Ugrás a tartalomhoz

Szolgáltatástechnika

dr. Barótfi István

Mezőgazda Kiadó

10.6. A tűzvédelmi hatóság

10.6. A tűzvédelmi hatóság

A tűzvédelmi hatósági feladatokat általában

első fokon a települési önkormányzat jegyzője (a körjegyző), a fővárosban a főjegyző,

másodfokon a megyei, illetve a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője

látja el.

Az általános szabálytól eltérően

első fokon az országos parancsnok,

másodfokon a belügyminiszter

jár el a következő esetekben:

– a jogszabályban, jogszabállyal kötelezővé tett szabványban meghatározott tűzvédelmi követelményektől való eltérés,

– az új tűzoltótechnikai eszközök és oltóanyagok gyártásának, forgalmazásának, a meglévők módosításának engedélyezése,

az országos parancsnok egyetértése szükséges az új építési anyag, szerkezet, építési mód, tűz- vagy robbanásveszélyes anyag – a robbanóanyag és a robbantóanyag kivételével –, gép, berendezés, készülék, technológia alkalmazásának engedélyezéséhez.

Az utóbbi két esetben a hatósági engedély, illetve az egyetértés csak megfelelőségi tanúsítvány megléte esetén adható meg.

Az OTSZ egyes rendelkezéseitől való – a műszaki fejlődésre, a gazdaságosságra, vagy a közérdekre alapozott – eltérés igénye esetén az eltérési engedély iránti kérelmet a konkrét szabályhelyeknek az OTSZ-t hatályba léptető rendelet (jelenleg a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet) 2. mellékletében történt felsorolásának figyelembevételével vagy

– a települési önkormányzat jegyzőjéhez (a körjegyzőhöz), a fővárosban a főjegyzőhöz (mint a területileg illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatósághoz), vagy

– az országos parancsnokhoz

kell benyújtani.

A hatósági működéssel kapcsolatos minden ügyben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény (jelenleg az 1957. évi VII. törvény) szerint kell eljárni.

A tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályait a vonatkozó jogszabály (jelenleg a 115/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet) a következők szerint rendezi:

a települési önkormányzat jegyzője (a körjegyző), a fővárosban a főjegyző:

– megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket,

– a tűzvédelmi kötelezettségek alól, ha erre jogi lehetőség van, akkor – az azonos tűzbiztonságot nyújtó intézkedések megtétele mellett – kérelemre eltérést engedélyezhet,

– az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, az anyagok tárolását – amennyiben az közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt jelent – a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig szünetelteti,

– a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, illetve a tűzoltó eszközök használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja,

– a tűzvizsgálatról – a külön jogszabályban (jelenleg a 13/1997. (II. 26.) BM rendelet) meghatározottak szerint – hatósági bizonyítványt ad ki,

– jogszabályban (jelenleg a 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendeletben) meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szab ki,

a hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoka:

– a jogszabályokban meghatározott esetekben szakhatóságként jár el,

– a beépített tűzvédelmi berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben szakhatóságként jár el,

– tűzvédelmi hatósági ellenőrzést tart,

– a külön jogszabályban (jelenleg a 13/1997. (II. 26.) BM rendeletben) meghatározottak szerint lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást,

– feltárt hiányosságok esetén felhívja az ügyfél figyelmét a szabálysértések megszüntetésére, és szükség esetén kezdeményezi a tűzvédelmi hatósági intézkedést,

a megyei tűzoltóparancsnok:

– közreműködik a megyei közigazgatási hivatal által lefolytatott másodfokú tűzvédelmi hatósági ügyekben,

– a jogszabályokban meghatározott esetekben szakhatóságként jár el,

az országos parancsnok:

– engedélyezi az új tűzoltótechnikai eszközök és oltóanyagok gyártását, forgalmazását, a meglévők módosítását,

– közreműködik a Fővárosi Közigazgatási Hivatal által lefolytatott másodfokú tűzvédelmi hatósági ügyekben,

– a tűzvédelmi kötelezettségek alól, ha erre jogi lehetőség van, akkor – az azonos tűzbiztonságot nyújtó intézkedések megtétele mellett – kérelemre eltérést engedélyezhet,

– egyetértési jogkört gyakorol az új építési anyag, szerkezet, építési mód, tűz- vagy robbanásveszélyes anyag – a robbanóanyag és a robbantóanyag kivételével –, gép, berendezés, készülék, technológia alkalmazásának, gyártásának engedélyezési ügyeiben,

– a jogszabályokban meghatározott esetekben szakhatóságként jár el.