Szocioterápiaaz egyén társas kapcsolatainak, társadalmi környezetének pozitív
hatásaira épülő terápiás beavatkozás, mely a szociális tanulást és a
kreatív önmegvalósulást segíti. A rehabilitáció legfőbb eszköze,mivel célja a
beteg tevékenységének helyreállítása, és elveszett képességeinek visszaadása,
a társadalomba való visszahelyezése.
Szocioterápia
28.1. táblázat -
Kórházi (intramuralis) szocioterápia függvénye
A psychiátriai osztály struktúrájának, vezetési stílusának.
A személyzet és a betegek kapcsolatrendszerének.
Az osztály nyitott vagy zárt jellegének.
Autokratikus vagy demokratikus szervezésének.
A nyitott rendszerként működő osztály jellemzői
Demokratikus a vezetési stílusa.
Jól működő a kapcsolat a külvilág és az osztály között.
A személyzet beállítódása partneri, betegcentrikus, empathiás.
Sokrétűek és jól kimunkáltak a formák a betegek és a személyzet, illetve a betegek egymás közötti érintkezésében.
A betegek megőrzik emberi kapcsolataikat, eredeti szokásaikat, sőt az egyes terápia formák erre épülnek, rehabilitációs esélyeik jelentősen javulnak.
A zárt rendszerként működő osztály
Előbbi ellentéte, a következményei sokrétűek, negatívak
A betegtől kapott információk a szituációra, és nem a betegsége problémáira vonatkoznak.
Az osztály totális jellege a beteget infantilizálja, regressiv állapotban tartja, elveszti a felelősséget saját sorsáért.
Megszakadnak korábbi emberi kapcsolatai.
Minimálisra csökkenti a rehabilitáció esélyeit.
Kórházon kívüli (extramuralis) szocioterápiák
Kezdetben a harmadlagos praeventio módszereként alakultak ki.
Később a másodlagos praeventióhoz is kapcsolódtak (psychoticus betegek otthoni kezelése a család bevonásával, crisisterápiák stb.).
Jelenleg a közösségi ellátások mindinkább előtérbe kerülnek.
Fő összetevői:
A folyamatos és mindig elérhető, követéssel végzett psychiatriai gondozás.
A korai betegség-felismerés és terápiás beavatkozások