalmasak (3,00–50,00 m szélesség, 2,00–20,00 m magasság).

A személyforgalom és az időleges teherforgalom szétválasztására nyíló harmonikakapuk alkalmazása a legelőnyösebb.

Billenőkapuk (billenőszárnyú kapu)

A billenőkapuk szárnya egy lapból áll, és felfelé nyitható, miközben a kapu szárnya függőleges helyzetből vízszintes helyzetbe kerül. Anyaga általában fém. Ezeknél a kapuknál a cél a könnyű mozgathatóság, az, hogy mozgatás közben bárhol megálljon, valamint működtetése balesetmentes legyen. Ezen igények teljesítésére különböző műszaki megoldások állnak rendelkezésre, ennek megfelelően több típust különböztetjük meg.

Mivel a kapulap nyitáskor és záráskor kibillen, a kapu súlyát kompenzálni kell. Egy részüknél a kapu könnyű mozgathatóságát ellensúlyok biztosítják. Ellensúlyos kapunál a kapu két oldalán szimmetrikusan elhelyezett ellensúlyok segítik a kapuszárny felemelkedését. A kiegyensúlyozást az ellensúly állítható kartávolsága teszi lehetővé, amint azt a 9.24. ábra mutatja.

9.24. ábra - Billenősúlyos garázskapu (Koszó) A – zárt; B – üzemi; C – nyitott állapot; 1. kapuszárny; 2. ajtólap; 3. pánt; 4. tok; 5. konzol; 6. csukló; 7. tartóvilla; 8. kar; 9. ellensúly

Billenősúlyos garázskapu (Koszó) A – zárt; B – üzemi; C – nyitott állapot; 1. kapuszárny; 2. ajtólap; 3. pánt; 4. tok; 5. konzol; 6. csukló; 7. tartóvilla; 8. kar; 9. ellensúly


Billenősúlyos kapuknál a kapu két oldalán gördülősín könnyíti a mozgatást, rugós csúszósínes billenőkapunál az ellensúly szerepét rugó veszi át. Az ún. pillekapuk mindkét előzőekben említett jellemzőt maguban foglalják, ezért ezek mozgatása nagyon könnyű.

Rugós feszítővel ellátott billenőkapuknál a feszítőerőt a feszítőkar végéhez és az optimális feszítőponthoz kapcsolt spirális rugó biztosítja. A rugókat a függőlegestől eltérően 10°-os szögbe állítják, a stabilitás miatt.

Nagyobb kényelmet jelentenek a távvezérelhető, gépi mozgatású billenőkapuk. Ezek általában fekvő sínpályás kialakításúak, ellensúly nélkül. A szárnyak mozgatása villamos motorral történik, ahogyan azt a 9.25. ábra mutatja.

9.25. ábra - Billenőkapu motoros nyitással (Koszó) 1. szárny; 2. csukló; 3. szán; 4. orsó; 5. híd; 6. meghajtómű; 7. födém

Billenőkapu motoros nyitással (Koszó) 1. szárny; 2. csukló; 3. szán; 4. orsó; 5. híd; 6. meghajtómű; 7. födém


Emelkedő szárnyú kapuk

Az emelkedő szárnyú kapuk szárnya nyitáskor a kapunyílás fölé emelkedik. Az emelkedő szárnyú kapu lehet egytáblás vagy lécelemekből álló.

Az egytáblás emelkedő szárnyú kapu előnye, hogy a szárny-tok kapcsolat egyszerű, a szárny működtetése nem vesz el helyet az alapterületből, jól zárható. Hátránya viszont, hogy nagy helyet igényel a kapunyílás fölött, nagy súlya miatt gépi működtetést igényel, és automatikus fékberendezést kell beépíteni a baleset elkerülése érdekében. A göngyölített szárnyú emelkedő kapuk szárnya egy darab feltekerhető lemezből, pl. hullámosított acéllemezből áll. Ennek mozgatását a 9.26. ábra szemlélteti.

9.26. ábra - A göngyölített szárnyú kapu csapágyazása (Koszó) 1. redőnylemez; 2. vezetősín; 3. garat; 4. fal; 5. konzoltalp; 6. tőcsavar; 7. konzol; 8. tengely; 9. dobkerék; 10. csapágyház; 11. indítódob bordázat; 12. kapcsolószalag csavarral; 13. göngyölített állapot helyigénye; 14. dobszekrény

A göngyölített szárnyú kapu csapágyazása (Koszó) 1. redőnylemez; 2. vezetősín; 3. garat; 4. fal; 5. konzoltalp; 6. tőcsavar; 7. konzol; 8. tengely; 9. dobkerék; 10. csapágyház; 11. indítódob bordázat; 12. kapcsolószalag csavarral; 13. göngyölített állapot helyigénye; 14. dobszekrény


Szekcionálkapu

Ha a kapu nyitásakor nincs elég hely a teljes kapuszárnyhoz, a szárnyat szárnyelemekre bontják, így a kapulap vízszintesen elhelyezkedő, egymással zsanérokkal összekötött lamellákból áll, ez a szekcionálkapu. A szekcionálkapu függőlegesen nyílik a kapusíkban, a lamellák redőnyhöz hasonlóan gördülnek felfelé, majd 90°-os elfordulás után vízszintes helyzetbe fordulnak és a födém alatt állnak le. A kapu súlyát torziós rugópár kompenzálja. A szekcionálkapu előnye az, hogy akkor is nyitható és zárható, ha pl. autó parkol közvetlenül a kapu előtt. Ha a szekcionálkapuk mérete nem túl nagy, a kézi működtetés is lehetséges. A gépi működtetésre mutat példát a 9.27. ábra.

