Ugrás a tartalomhoz

Szolgáltatástechnika

dr. Barótfi István

Mezőgazda Kiadó

10.5. A tűzvédelmi szervezet

10.5. A tűzvédelmi szervezet

A tűzvédelem, a műszaki mentés és a tűzoltóság tevékenységének központi irányítását a belügyminiszter gyakorolja. A tűzvédelmi feladatokat az országos parancsnok által vezetett Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokság (BM TOP), illetve a megyei tűzoltóparancsnok által vezetett területi szerveinek szakmai irányítása és felügyelete mellett az állami és önkormányzati szervek (a hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok révén), valamint a gazdálkodó szervezetek és/vagy más jogi személyek (a létesítményi tűzoltóságok révén) látják el. Működnek önkéntes tűzoltóságok is.

A tűzoltás (és a műszaki mentés) azon önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladata, amelyek készenléti szolgálatot ellátó hivatásos vagy önkéntes tűzoltósággal rendelkeznek, és ez a tevékenység – törvényben meghatározott kivételekkel – térítésmentes.

A Riasztási és Segítségnyújtási Terv (RST) az ország területén keletkezett tűzesetek eloltására, műszaki mentést igénylő események felszámolására a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok, továbbá a gazdálkodási tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei erőinek és eszközeinek igénybevételét határozza meg a vonatkozó rendelet (jelenleg a 23/1996. (IX. 19.) BM rendelet) alapján.

Az országos RST tartalmazza

– a tűzoltóságok elsődleges működési körzetét, valamint segítségnyújtási körzetét magában foglaló jegyzéket,

– a településekre vonatkozó RST köteteket,

– az ország egész területén térítésmentesen igénybe vehető különleges gépjárművek jegyzékét.

A településekre vonatkozó RST kötetek tartalmi követelményeit és formáját is meghatározza a hivatkozott rendelet.

A vonatkozó jogszabály (jelenleg a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet) szerint Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteniük a gazdálkodási tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken a következő tartalommal:

– a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatai és kötelezettségei,

– a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályok,

– a létesítmény(ek), építmények, tűzszakaszok, illetve a helyiségek, szabad terek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolása és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályok, előírások,

– a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok, előírások,

– az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolása,

– a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatok és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelmények,

– a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai,

– a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályai.

A szabályzatot mind az állandó, mind az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt kell elkészíteni, és a munkáltató köteles az abban foglaltakat ismertetni a munkavállalókkal, majd az oktatás megtörténtét oktatási naplóban rögzíteni és azt az érintett személyek aláírásával igazolni. Tartós próbaüzem esetén – legfeljebb hat hónapos időtartamra – ideiglenes szabályzat készíthető, amit a próbaüzem befejezése után 30 napon belül végleges formában kell kiadni.

A Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Terv is szükséges:

– az „A”–„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre,

– a művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre,

– azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat,

a következő tartalommal:

– a tűzjelzés módja,

– a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendje, a létesítmény elhagyásának módja,

– tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalói (pl. tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás),

– a főbb veszélyforrások megnevezése (utalással a védekezési szabályokra),

– a létesítmény helyszínrajza, szükség szerint szintenkénti alaprajza a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések, eszközök, központi elzárók, kapcsolók és a vízszerzési helyek megjelölésével.

A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint évenként gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell.

10.5.1. A hivatásos állami tűzoltóság

A hivatásos állami tűzoltóság országos tűzoltó-parancsnokságból és megyei tűzoltó-parancsnokságokból áll, és

– ellátja, illetőleg koordinálja a tűzvédelmi oktató tevékenységet,

– tűzvédelmi tájékoztatást és felvilágosítást végez,

– jogszabályban meghatározott esetekben szakhatóságként jár el,

– szakértői tevékenységet lát el,

– ellátja a jogszabályban meghatározott további feladatokat.

10.5.2. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság

A hivatásos önkormányzati tűzoltóság a községekben, a városokban, a megyei jogú városokban és a fővárosban működik, mint az önkormányzat intézménye, és működése keretében (illetékességi területén)

– a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység érdekében állandó készenléti szolgálatot tart,

– eljár a tűzvizsgálati és tűzvédelmi ellenőrzési ügyekben,

– jogszabályban meghatározott esetekben ellátja a szakhatósági feladatokat,

– szakértői tevékenységet folytat,

– ellátja, illetőleg koordinálja a tűzvédelmi oktató tevékenységet,

– tűzvédelmi tájékoztatást és felvilágosítást végez,

– ellátja a jogszabályban meghatározott további feladatokat.

A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámát rendelet (jelenleg a 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet) határozza meg.

10.5.3. Az önkéntes tűzoltóság

Az önkéntes tűzoltóság a települési önkormányzat és a tűzoltó egyesület – mint a településen a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő társadalmi szervezet – által közösen alapított köztestület, amely tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el, és önálló működési területtel rendelkezik. Szervezetéről és működéséről jogszabály (jelenleg a 119/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet) intézkedik.

10.5.4. A létesítményi tűzoltóság

A gazdálkodó szervezetek és/vagy más jogi személyek – jogszabályi kötelezettség miatt vagy önkéntességi alapon – a tevékenységükkel összefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatok elsődleges ellátására létesítményi tűzoltóságot hoz(hat)nak létre. Ez a tűzoltóság, melynek parancsnokát a munkáltató nevezi ki, saját szervezeti egységként, gazdasági társaságként vagy közhasznú társaságként működik, illetve működhet. A saját szervezeti egységként működő létesítményi tűzoltóság főfoglalkozású, továbbá alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból is állhat.

A létesítményi tűzoltóság a vonatkozó jogszabály (jelenleg a 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet) szerint működik és

tűzmegelőzési tevékenysége során többek között

– figyelemmel kíséri a létesítmény területén a tűzvédelmi szabályok érvényesülését,

– jelzi a szabálytalanságokat a létesítmény vezetőjének,

– közreműködik a munkavállalók tűzvédelmi felkészítésében,

– ellátja az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek tűzoltói felügyeletét,

tűzoltási és műszaki mentési tevékenysége során többek között

– munkaidőben gondoskodik a készenléti szolgálat ellátásáról úgy, hogy a riasztástól számított 5 percen belül meg kell kezdenie a kivonulást, és 10 percen belül ki kell érkeznie a tűzeset, illetve a műszaki mentés helyszínére,

– munkaidőn kívül a létesítmény vezetője által meghatározottak szerint ügyeleti szolgálatot tart,

– gondoskodik a tűzoltás feltételeinek biztosításáról,

– elkészíti a létesítmény tűzoltási tervét, és azt egyezteti a működési terület szerinti hivatásos önkormányzati, illetve önkéntes tűzoltósággal,

– a hivatásos állami tűzoltóság utasítására kivonul a működési területén kívül keletkezett tűz oltására, illetve műszaki mentésre.

A létesítményben annak tűzveszélyessége és az ott dolgozók létszáma alapján legalább a vonatkozó jogszabály melléklete szerinti tűzoltóságnak kell működnie a létesítő tűzvédelmi szabályzatában meghatározott egyszemélyi felelős vezető, illetve testület általános irányításával. A tűzoltóságot úgy kell megszervezni és felszerelni, hogy a Riasztási és Segítségnyújtási Terv (RST) szerint igénybe vehető hivatásos önkormányzati tűzoltóságokkal együttesen képes legyen a létesítményben várható legnagyobb veszélyhelyzet megszüntetésére is.