Ugrás a tartalomhoz

Tabularium psychiatriae

Tringer László dr.

Melania Kiadói Kft.

15. fejezet - NEUROTICUS ZAVAROK

15. fejezet - NEUROTICUS ZAVAROK

Neuroticus zavarok

A fogalom története évszámokban:

15.1. táblázat -

 1769 William Cullen: Neurosis a négy nagy betegségcsoport egyike (lázak, cachexiák, localis betegségek, neurosisok)
Hagyományos kategóriák

Hysteria (Briquet, Charcot, XIX. sz. második fele)

Neurasthenia (Beard, 1869)

Psychasthenia (Janet, 1909)

A XX. sz. első felében negatív kritériumok

Nem organicus idegrendszeri zavar

Nem egyéb szervi betegség okozza

Nem elmebetegség

A neurosis fogalom hanyatlásának okai

Nem egyértelmű diagnosztikai kritériumok

Különféle elméleti koncepciók

A fogalomhoz negatív értékítélet tapad

Mai helyzet

DSM-III (1980): a neurosis csak gyűjtőfogalomként szerepel

DSM-III-R (1987): a neurosis zárójelben

DSM-IV (1994): nem használja

BNO-10 (1992): csak jelzőként használja

A DSM-III neurosis definíciójának elemei

Tünet, vagy tünetcsoport, mely az egyén közérzetét zavarja (distress)

Az egyén számára elfogadhatatlan, énidegen (ego-dyston)

A valósággal való adekvát kapcsolat érintetlen

A magatartás a szociális normákat durván nem sérti (bár súlyos rokkantsághoz vezethet)

Megfelelő kezelés nélkül chronicus, hullámzó lefolyású, visszaesésekkel, s nem csupán átmeneti stress-reakcióként jelenik meg

Nincs kimutatható szervi eltérés. A neurosis kategória felbomlása (utódkategóriák) (BNO-10)

Hangulatzavarok

Neuroticus, stresshez társuló és somatoform zavarok

Viselkedészavarok physiologiai és testi megnyilvánulásokkal

A felnőtt személyiség és viselkedés zavarai

A viselkedés és az érzelmi-hangulati élet rendszerint gyermekkorban kezdődő zavarai


Megjegyzés: dőlt betűvel az a csoport, mely korábban teljes egészében neurosisnak minősült. A többi csoport a „neurosisból” vett át egyes formákat.