9.27. ábra - Emelkedő szárnyú kaput működtető berendezés (Koszó) 1. szárny; 2. papucs; 3. nyakelem; 4. csukló; 5. alátét; 6. biztosítószeg; 7. szánkonzol; 8. záróelem; 9. szán; 10. fal; 11. spirális tengely; 12. vezetősín; 13. híd; 14. bak; 15. függesztő; 16. meghajtókerék; 17. ékszíj; 18. motor; 19. villamos csatlakoztató; 20. tápvezeték; 21. villamos vezeték; 22. végálláskapcsolók; 23. billenőkapcsoló-kar; 24. szerelőlap; 25. tőcsavar; 26. motormeghajtó kerék

Emelkedő szárnyú kaput működtető berendezés (Koszó) 1. szárny; 2. papucs; 3. nyakelem; 4. csukló; 5. alátét; 6. biztosítószeg; 7. szánkonzol; 8. záróelem; 9. szán; 10. fal; 11. spirális tengely; 12. vezetősín; 13. híd; 14. bak; 15. függesztő; 16. meghajtókerék; 17. ékszíj; 18. motor; 19. villamos csatlakoztató; 20. tápvezeték; 21. villamos vezeték; 22. végálláskapcsolók; 23. billenőkapcsoló-kar; 24. szerelőlap; 25. tőcsavar; 26. motormeghajtó kerék


Süllyedő szárnyú kapuk

A süllyedő szárnyú kapuk szárnya nyitáskor lefelé mozog és a kapunyílás alatt kialakított, a kapuszárnynak megfelelő méretű vályúba kerül (9.28. ábra). Előnye, hogy a szárny nem igényel helyet egyik oldalirányban sem, viszont süllyesztőakna szükséges, amelyet mindig tisztán és szárazon kell tartani. A szárnyat oldalt görgők vezetik, a szárny alsó részén rugók vannak (9.29. ábra), ezek lelassítják a felülést, de nem nyomhatják a szárnyat a padló fölé, hogy a szárnyat a járműforgalom ne károsítsa.

9.28. ábra - Süllyedő szárnyú kapu (Koszó) 1. szárnykeret; 2. szárnymező; 3. görgő; 4. tok; 5. rugó; 6. függesztő drótkötél; 7. sín; 8. ütköző; 9. végálláskapcsoló; 10. motor; 11. csörlő; 12. burkolat; 13. födém; 14. padozat; 15. fedlap; 16. gerenda; 17 búvónyílás; 18. hágcsó

Süllyedő szárnyú kapu (Koszó) 1. szárnykeret; 2. szárnymező; 3. görgő; 4. tok; 5. rugó; 6. függesztő drótkötél; 7. sín; 8. ütköző; 9. végálláskapcsoló; 10. motor; 11. csörlő; 12. burkolat; 13. födém; 14. padozat; 15. fedlap; 16. gerenda; 17 búvónyílás; 18. hágcsó


9.29. ábra - A süllyedő szárnyú kapu rugója és ütközője (Koszó) 1. szárnykeret; 2. híd; 3. rácsbetét; 4. rugó; 5. ütköző; 6. vezetőfül; 7. csavartengely; 8. persely; 9. görgő; 10. sín; 11. tokszár; 12. szerelőfül; 13. tőcsavar; 14. gumilemez; 15. élvédő; 16. tartóprofil; 17. fedlap; 18. fal

A süllyedő szárnyú kapu rugója és ütközője (Koszó) 1. szárnykeret; 2. híd; 3. rácsbetét; 4. rugó; 5. ütköző; 6. vezetőfül; 7. csavartengely; 8. persely; 9. görgő; 10. sín; 11. tokszár; 12. szerelőfül; 13. tőcsavar; 14. gumilemez; 15. élvédő; 16. tartóprofil; 17. fedlap; 18. fal


Teleszkópos kapuk

Teleszkópos kapuk esetében a szárnyat U kiképzésű elemekből állítják össze, melyek a kapu nyitásakor egymásba csúsznak. Ezek a szárnyak kétoldalt egy sínnel kapcsolódnak a tokszerkezethez, amelyben könnyedén csúszhatnak. A meghajtószerkezetet (hajtómű, csapágyazott tengelyek, kötéldoboz, kötélszorító szerkezet) a kapu fölött egy szekrény foglalja magában. A kapu vezérlőszekrényében a főkapcsoló, a vészleállító, a biztonsági nyomógomb található.

Kerítéskapuk

A kerítéskapuk magasságuk szerint lehetnek

– 0,90 m alatt alacsony,

– 0,90–1,50 m között közepes,

– 1,50–2,10 m között normál,

– 2,10 m fölött magas kapuk.

Kerítéskapuk esetében a kapuszárny szabadon áll és mozog, azaz nem falnyílás veszi körül azt. Ezeknél a kapufajtáknál a kapuszárnyaknak megfelelő merevségűeknek kell lenniük, a kapu és a kerítésmező csatlakozó részeinél biztosítani kell a megfelelő teherbírást és a megfelelő mozgathatóságot. Különösen a középen felnyíló kapukat kell biztonságosan rögzíteni és kitámasztani; ezeknek csukott állapotban is megfelelően merevnek kell lenniük. Ennek lényege az, hogy a szárnyakat középen alul egy kitámasztókarral a talajban elhelyezett szerkezethez rögzítik. A merevítés történhet félmagasságban egy merevítőrúddal is.

