Tringer László dr.
Melania Kiadói Kft.
Gyakran már gyermekkorban megjelenik, egész életen át tarthat.
14.1. táblázat -
| Diagnosztikai kritériumok: | Nehéz elalvás, nyugtalan vagy rövid tartamú alvás, az alvás utáni pihentségérzés hiánya. |
| Következmény: | Az alvászavar fáradtsághoz, idegességhez, teljesít ménycsökkenéshez vezet. |
| Comorbiditas: | Gyakran egyéb okok[a], betegségek, illetve alkohol/drog hatás is szerepet játszik. Gyakran feszült vagy szorongásos helyzetben alakul ki, majd kondicionálódik. Az életforma és a mindennapi viselkedés bizonyos elemei erősítik (lefekvés előtti bosszankodás, ágyban történő munkavégzés, vitatkozás, késői étkezés). |
| Terápia: | Alváshigiénés beavatkozások, átmeneti alacsony dózisú hypnoticum kezelés hatékony lehet. |
[a] Pl. egyéb típusú alvászavar vagy psychés zavar (delirium, depressio) | |
A páciensnek helytelen fogalmai vannak saját alvásszükségletéről, a normális alvás standardjairól és variabilitásáról.
Napközben jelentkező, a szokásosnál intenzívebb álmosság, alvásigény[55], mely gyakori elbóbiskolás, elalvás formájában jelentkezik[56]. A nappali elalvási latencia megrövidült (5-10 perc). REM szakasz a napközbeni alvások során nem jelentkezik. Egyik formája a Kleine–Levin-syndroma[57].
14.3. táblázat -
| Differenciáldiagnózis: | Chronicus alvásdeprivált állapotok (szociális-, illetve munkakörülmények miatt), primaer insomniák egy része, alkatilag meghatározott nagyobb alvásigény, narcolepsia (lásd később), alvási apnoe syndromák, a circadian ritmus zavarai, maior depressio, alkohol/drog függőség. |
| Terápia: | Rendszerezett és változatos nappali programok, a napközbeni elálmosodás megelőzése, lefekvés és felkelés szabályozása |
Feltehetően genetikusan determinált, fiatal felnőtt korban induló, esetenként súlyos, életminőséget rontó, egész életen át tartó tünetegyüttes, mely gyakran diagnosztizálatlan marad.
14.4. táblázat -
| Praevalentia: | 0,02-0,1% |
| Tünettan[a]: | Ellenállhatatlan nappali alváskényszer, rövid alvási attackokkal (100%), cataplexia: emotionalis hatásokra kialakuló izomtónus csökkenés, összecsuklás (70%), gyakori felébredések miatt feltöredezett éjszakai alvás. |
| Alvási paralysis: | Felébredéskor vagy elalváskor jelentkező vázizomgyengeség-érzés (50%), hypnagog hallucinatiók (25%), automatikus magatartás: hypovigil állapotban végrehajtott cselekedetek részleges amnesiával, alvási apnoe. |
| Következmény: | Rossz tanulmányi-, illetve munkateljesítmény, stimulansok fokozott használata. |
| Diagnózis: | Alvási latencia teszt[b] polysomnographia[c] (DR-2 leukocyta antigén jelenlét). |
| Terápia: | Vigilitas szint emelésére: d-amphetamin (30-60 mg/nap), methylphenidat (60 mg/nap). REM aktivitás csökkentésére (cataplexia, alvási paralysis, hypnagog hallucinatiók esetén): clomipramin, MAO-bénítók, SSRI készítmények, a beteg és a család psychoeducatiója, a nappali stimulans használat csökkentése, tervezett napközbeni alvásokkal. |
[a] Az összes tünet csak a betegek 10 %-ában van jelen. [b] Elalvás 5 percen belül. [c] Az elalvások REM szakasszal kezdődnek (sleep onset REM). | |
14.5. táblázat -
| Tünettan: | Alvás közben jelentkező, 10 másodpercet meghaladó légzési szünetek, melyek hypoxaemiás epizódokat hoznak létre (oxygen-saturatio 80% alá süllyed). Számos rövid éjszakai felébredés, nappali álmosság, a nappali aktivitás romlása. |
| Praevalentia: | Nőknél 9%, férfiaknál 24%, a korral növekszik. A felnőtt korú hypertoniások közel 50%-án feltételezhető. |
| Következmény: | Pulmonalis hypertonia, cardialis szövődmények és encephalopathia veszélye. Enyhe-közepes systolés hypertonia, az alacsony oxygen-saturatio hosszú távú következményei (peripheriás oedema, hepatopathia). |
| Diagnózis: | Speciális alvásvizsgálat (komplex légzésregisztráció: száj-orr légáram, mellkasi és hasi légzőmozgások), nasopharyngealis obstructio, agytörzsi laesio kizárása, cardiorespiratoricus betegség kizárása. |
| Terápia: | A háton fekvés megakadályozása, fogyókúra, alkohol és altatók kerülése, CPAP (berendezés a folyamatos pozitív nasalis levegőnyomás fenntartására – sok beteg számára a légzőmaszk viselése kényelmetlen), egyéb szájüregi prothesisek, sebészi megoldások (pl. uvulo-palato-pharyngoplasztika), esetleg cyclicus vagy SSRI készítmények. |
Főleg időskorban fellépő, rendszerint cardiopulmonalis, vagy neurológiai betegségekhez csatlakozó alvási apnoe peripheriás obstructiv tényező nélkül[58].
