Ugrás a tartalomhoz

Tabularium psychiatriae

Tringer László dr.

Melania Kiadói Kft.

TABULARIUM PSYCHIATRIAE

TABULARIUM PSYCHIATRIAE

Tringer dr., László

2000


Tartalom

1. I. PSYCHIATRIAI EPIDEMIOLÓGIA
Psychiatriai epidemiológia
A vizsgálatok alapvető követelményei
Epidemiológiai alapfogalmak
A psychiatriai megbetegedések gyakorisága
Lifetime praevalentia (USA felmérés):
Általános megfigyelések:
2. KLASSZIFIKÁCIÓ
Klasszifikáció jellemzése
A mentalis- és viselkedészavarok osztályozása BNO-10 szerint (WHO-MPT 1994)
DSM-IV diagnosztikai kritériumai (Animula, Budapest, 1995) (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders)
A DSM-IV-ben az értékelés az alábbi öt tengelyen történik
3. INTÉZMÉNYRENDSZER
Fekvőbeteg-ellátás
Fekvőbeteg-ellátás (ezen belül nevesített ellátások)
Járóbeteg-ellátás
4. PSYCHIATRIAI BETEGVIZSGÁLAT
A psychiatriai betegvizsgálat
Egyes általános vizsgálóeljárások alkalmazása a psychiatriai diagnosztikában
Az EEG (electroencephalographia) információtartalma a psychiatriai kivizsgálásban
Körülírt vagy diffúz eltérések értékelése
Alvásvizsgálat
24 órás EEG monitor felvétel
Agyi reaktibilitás vizsgálata
Kvantitatív EEG (QEEG)
Agyi kiváltott válasz vizsgálat
Eseményfüggő agyi kiváltott válasz vizsgálata
A röntgenképalkotó eljárások információtartalma a psychiatriai kivizsgálás során
Általános javallatok
Az MRI előnyei a CT-vel szemben
Az MRI hátrányai a CT-vel szemben
MRI javallatai psychiatriai tünetegyüttesekben és kórképekben
A SPECT javallatai a psychiatriában
A liquorvizsgálat információtartalma a psychiatriai kivizsgálásban
Javallatok
A toxikológiai tesztek használata a psychiatriai kivizsgálásban
Pajzsmirigy vizsgálatok
Glycose és glycose tolerantia vizsgálat
Javallatok
Májfunkciós vizsgálatok
Javallatok
Vérgázanalysis
Javallatok
Haematologia
Javallatok
Vesefunkciós vizsgálatok
Javallatok
Electrolyt-háztartás vizsgálata
Javallatok
Creatin phosphokinase (CPK)
Javallatok
Porphyrin
Javallatok
Rézmeghatározás
Javallatok
Terhességi tesztek
Javallatok
Folsav- és B12-vitamin szint meghatározás
Javallatok
Alvásvizsgálatok
Javallatok
A leggyakrabban használt psychodiagnosztikai tesztek
A leggyakrabban használt psychodiagnosztikai tesztek
5. PSYCHOPATHOLOGIA ÁLTALÁBAN
A magatartás jellemzői
A magatartás formái:
A magatartás meghatározó tényezői:
Magatartás összetevői:
A magatartás sematikus felépítése
6. TUDATZAVAROK
Alapfogalmak
A tudatzavarok klinikai megjelenése
7. AZ ÉSZREVEVÉS ZAVARAI
Alapfogalmak
Észrevevés összetevői:
Észrevevés feltételei:
A folyamat szakaszai:
Imperceptio
Téves perceptio
Rendellenes perceptio
Érzékcsalódások
8. A FIGYELEM ZAVARAI
Alapfogalmak
A figyelem zavarai
9. A GONDOLKODÁS ZAVARAI
Alapfogalmak
A képzet- és fogalomalkotás zavarai
A gondolkodás alaki zavarai
A gondolkodás tartalmi zavarai
10. A CSELEKVÉS ZAVARAI
A cselekvés zavarai
A mozgások, motiváció, cselekvés zavarai
Psychomotorium zavarai:
11. AZ EMLÉKEZÉS ZAVARAI
Az emlékezés
Az emlékezés zavarai (amnesiák)
Psychogen vagy funkcionális emlékezészavarok
12. ???AZ ÉRZELMI ÉLET ZAVARAI
Alapfogalmak
Az érzelmi élet zavarai
Formai zavarok
Tartalmi zavarok
Affectiv syndromák
A szorongás fő formái
13. A TÁJÉKOZÓDÁS (ORIENTATIO) ZAVARAI
Alapfogalmak
Tájékozódási zavarok
14. ALVÁSZAVAROK
Jelentőség
Az alvászavarok értékeléséhez szükséges adatok
Kórtörténet
Alváselemzés
Speciális alvásvizsgálat (polysomnographia )
Az alvászavarok gyakorlati felosztása (DSM-IV besorolás alapján, módosítva)
Elsődleges alvászavarok
Apnoe-syndromák
Circadian ritmuszavarok
Myoclonusos alvászavarok
Másodlagos vagy extrinsic alvászavarok
Parasomnia
Egyéb psychiatriai kórképekhez társuló alvászavar
Egyéb testi zavarokhoz társuló alvászavar
Idült insomnia hátterében álló főbb zavarok és betegségek (gyakorisági sorrendben)
Az alvászavarok kezelése
Psychoeducatio
Psychotherapia
Pharmacotherapia