Rendszerint gépkocsi behajtását is lehetővé tevő kapukat alkalmaznak kerítéskapuként. A kerítéskapuknál alkalmazott nyitásrendszerek: normál kapumérethez a középen vagy egy oldalon nyíló kapuk, nagyobb kapumérethez felnyíló, toló-, süllyeszthető kialakítás, általános kézi vagy gépi mozgatással. A nyíló és középen felnyíló változatokat a legegyszerűbb kialakítani.

Szélesebb kerítésnyílások lezárására alkalmas a tolókapu, amely lehet egy- vagy többszárnyú. Ezek előnye az, hogy a kerítés síkjában nyílnak, így lejtős területen is alkalmazhatók, valamint gépi működtetésük és távirányításuk könnyen megoldható. A kerítés-tolókapuk működtetéséhez gondos kivitelezés szükségeltetik. Biztosítani kell a tolószárny merevségét, vezetésük pontosságát, mert különben akadozva és beszorulva működnek. A kerítés-tolókapuk szárnyai lehetnek görgős alátámasztásúak és konzolosak (9.30. ábra).

9.30. ábra - Tolható kerítéskapu alátámasztása (Koszó) a) alsó gördülő megtámasztású, felső vezetéses egyszárnyú tolókapu; b) konzolos kombinált görgős felső vezetésű tolókapu; 1. csatlakozó kerítésmezők; 2. kerítésoszlop; 3. kapuszárnykeret; 4. rácsozat; 5. merevítő rácsozat; 6. alsó görgő; 7. támasztógörgő; 8. lehorgonyzógörgő; 9. vezetőgörgő; 10. ütköző; 11. gördülősín

Tolható kerítéskapu alátámasztása (Koszó) a) alsó gördülő megtámasztású, felső vezetéses egyszárnyú tolókapu; b) konzolos kombinált görgős felső vezetésű tolókapu; 1. csatlakozó kerítésmezők; 2. kerítésoszlop; 3. kapuszárnykeret; 4. rácsozat; 5. merevítő rácsozat; 6. alsó görgő; 7. támasztógörgő; 8. lehorgonyzógörgő; 9. vezetőgörgő; 10. ütköző; 11. gördülősín


A kerítéskapuk ritkábban alkalmazott típusa a süllyedő kapu. Ennél a szerkezetnél a kapuszárny a kerítés síkjában a talajban kialakított horonyba süllyed. Ezek a kapuk szinte csak géppel működtethetők. Kialakításukat nagyon igényesen kell végrehajtani, mert a nyílás tömíthetetlensége miatt a horonyba bejutó víz vagy szennyeződések a kapu és a vázszerkezet anyagát megrongálhatják.

Egyéb kapuk

Az egyéb kapuk csoportjába a klasszikus kapuktól eltérő kapuk és beléptetőszerkezetek tartoznak. Ilyenek az ipari függönyök, a parkolásgátlók, a sorompók, a forgóajtók.

Ipari függönyök

Az ipari függönyök elemeit a kapunyílás felső részén függesztőelemek tartják. Az elemek lehetnek rögzítettek vagy elmozdíthatóak, ennek megfelelően beszélhetünk rögzített és gördíthető ipari függönyökről.

Parkolásgátlók, sorompók

A parkolóhelyek védelmét, lezárását és adott esetben a könnyű megközelíthetőségét biztosítják a lánckorlátok, a sorompók vagy a parkolóhelyet lezáró bakok. Ezek kényelmes mozgatását rádióhullámú távvezérlős rendszer biztosíthatja.

A lánckorlátok esetében (9.31. ábra) az oszlopokba beépített vezérlőegység vezérli az elektromechanikus önreteszelő hajtást. Elektormotor hajt egy csigát, melyre a lánc feltekeredik.

9.31. ábra - Lánckorlát szerkezete 1. láncterelő csiga; 2. vezérlőegység; 3. lánc; 4. váz; 5. hajtás; 6. lánclefedő csiga; 7. burkolat; 8. alaplemez; 9. rögzítő csavarok; 10. ellensúly; 11. lánctag

Lánckorlát szerkezete 1. láncterelő csiga; 2. vezérlőegység; 3. lánc; 4. váz; 5. hajtás; 6. lánclefedő csiga; 7. burkolat; 8. alaplemez; 9. rögzítő csavarok; 10. ellensúly; 11. lánctag


A motoros parkolásgátlókat (9.32. ábra) szintén elektromotor működteti. A rendszer önreteszelő hajtással rendelkezik, mely az egységet zárt állapotban reteszeli. Akadály érzékelése esetén a vezérlőegységbe beépített áramerősség-mérős akadályérzékelő rendszer biztosítja az egység azonnali lekapcsolását.

9.32. ábra - Motoros parkolásgátló

Motoros parkolásgátló


A sorompóműködtető rendszerek fontos elemei az elektronikus vezérlőrendszer, valamint az elektromechanikus hajtás (9.33. ábra). Az elektronikus vezérlőrendszer lehetővé teszi a sorompó sebességének szabályozását a forgalomtól függően, a sorompó leérkezési sebességének szabályozását, valamint az irányváltós akadályfelismerést.