A horkolás nem áll előtérben.
A biológiai és külső körülmények által meghatározott biológiai ritmusok eltérése okozza. A diagnózis elsősorban a kórtörténeten alapul.
Késői elalvással és késői ébredéssel jellemzett átlagos hosszúságú alvástartam, mely a szociális napi ritmussal ütközik („baglyok” és rendszeres reggeli elkésők).
14.6. táblázat -
| Következmény: | Elalvási insomnia és ébredési hypersomnia, hosszú távon a nappali teljesítmény zavara. |
1-3 másodperc tartamú végtagrángások a non-REM alvás során, percenként 1-2 alkalommal[63]. Gyakran alvási apnoéval, narcolepsiával, uraemiával, diabetessel együtt fordul elő.
Elalváskor jelentkező tünetegyüttes, a lábak kellemetlen dyscomfort érzésével. Myoclonusokkal is társulhat. Belgyógyászati betegségek, endocrin zavarok, fokozott szorongás szint és terhesség mellett gyakoribb. Jellegzetes mellékhatása lehet neurolepticus, antidepressiv, antihypertensiv és diureticus kezelésnek, gyógyszer/alkohol/drog megvonásnak.
Az alvászavart a biológiai ritmusokban és az életmódban rögzült helytelen szokások tartják fenn. Ezek korrekciója tünetmentességhez vezet.
Például: kényelmetlen hálóhelyiség és ágy, zavaró fény és hangingerek, működő berendezések, situativ stress-hatások stb.
A kialakuló addictio és tolerantia következményeként[64].
Alvás alatt fellépő, csak részleges ébredéssel járó biológiai és psychés jelenségek, melyek döntően a gyermekkorban jelentkeznek. Akkor tekintjük kórosnak, ha súlyos fokú, vagy ha felnőttkorban is fennmarad.
Rendszerint az éjszaka első felében, a mély alvásban, esetleg a ciklus fordulóján jelentkező felülés vagy felkelés, ritkán elkóborlás. Az ébresztés kifejezetten nehéz, a páciens nem kontaktusképes, és az eseményre amnesiás. Ébredés után az állapot néhány percen belül rendeződik. Felnőttkorban gyakran psychopathologiai tünetek kísérik.
14.9. táblázat -
| Terápia: | Gyermekkorban kizárólag a veszélyek elhárítása, felnőttkorban alkohol- és drogmentesség, esetleg benzodiazepin, vagy serotonerg szer. |
Pánikjelenségekkel kísért hirtelen felébredés, néhány perces intenzív félelemérzéssel és vegetativ szenzációkkal az éjszaka első felében, rendszerint non- REM alvásból. Az epizód alatti kontaktusképtelenség, utána amnesia. Álomtartalmak nem explorálhatók. Alkohol, drogok, kimerültség és alváshiány, szorongás és stress rontja. Alvajárással is társulhat.
Felnőtteknél ritkán (kb. 5%), gyermekeknél gyakrabban (20-40%) előforduló félelemmel teli ébredés, álomélményekkel. A páciens azonnal felébred és kontaktusképes. Gyakran REM deprivátor gyógyszerek megvonásakor, egyes gyógyszerek hatására, személyiségzavarok, illetve szorongáshoz vezető életesemények mellett jelentkeznek.
A REM fázis alatti izomműködés-gátlás felszabadul, a páciensek álmaiknak megfelelően cselekvéseket végeznek (sérülés veszély!). Az álomtartalmak felidézhetőek.
[55] Az éjszakai alvástartam és minőség normális.
[56] Az elalvás nem attack jellegű, hanem monoton, unalmas, ingerszegény helyzetekhez kapcsolódik (pl. tartós autóvezetés!).
[57] Rendszerint adolescens fiúknál jelentkező, több hónapos szünetekkel fellépő, hetekig tartó nappali hypersomnia és hyperbulia (étkezési kényszer). Az életkorral az epizódok száma csökken, 40 éves kor felett ritka. Specifikus kezelése nincs.
[58] Vannak kevert (centralis és peripheriás) formák is.
[59] Delayed Sleep Phase Syndrome (DSPS).
[60] Advanced Sleep Phase Syndrome (ASPS).
[61] Éjszakás és változó műszakban dolgozók 50-60%-át érinti.
[62] Fordított ciklusra való átállás kb. 10-14 napot vesz igénybe.
[63] A gyermekkorban gyakoriak és normálisnak tekinthetők az alvás alatti myocloniform jelenségek, ezek az idős korban ismét felerősödhetnek.
[64] A drog megvonás okozta hypervigilitas is alvászavart okozhat.