15. NEUROTICUS ZAVAROK
Neuroticus zavarok
A fogalom története évszámokban:
Acut psychogen (stress-) reakciók és neurosisok összehasonlítása
A „neurosis-fogalom” újraértelmezése
A neurosisok közös vonásai
A neurosis fogalom antropológiai synthesise
Neuroticus állapotok három fő csoportja
Szorongásos zavarok
Somatoform zavarok
Dissociativ zavarok
Psychotherapiák
A kommunikáció csatornái
A metakommunikáció viszonyokat fejez ki
A psychotherapia lényege
Alapfeltételek a terapeuta részéről
Alapfeltételek a paciens részéről
A psychotherapia módszerei (hagyományos felosztás)
Felosztás a conceptualis keret szerint
A psychotherapia contextusa
16. SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK
A szenvedélybetegség általános jellemzői
A szenvedélybetegség kialakulásának mechanizmusai
A szenvedély kialakulását elősegíti („gateway drogok”)
A szenvedélybetegség kialakulásának állomásai
Szerhasználattal, illetve -megvonással járó tünetcsoportok és szövődmények
A szenvedélyek osztályozása
A szenvedélybetegségek kezelésének egymásba folyó szakaszai
Alkoholizmus
Az alkohol hatásai
Az alkoholizmus, mint betegség tünetei
Az alkoholizmus típusai Jellinek szerint
Az alkoholizmus talaján fellépő psychosisok
Szenvedélykeltő anyagok áttekintése
17. SZEMÉLYISÉGZAVAROK
Meghatározás
Személyiségzavarok etiológiája
Biológiai tényezők
Psychologiai és szociológiai faktorok
Személyiségzavarok gyakorisága
Klasszifikáció
Személyiségzavarok típusai
A Személyiségzavarok terápiája
18. A SEXUALIS MAGATARTÁS ZAVARAI
Definíció
A sexualitas fejlôdési fázisai Freud szerint
A sexualis zavarok felosztása
A sexualis funkció zavarai
A sexualis orientáció zavarai
A paraphiliák általános jellemzői
A paraphiliák főbb csoportjai
A psychosexualis identitás zavarai
A sexualis zavarok kezelése általában
19. PSYCHOSOMATICUS BETEGSÉGEK
A „psychosomaticus” kifejezés kettős értelmezése
Életesemények
Psychosomaticus specificitás
Jelentősebb psychosomaticus (vagy annak vélt) betegségek
Evészavarok
Az evészavarok közös tünetei
Az anorexia
A bulimia nervosa tünetei
Az evészavarok terápiája
20. HANGULAT- (AFFECTIV) ZAVAROK
Definíció
Maniás epizód
Depressio(s epizód)
Diagnosztikus szempontok
Maniás epizód
Depressiós epizód
Időtartam
Prognózis és a lefolyás főbb típusai (A hangulatzavarok esetében ezek egyben a klinikai altípusok is)
A mania és a hypomania differenciáldiagnózisa
A depressio(s epizód) differenciáldiagnózisa
A maniás epizód terápiája
A (nem bipolaris zavar keretében jelentkező!) depressio terápiája (Rihmer, 1989 után, módosítva)
A (nem bipolaris zavar keretében jelentkező!) depressio terápiájának szempontjai
A bipolaris affectiv zavar terápiájának szempontjai
21. SCHIZOPHRENIA ÉS EGYÉB PSYCHOTICUS ZAVAROK
Definíció
A BNO-10 szerint ide tartoznak a következő fontosabb kórképek:
A diagnosztika szempontjai:
Schizophrenia
Tünetek:
Időtartam:
Prognózis és a lefolyás főbb típusai:
Klinikai altípusok:
A schizophrenia differenciáldiagnózisa
Acut schizophreniform zavar
Schizotypiás zavar
Paranoia
Indukált paranoid zavar
Schizoaffectiv zavarok
22. ORGANICUS ÉS SYMPTOMÁS KÓRKÉPEK
Organicus és symptomás kórképek
Definíció
Felosztási szempontok
Főbb tünetegyüttesek
Delirium
Definíció
A delirium kórismézésének jelentősége
Etiológia
A tüneti kép jellegzetességei
Differenciáldiagnózis
Kiváltó tényezők
Prognózis
Dementia
Definíció
A dementia kórismézésének jelentősége
Diagnózis
Differenciáldiagnózis
Differenciáldiagnózis a dementiákon belül
Alzheimer-kór, Alzheimer-típusú dementia (továbbiakban AD)
Epidemiológia
Társadalmi jelentőség
Diagnózis
Etiológia
Az AD gyakorlati kritériumai
Az AD laboratóriumi diagnosztikája
Rizikófaktorok
„Protectiv” faktorok
Differenciáldiagnózis(lásd még egyéb, ismert etiológiájú,vagy körülírható megjelenésű dementiák)
Az alaptünetek mellett előforduló leggyakoribb psychés zavarok AD-ban