9.33. ábra - Sorompóműködtető rendszer felépítése 1. sorompóműködtető egység; 2. vezérlőegység; 3. sorompókar; 4. mágneses hurokérzékelő; 5. antenna; 6. ütközőgumi; 7. jelzőlámpák; 8. villogó lámpa; 9. kulcsos kapcsoló; 10. akkumulátor; 11. fotocellaoszlop; 12. biztonsági fotocellapár; 13. fix sorompóbak

Sorompóműködtető rendszer felépítése 1. sorompóműködtető egység; 2. vezérlőegység; 3. sorompókar; 4. mágneses hurokérzékelő; 5. antenna; 6. ütközőgumi; 7. jelzőlámpák; 8. villogó lámpa; 9. kulcsos kapcsoló; 10. akkumulátor; 11. fotocellaoszlop; 12. biztonsági fotocellapár; 13. fix sorompóbak


Forgóajtók

Ha a bejáraton keresztül folyamatos, nagy személyforgalomnak kell áthaladnia, és ezzel együtt az épület belsejében a megfelelő klímát biztosítani kell (pl. áruházakban), karusszelkapukat vagy forgóajtókat célszerű alkalmazni. A forgóajtók, működési mechanizmusuknak köszönhetően, a tolóajtókkal azonos használati értékkel rendelkeznek, ugyanakkor lényegesen kisebb a helyigényük. A forgóajtók szélfogó hatása a legideálisabb valamennyi ajtótípus között, ezenkívül távol tartja a zajt, a port és a szennyeződéseket, gyakorlatilag huzatmentes környezetet biztosít, és a fűtési költségek megtakarítását eredményezheti.

A forgóajtók szárnyainak anyaga általában üveg vagy fém. A karusszelkapuk, ill. a forgóajtók lehetnek 2, 3 vagy 4 szárnyúak.

A forgóajtók szárnyai különböző helyzetekbe állíthatók (9.34. ábra):

9.34. ábra - Forgóajtók állásai a) normál állás (működés); b) nyári állás; c) menekülési útvonal; d) zárt állapot; e) éjszakai lezárás

Forgóajtók állásai a) normál állás (működés); b) nyári állás; c) menekülési útvonal; d) zárt állapot; e) éjszakai lezárás


normál állás: a szárnyak normál (szétnyitott) állásban forognak;

nyári állás: a szárnyak összecsukott állapotban vannak (pl. a 4 szárnyat kétszárnyúvá összehajtva), a bejárat nagy szélességben szabaddá válik, és így megkönnyíti a közlekedést, valamint a csomagok és az áruk szállítását;

menekülési útvonal kialakítása: az összes szárny lehetőleg egy irányban, a legkisebb felületűre van összezárva, így a bejárat a legnagyobb szélességében szabaddá válik, biztosítva a forgalom akadálymentes, azaz kapunyitás és -zárás nélküli gyors áthaladását;

zárt opció: az épület bezárásakor a kapu szárnyait úgy forgatják el és rögzítik, hogy az elzárja a bejáratot;

éjszakai lezárás: a forgóajtó körüli, határoló hengerfalak mentén belső vagy külső mozgatható tolóajtó van, amelyek összetolhatóak és egymással összekapcsolhatóak. Az ajtószárnyakat mereven vagy forgó lengővasakkal az oldalfalhenger tengelyében egy függőleges tengelyhez rögzítik. Az oldalfal lehet teljes üveges konstrukciójú vagy duplafalú szigetelt fémkonstrukciójú.

A forgóajtók lehetnek központos forgóajtók vagy központ nélküliek. A központ nélkülieknél középen csupán a tengely van, míg a központos forgóajtók esetében a tengely körül nagyobb teret alakítanak ki (9.35. ábra), amely alkalmas lehet pl. kirakat berendezésére.

9.35. ábra - Központos forgóajtók

Központos forgóajtók


A forgóajtók meghajtásuk alapján három csoportba sorolhatók (9.36. ábra):

9.36. ábra - A forgóajtók meghajtása a) felső meghajtás; b) alsó meghajtás; c) padlóba süllyesztett; 1. ajtószárny; 2. mennyezet; 3. padló

A forgóajtók meghajtása a) felső meghajtás; b) alsó meghajtás; c) padlóba süllyesztett; 1. ajtószárny; 2. mennyezet; 3. padló


– felső meghajtású,

– alsó meghajtású és

– padlóba süllyesztett meghajtású.

A forgóajtók mozgatása történhet kézzel, félautomata módon vagy teljesen automatikusan. Félautomata üzemeltetésnél a forgóajtó forgatása kézzel történik, de radar segítségével aktiválódik a forgás motorikus támogatása, és minden menetnél egy szabályozott beállítómotor automatikusan a kiinduló helyzet alapbeállításához mozgatja vissza az ajtót. Automatikus üzemeltetés során az ajtó indítása és megállása automatikusan történik, ha egy vagy több személy jelenik meg az ajtó közelében, vagy az ajtó alacsony fordulatszámmal folyamatosan forog, és csak akkor emelkedik meg a fordulatszám, amikor a közlekedő személy megjelenik.

Az ún. forgalomáteresztő kapacitás a forgóajtók belső átmérőjének nagyságától függ. Ezek között az összefüggést négyszárnyú ajtóknál a 9.2. táblázat foglalja össze.

9.2. táblázat - Forgalomáteresztő kapacitás 4 szárnyú karusszelkapu esetében

Belső átmérő (mm)

Elméleti kapacitás fő/óra

Gyakorlati kapacitás fő/óra

Maximális kapacitás fő/perc

2000

1440

480

960

24

2400

1800

600

1200

30

2700

2400

800

1600

40

3000

3240

1080

2160

54


Elméleti kapacitás: a forgóajtón óránként, egy irányban áthaladó személyek maximális száma, a személyforgalom egyenletes haladását és a belső tér teljes kihasználását feltételezve.

