Ugrás a tartalomhoz

Szolgáltatástechnika

dr. Barótfi István

Mezőgazda Kiadó

10.7. Felelősség a tűzvédelmi szabályok megtartásáért

10.7. Felelősség a tűzvédelmi szabályok megtartásáért

A tűzvédelemmel kapcsolatos szabályokat vétkesen megszegő személyt felelősség terheli. A vétkes magatartás (vétkesség) olyan magatartás, amellyel valaki valamely szabályt megsértő cselekvést (tevést és/vagy mulasztást) valósít meg; lehet:

szándékos(ság), ezen belül

egyenes szándék: amikor a (lehetséges) következmény(eke)t látja és éppen ezért (a következmény(ek)nek, mint cél(ok)nak az elérése érdekében) cselekszik,

vagylagos szándék: amikor a (lehetséges) következmény(eke)t látja, és bár nem kívánja az(oka)t, a bekövetkezés(ük)be belenyugszik,

gondatlan(ság), ezen belül:

tudatos gondatlanság: amikor a (lehetséges) következmény(eke)t látja, de bízik az(ok) elmaradásában,

hanyagság: amikor a (lehetséges) következmény(eke)t nem látja, mert az elvárható figyelmet elmulasztja.

A vétkességet minden esetben bizonyítani kell tárgyának megállapításával, mértékének meghatározásával és elkövetőjének azonosításával. A felelősség és a körülmények alapján a szabály(ok) megszegésének következménye lehet

fegyelmi eljárás: a munkavégzésre irányuló jogviszonyával kapcsolatos lényeges kötelezettségét megszegő dolgozó ellen folytatják le, és ha a vétkesség bizonyítást nyert, akkor fegyelmi büntetés szabható ki (pl. megrovás, szélső esetben elbocsátás),

szabálysértési eljárás: minden olyan esetben lefolytatható, amikor a társadalomra veszélyes magatartás veszélyessége, illetve súlyossága a büntető eljáráshoz szükséges mértéket nem éri el, de a felelősségre vonás szükséges; a büntetés formája általában pénzbírság, amelynek összege a vonatkozó jogszabály (jelenleg az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet) szerint 60 000 Ft-ig terjedhet; e pénzbírsággal sújtható az, aki többek között

– a megelőző tűzvédelmi rendelkezéseket vagy a jogszabállyal kötelezővé tett szabványokban és szabályzatokban foglalt tűzvédelmi előírásokat megszegi,

– tűzesetet vagy tűzveszélyt észlel, és azt a hatóságnak nem jelenti,

– nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjék,

– a kötelező tűzvédelmi oktatásban való részvételt megtagadja, vagy az oktatásban nem vesz részt,

büntető eljárás: lefolytatására akkor kerülhet sor, ha a szabályszegés bűncselekmény megvalósulását is jelenti (a Btk. szerint az a társadalomra veszélyes cselekvés minősül bűncselekménynek, amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli el és amelyet szándékosan, bizonyos esetekben gondatlanul követnek el),

kártérítési eljárás: azt vizsgálják, hogy károkozás esetén ki milyen mértékben (arányban) felelős az okozott kárért és mekkora a kár értéke, amit meg kell téríteni.

Tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyeket, a jogi személyeket, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteit a Tv. tv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben (jelenleg a 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendeletben) meghatározottak szerint kötelezheti a tűzvédelmi hatóság akkor, ha a jogszabályban, jogszabállyal kötelezővé tett szabványban előírt tűzvédelmi kötelezettségüket megsértik. Így többek között

– a tűzvédelmi szabály(ok) megszegéséért, ha az közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetve tüzet okozott vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket,

– a létesítményi tűzoltóság létszámával, képzésével kapcsolatos rendelkezések megszegéséért,

– ha a jogszabály(ok)ban meghatározott eset(ek)ben nem kérték a tűzvédelmi hatóság engedélyét vagy egyetértését,

– ha az engedélyhez kötött tűzvédelmi tevékenységet anélkül vagy attól eltérő módon végzik,

– ha a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényesítésére vonatkozóan a tervező, illetve a kivitelező valótlan nyilatkozatot adott,

– ha a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról a munkáltató a törvényben előírt határidőre nem gondoskodott,

– ha a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik.

A bírság kiszabására – a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság javaslatára – a települési önkormányzat jegyzője (körjegyző), fővárosban a főjegyző jogosult. A bírság összege legfeljebb 3 000 000 forintig terjedhet, a következők figyelembevételével:

– létesítési szabály megszegése esetén a létesítés költségének legalább 10%-a,

– használati szabály megszegésekor tűz esetén legfeljebb 500 000 Ft, veszélyhelyzet előidézése esetén legfeljebb 100 000 Ft,

– létesítményi tűzoltósággal kapcsolatos szabály megszegése esetén a létesítményi tűzoltóság működtetésével kapcsolatos éves költség legalább 10%-a,

– tűzvédelmi hatósági engedélyezéssel vagy egyetértéssel kapcsolatos szabály megszegése esetén legalább 100 000 Ft,

– a tervezői, illetve a kivitelezői nyilatkozattal kapcsolatos szabály megszegése esetén a tervezői, illetve a kivitelezői díj legalább 10%-a,

– tűzvédelmi oktatással, illetve a tűzvédelmi szakvizsgával kapcsolatos szabály megszegése esetén az érintett munkavállalók havi átlagbérének legalább 10%-a.

A bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével – amennyiben a kiszabás feltétele(i) még mindig fennáll(nak) – ismételten kiszabható a bírság.