Gyakorlati kapacitás: a forgóajtón óránként, egy irányban áthaladó személyek tényleges száma, a személyforgalom egyenletes haladását és a belső tér teljes kihasználását feltételezve. Ha az ajtó mindkét irányban átjárható, akkor a kapacitás megduplázódik.

Maximális kapacitás: a kapun egy perc alatt, egy irányban áthaladó maximális személyforgalom, a csúcsforgalom időszakában (pl. reggel és este).

A forgóajtók forgási sebessége általában fokozatmentesen állítható. A maximális forgási sebesség 1–4/min, a minimális forgási sebesség 0,5–2,5/min.

Az automatikus meghajtással kivitelezett karusszelajtókat számos biztonsági kiegészítéssel kell ellátni, hogy az ajtók mozgása során a lehető legjobban védjék az emberek biztonságát, valamint a tárgyakat, pl. a becsípődés veszélye ellen. Ezek a kiegészítő szerkezetek a különböző védőtalpak, védőperemek, valamint mozgás- és egyéb érzékelők.

A becsípődés elleni védelem működése a következők szerint történik. Az oldalfalak peremén a védőtalpakat védőprofilokkal egészítik ki. Ha ezt az egyik ajtószárny egy bizonyos távolságra (általában 50 cm-re) megközelíti, mindkét tetőszenzor aktiválódik, és az él teljes felületét felügyeli. Becsípődés veszélyénél az ajtó azonnal megáll. Az ajtó belső terét szenzorok figyelik, amelyek azonnal észlelik, ha egy személyt vagy tárgyat az ajtó magával ránt. Ekkor a rendszer rögtön csökkenti a fordulatszámot. Ha az ajtószárnyak akadályba ütköznek, az ajtó megáll, amíg az út ismét szabaddá nem válik.

9.2.5. A kapukat működtető szerkezetek

Ha a kapuk mérete és így a mozgatandó szárnyak súlya is nagyobb, ezek kézi működtetése, nyitása nehéz, vagy nem lehetséges. Ezt a problémát egyéni nyitási módok kialakításával sem lehet mindig kiküszöbölni, ezért egyre nagyobb szerepe van a gépi mozgatásnak. Ez nemcsak a nehéz működtetés megkönnyítését szolgálja, hanem a kényelmet is. A kényelmes működtetést teszik lehetővé a távirányítós rendszerek is. Ez a fejezet a gépi mozgatás berendezéseire tér ki részletesen.

A kapuk mozgatásának több típusát különböztetjük meg, mozgásirány szerint. Ezek

– az oldalirányú működtetés,

– a függőleges irányú működtetés,

– a kétirányú működtetés (pl. a billenőkapuk gépi működtetése), valamint

– a forgóajtók forgó mozgatása.

A gépi mozgatást leggyakrabban a toló-, a billenő, a gördülő-, az emelkedő és a süllyedő-, valamint a teleszkópos és a forgó kapuknál alkalmazzák. Nyíló kapuknál is alkalmazható, a kényelmes kezelés érdekében.

A gépi berendezések lehetnek kézi vezérlésűek és távirányításúak, valamint e kettő kombinációi. A gépi működtetésű nyitó- és mozgatóberendezések általánosan az alábbi egységekből épülnek fel (9.37. ábra):

9.37. ábra - Kapu automatizáláshoz szükséges tartozékok 1. motor; 2. antenna; 3. villogó lámpa; 4. fénysorompó (kapun kívül); 5. fotocella-érzékelő (kapun belül); 6. fotocellaoszlop; 7. kulcsos kapcsoló

Kapu automatizáláshoz szükséges tartozékok 1. motor; 2. antenna; 3. villogó lámpa; 4. fénysorompó (kapun kívül); 5. fotocella-érzékelő (kapun belül); 6. fotocellaoszlop; 7. kulcsos kapcsoló


– hajtómű/meghajtó egység,

– rádió- vagy infravörös távvezérlő egység,

– infrasorompó és tartója,

– vezérlő elektronika/automatika,

– működtetőkapcsoló és kulcskapcsoló,

– biztonsági léc és szegély,

– végálláskapcsoló,

– szán/fogasléc vagy csúszó sínpálya,

– továbbítólánc, drótkötél vagy kar,

– kapucsatlakozás,

– villogó lámpa.

A hajtómű, illetve meghajtó egység részei: az elektromotor, a lassító hajtómű a beállítható biztonsági csúszó tengelykapcsolóval, valamint a hajtómű háza, amely védelmet biztosít a víz és a szennyeződések ellen.

Az elektromotor vagy távvezérléssel működtethető, vagy kézzel, kulcsos kapcsolóval. Távvezérlésről akkor beszélünk, ha a kaput működtető személy és a kapu között nincs sem közvetlen, sem kábeles kapcsolat. Az egyik legelterjedtebb az infravörös távvezérlő egység alkalmazása, amely infravörös hullámhossztartományban működik. Érzékelési tartománya kb. 20 m. A távvezérlő adó és vevő részből áll. Az adóegységből kibocsátott modulált, kódolt infravörös fényt a vevőegység az érzékelés után szelektív módon erősíti, majd megfelelő kimenőjellé alakítja át. Az adóberendezés lehet kézben tartható, telepes kivitelű, ami alkalmassá teszi pl. gépkocsiból való működtetésre.

A vezérlő körnek három része van, két kisfeszültségű, 24 V-os és egy nagyfeszültségű 220 V-os kör. Az első körben van az infravörös vevő, mely az adóból érkező három különböző jel alapján vezérli a rendszert, ezek a nyitó jel, a záró jel és a leállítás. A leállítás jelét indukálja, ha nyitás közben a fénysorompó fényoszlopa megszakad. Ez esetben a kapu az adott helyen áll le, és innen bármely irányban továbbmozdítható. Ha a kapu nem vészhelyzetből áll le, a zárási folyamat végálláskapcsolója szakítja meg az áramkört és a kapu teljesen zárt állapotban áll le, azaz nem marad félig nyitott állapotban.

Az infrasorompóknak és reflexiós fénykapcsolóknak biztonsági szerepük van. Ezeknek a biztonsági szerkezeteknek a működési elve az, hogy a kapunyílásban állandó fénysugarat hoznak létre, és ha egy személy vagy egy tárgy kerül a fény útjába, az adóból érkező fény nem jut el a vevőberendezéshez, így az megszünteti a további jelkibocsátást. A fénysugár megszakadása a kapu azonnali leállását okozza. Infrasorompók esetén a kapu egyik oldalán az adó, a másik oldalán a vevőkészülék van. A reflexiós fénykapcsoló esetében az adó és a vevő a kapunyílás egyik oldalán van, a másik oldalon egy tükör található. A fénysorompót általában a talajtól 80 cm-es magasságban helyezik el, ebben a magasságban nehéz megkerülni a fénynyalábot.

A távirányítás másik elterjedt típusa a rádióhullámmal működő távirányító rendszer. Ebben a rendszerben a beépített rádióadó és -vevő 40–433 MHz közötti frekvenciával működik. Ezek hatótávolsága 10–20 m-től 50–100 m-ig terjedhet. Működési elvük megegyezik az infrahullámú távirányítós rendszerével.

A kulcskapcsoló a távvezérlő rendszertől független kapuműködtetést biztosít. Olyan esetekben hasznos, ha a távvezérlő működtetése nem lehetséges (pl. az adóban kimerült az elem, nincs kéznél a távirányító). A kulcskapcsolóval a motort közvetlenül lehet vezérelni. A kapcsolónak három állása van: nyitás, zárás és stop.

A biztonsági léc és szegély a balesetveszélyt csökkentését segíti. A biztonsági léc és szegély anyaga gumi, így ha a kapu útjába mégis tárgy vagy személy kerülne, megakadályozza a vágási sérüléseket. A gumi benyomódik, és folyamatosan adja át a terhelést az akadálynak mindaddig, amíg a súrlódó tengelykapcsoló megcsúszik és a kapu mozgása megszűnik.

Szintén biztonsági szerepük van a kapufélfákon elhelyezett villogó lámpáknak, amelyek a kapu nyitásakor és zárásakor felvillanásokkal figyelmeztetnek a kapu mozgására. Ha a kapu megáll vagy eléri a nyitási vagy zárási véghelyzetet, a lámpa figyelmeztető villogása megszűnik.

A nyitó- és záróberendezések egyes szerkezeti elemei a különböző kaputípusoknál különbözőek lehetnek, a jellemző eltéréseket az egyes kaputípusoknál külön feltüntetjük.

Nyíló kapuk esetében a kapuszárnyak távirányítású mozgatását önzáró nyitókarok végzik, amelyek lehetnek mechanikus, mechanikus csuklós karos, csúszósínes, hidraulikus vagy pneumatikus működtetésűek. A kaput működtető motor elhelyezkedhet a kapu alatt, felett és a kapu mellett, valamint magán a kapun is. A motor kapu alá telepítésének előnye, hogy nem terheli súlyával a kaput és nem jelent föld feletti zavaró (esztétikai vagy egyéb) akadályt. Hátránya azonban, hogy nehezebb hozzáférni a kulcsos kapcsolóhoz, valamint a karbantartási munkálatokhoz.

Tolókapuk esetében a kapu mozgatására hivatott fogaskerekes hajtómotor lehet rögzített helyzetű a talajon vagy a talajban a kapu alatt. Ez esetben a kapun elhelyezett fogasléc vagy sín mozdul el a motorban lévő meghajtótengelyen. Rögzíthető a fogasléc vagy sín a talajban (talajon) is, amikor a kapun elhelyezett motor mozog együtt a kapuval. A motor fogaskereke egy fogasléchez kapcsolódva mozdítja el a kaput. Felső meghajtású tolókapu mozgatása történhet huzalos megoldással, ezt szemlélteti a 9.38. ábra.

9.38. ábra - Tolókapu felső mozgatása (Koszó) 1. szárny; 2. szárnymegfogás; 3. kötélkapocs; 4. drótkötél; 5. csigakerék; 6. meghajtókerék; 7. tengely; 8. konzol; 9. talplemez; 10. állítható feszítőpont; 11. motor; 12. elektromos csatlakozás

Tolókapu felső mozgatása (Koszó) 1. szárny; 2. szárnymegfogás; 3. kötélkapocs; 4. drótkötél; 5. csigakerék; 6. meghajtókerék; 7. tengely; 8. konzol; 9. talplemez; 10. állítható feszítőpont; 11. motor; 12. elektromos csatlakozás


Alsó meghajtású tolókapuk esetében nagyon fontos az, hogy a sín felülete mindig tiszta legyen, hogy a motor fogaskerekei jól tudjanak illeszkedni a fogasléchez. Különösen télen jelent akadályt, ha a fogaslécet jég borítja be. Ennek elkerülése érdekében a sínt fűtőszállal fűtik. Tolókapuk esetében kampós zárat alkalmaznak cilinderbetéttel.

Kényelmi berendezés az időzített zárás funkciója. Ez azt jelenti, hogy a kapunyitáshoz távirányítóval jelet kell adni, a kapu pedig egy előzetesen optimálisra beállított idő után automatikusan bezáródik.

A kapuk függőleges mozgatásához a működtető berendezést a legtöbb esetben a kapuk fölött helyezik el. Koszorúkerék-meghajtású függőleges kapumozgató berendezés részleteit mutatja a 9.39. ábra.

9.39. ábra - Kapu függőleges mozgatásának szerkezeti vázlata (Koszó) 1. villamos motor; 2. csigatengely; 3. koszorúkerék; 4. tengely; 5. csörlődob; 6. drótkötél; 7. csapágyazott bak; 8. végálláskapcsoló; 9–10. villamos tápvezeték és elektromos vezeték; 11. szárny; 12. szekrény

Kapu függőleges mozgatásának szerkezeti vázlata (Koszó) 1. villamos motor; 2. csigatengely; 3. koszorúkerék; 4. tengely; 5. csörlődob; 6. drótkötél; 7. csapágyazott bak; 8. végálláskapcsoló; 9–10. villamos tápvezeték és elektromos vezeték; 11. szárny; 12. szekrény


Billenő kapuknál a szárny méretétől függően a motor elhelyezkedése lehet oldalra szerelt, középre szerelt, vagy adott esetben a hajtást egyszerre két motor biztosítja a tengelyvégeken elhelyezve. A motor típusa szerint lehet lánckerekes tengelyhajtó motor vagy ún. láncos motor. Az áttétet hajtólánc vagy bovdenhuzal biztosítja.

A rácsukás elleni védelmet többrugós biztonsági rendszer, valamint lágy indítás és megállás biztosítja.

A vészkioldó zár a kapuk elektromos működtetésénél áramszünet idején játszik nagy szerepet. Ekkor a zár automatikus reteszelése általában mechanikus úton egy kulcs elfordításával nyitható.

9.2.6. A kapuk méretezése

A kapuk, bejáratok tervezésekor forgalmi, zártsági, biztonsági igényeket kell figyelembe venni, valamint alkalmazkodni kell a kerítés, az épület szerkezeti és formai rendszeréhez. A kapuk és beengedőrendszerek kialakításánál tisztázni kell a kapu szélességi, magassági méreteit, nyitási rendszerét, anyagát, tömegét, szerkezetét, esetleg alakját. A kapuk kiválasztásánál az ízlésbeli és költséggel kapcsolatos szempontok mellett a hatósági előírásokat, valamint a helyi adottságokat is figyelembe kell venni. A kiválasztásnál döntő szerepük van a biztonsági és kényelmi igényeknek.

A kapuk mérete a létesítendő nyílás méretéhez, valamint az igénybe vehető helyhez igazodik. Fontos az építészeti szabványok betartása, (pl. a kapuszárny kerítésnél vagy utcafrontra néző bejárat esetében nem nyílhat az utcára, azaz közterületre).

A kapu méretét a legtöbb esetben a kívánt forgalom balesetmentes lebonyolításához szükséges űrszelvény határozza meg. A kapuk méreteinek meghatározásában a 9.40. és 9.41. ábra nyújt eligazítást.

9.40. ábra - A kapuk fő mérete és jelölésük (Koszó) l – szerkezeti szélesség; h – szerkezeti magasság; l0 – koordinációs szélesség; h0 – koordinációs magasság; ln – falnyílásszélesség; hn – falnyílásmagasság; L – űrszelvényszélesség; H – űrszelvénymagasság

A kapuk fő mérete és jelölésük (Koszó) l – szerkezeti szélesség; h – szerkezeti magasság; l0 – koordinációs szélesség; h0 – koordinációs magasság; ln – falnyílásszélesség; hn – falnyílásmagasság; L – űrszelvényszélesség; H – űrszelvénymagasság


9.41. ábra - Az űrszelvények szélességének értelmezése (Koszó) a) kétszárnyú, nyíló; b) kétszárnyú, nyíló-harmonika; c) háromszárnyú nyíló; d) kétszer kétszárnyú nyíló; e) lengő; f)–g) toló; h) harmonika-nyíló; i) harmonika; j) nyitható harmonika; k) nyíláson belüli toló

Az űrszelvények szélességének értelmezése (Koszó) a) kétszárnyú, nyíló; b) kétszárnyú, nyíló-harmonika; c) háromszárnyú nyíló; d) kétszer kétszárnyú nyíló; e) lengő; f)–g) toló; h) harmonika-nyíló; i) harmonika; j) nyitható harmonika; k) nyíláson belüli toló


A kapu szélességi mérete függ a személy- és a gépkocsiforgalom nagyságától, igényétől. A magassági méret kerítéskapu esetén a kerítés, beépített kapu esetén a kapunyílás méretéhez igazodik. Nagy méret és nagy szélesség esetén szükség van oldalirányú merevítőkre. Szélességi méret alapján megkülönbözetünk kis és nagy kapukat. A kis kapuk általában 1 m szélességűek. A nagy kapu mérete 2,40–2,50 m-re vehető. A kis kapu elhelyezhető a nagy kapu mellett, illetve egyesített formában is.

A kapuk működtetésének sokfélesége miatt egységes méret került bevezetésre, amely a kapuk nyitott állapotában keletkező űrszelvényt meghatározza. Ezenkívül az egyes kaputípusok sajátos jellemzői adott esetben speciális méretezési kérdéseket vetnek fel.

A kapuk méretezésére vonatkozó meghatározó szabványok és előírások egyike, hogy a szerkezeteket a névleges méretnél kisebbre gyártják, az építési tűréshatárok, a jó beépíthetőség és a rugalmas tömíthetőség érdekében. Ez a mérettűrés a kapuk anyagától függően más és más, fakapuknál belül kétoldalt 10–10 mm, fémszerkezeteknél 15–15 mm. A kapuk méreteit építészeti és szerkezeti tervekben cm-ben, gyártmánytervekben mm-ben tüntetik fel. A méret megadható tört formában (a számláló a kapu szélessége, a nevező a magassága) vagy szorzat formájában (a szorzat első tagja a kapu vízszintes szélességi mérete, a második tag a magassági méret).

Billenő kapuknál különösen fontos arra figyelni, hogy a szerkezet alsó vagy középcsuklós billentésű-e, mert ez nagymértékben meghatározza a mögötte kihasználható hely nagyságát.

A kapuk méretezésének szempontjai és lépései:

Az anyag kiválasztása során figyelembe kell venni a korróziónak való kitettséget, valamint a mozgatandó tömeget. A kapu méretének meghatározásánál az áthaladó forgalom milyensége és mennyisége, valamint a rendelkezésre álló tér nagysága a fő szempont. Ezt kiegészítik kényelmi szempontok is, pl. hogy ha a kocsi nem merőlegesen áll a kapura, akkor is be tudjon rajta hajtani. A mozgató szerkezetek meghatározása a kapu fizikai tulajdonságainak ismeretében történhet. A hajtómű típusának kiválasztása az ajtó/kapu lapjának mérete és súlya szerint, a szükséges húzóerő alapján történhet.

9.2.7. A kapuüzemeltetés és -karbantartás feladatai, biztonságtechnika

A kapuk megfelelő, balesetmentes működtetéséhez szükség van a kapuk karbantartására. A kapuk balesetmentes működését a rácsukás és az ujjbecsípődés elleni védelmet, valamint a betörés elleni védelmet a biztonságtechnikai eszközök teszik lehetővé. A kapuk karbantartási feladatait és biztonságtechnikai felszereltségét befolyásolja a kapu típusa, elhelyezkedése, anyaga. Néhány kaputípusnál a típusból eredően speciális biztonságtechnikai intézkedésre van szükség.

A balesetveszély csökkentésének mechanikus megoldása a kapuk peremén biztonsági lécek és szegélyek, valamint védőtalpak alkalmazása. Ezek anyaga gumi, így a vágási sérülések elkerülhetők. A rácsukás elleni védelem egyéb eszköze a többrugós biztonsági rendszer, a lágy indítás és megállás.

Nagy súlyú kapuszárnyak esetében (pl. emelkedő szárnyú kapuk, karusszelkapuk) célszerű a balesetmentes működtetés érdekében gépi megoldást igénybe venni, és ebbe a rendszerbe automatikus fékberendezést beépíteni.

Az akadályok felismerését a mozgás- és egyéb érzékelők, infrasorompók és reflexiós fénykapcsolók biztosítják. Forgóajtóknál a becsípődés elleni védelem során aktiválódik a tetőszenzor, amely az ajtó belső terét figyeli és azonnal érzékeli, ha az ajtó magával ránt egy akadályt. Ekkor azonnal csökkenti a fordulatszámot. Ha az ajtószárnyak akadályba ütköznek, az ajtó megáll, amíg az út ismét szabaddá nem válik.

Motoros parkolásgátlónál akadály érzékelése esetén a vezérlőegységbe beépített akadályérzékelő rendszer kapcsolja le az egységet.

Önműködő záródást igénylő esetekben az ajtószárnyak mozgatását (pl. az ellensúly megindítását) érzékelővel (hő-, füst-, gázérzékelő vagy időmérő szerkezet) öszszeépített kapcsoló szabályozza.

A kapufélfákon elhelyezett villogó lámpák felvillanásokkal figyelmeztetnek a kapu mozgására. Ha a kapu megáll vagy eléri a nyitási vagy zárási véghelyzetet, a lámpa figyelmeztető villogása megszűnik.

Speciális karbantartást a süllyedő kapuk és a tolókapuk igényelnek. Süllyedő kapuk esetében a horonyba bejutó víz vagy szennyeződések a kapu és a vázszerkezet anyagát megrongálhatják, ezért ezek tömítettsége nagy odafigyelést igényel. Tolókapuk esetében a sín felületét mindig tisztán kell tartani, hogy a motor fogaskerekei jól tudjanak illeszkedni a fogasléchez. Télen célszerű ennek fagymentességét vagy jégtelenítését a sín fűtésével megoldani.

Elektromos működtetésű kapuk áramszünet idején történő működtetését a vészkioldó zár teszi lehetővé. A zár automatikus reteszelése mechanikus úton, kulccsal nyitható.

Kényelmi igényt elégít ki a beépített időzítő világítás. Ez a rendszer mozgásérzékelőből és világítótestből áll. Ha az érzékelő meghatározott hatáskörzetében mozgást érzékel, a világítótest felvillan, majd bizonyos idő után kialszik. Az érzékelő működése a kapuk fénykapcsolójához hasonlóan működhet infraérzékeléssel vagy rádióhullámmal.