AD-ban jelentkező leggyakoribb testi tünetek
A betegségbelátás mértékétől függő psychopathologiai változások
Vascularis dementiák, multiinfarctus dementia (továbbiakban MID)
Definíció
Tüneti jellegzetességek
Diagnózis
Egyéb, ismert etiológiájú, vagy körülhatárolható klinikai megjelenésű dementiák
Amnesticus syndromák
Definíció
Etiológiai faktorok
Differenciáldiagnózis
Lokalizációnak megfelelő jellegzetes psychopathologiai tünetek („lebenysyndromák”) Frontalis lebeny
Praefrontalis regio
Temporalis lebeny
Temporolimbicus structurák
Parietalis lebeny
Occipitalis lebeny
Subcorticalis psychopathologiai tünetegyüttes
Definíció
Egyéb organicus hátterű psychés zavarok
Organicus hallucinosis
Organicus affectiv zavar
Organicus szorongásos zavar
Organicus katatonia
Az epilepsia psychopathologiája
Az epilepsiához társuló psychopathologiai tünetek lehetnek:
Ictalis psychopathologiai tünetek:
Periictalis psychopathologiai tünetek
Interictalis psychopathologiai tünetek:
„Forszírozott normalizáció”♣
Organicus személyiségzavar
Terápia
A delirium kezelése
A dementiák terápiás elvei
A dementia pharmacotherápiája
Egyéb organicus hátterű psychés zavarok kezelése
Az epilepsia psychopathologiai tüneteinek kezelése
Epilepsia esetén óvatosan alkalmazható
Nem gyógyszeres kezelési formák
Gondozás
A gondozás célja
A psychosocialis gondozás lényege
A kompetencia szabályozásának formális lehetőségei
23. OLIGOPHRENIÁK
Oligophreniák (gyengeelméjűség)
Definíció
Diagnózis
Elkülönítés egyéb kórállapotoktól
Az oligophreniák súlyossága
Az oligophreniák etiológiája
Geneticusan determinált kórokok, melyek közül a leggyakoribbak
Szerzett kórokok
Az oligophrenia leggyakoribb comorbid állapotai
Az oligophrenia „kezelése”
Az oligophrenia psychiatriai vonatkozásai
Az oligophrenia psychiatriai szövődményeinek kezelése
Terápiás sajátosságok oligophreniában
Gyógyszeres kezelés
Nem gyógyszeres kezelés
24. GYERMEKPSYCHIATRIAI KÓRKÉPEK
A gyermekpsychiatriai kórképek áttekintő felosztása
A gyermekpsychiatriai vizsgálat kulcskérdései
A fejlődés folyamatába ágyazódó zavarok
A szimbólumalkotás zavarai
A fejlődés folyamatába ágyazódó zavarok globalitási sorrendje
A globalitási (más szóval pervasivitási) sorrend
Autismus infantilis
Gyermek- és serdülőkorban kezdődő magatartászavarok
Hyperkineticus tünetcsoportok (Figyelem-deficit syndromák)
Viselkedészavarok:
25. GERONTOPSYCHIATRIA
Gerontopsychiatria
Definíció
A gerontopsychiatria jelentősége
Az időskor physiologiás változásai
Az időskor psychologiai változásai
Az időskor szociális változásai
Idős korban jelentkező átmeneti mentalis zavarok okai
Az idős kor leggyakoribb biológiai krízisállapotai
A legfontosabb speciális időskori psychiatriai kórképek
Dementiával
Psychosissal
Affectiv zavarral
Szorongásos zavarral
Személyiségzavarral
A fiatalabb korban kialakult elmebetegségek időskori sajátosságai
Schizophrenia
Affectiv kórképek
Az időskori alvászavar jellegzetességei
A gerontopsychiatriai diagnosztika jellegzetességei
Anamnesis
Vizsgálatok
A gerontopsychiatriai terápiák sajátosságai
Pharmacotherapia
Gondozás
Gerontopsychiatriai páciensek életminősége fenntartásának szocioterápiás lehetőségei
A hasznosságtudat megtartásának lehetőségei a mindennapi életvitel során
26. ???PSYCHIATRIAI SÜRGőSSÉGI ÁLLAPOTOK
Psychiatriai sürgősségi állapotok
Definíció
Sürgős beavatkozás történhet
A sürgősségi beavatkozás általános lépései
Biztonságos körülmények megteremtése a beteg, a hozzátartozók és az egészségügyi személyzet számára.
A helyzet feszültségének csökkentése
Rövid tájékozódó vizsgálat (⟨5 min), mely az alábbiakra irányul
Előzetes diagnózis
Ellátás
Acut parenteralis antipsychoticum, illetve benzodiazepin kezelés ellenjavallatai
A suicid beteg (öngyilkos magatartás)
Rizikótényezők
A beteginterjú szempontjai (heteroanamnesis mindig szükséges)
A chronicus suicid beteg (pl. borderline személyiségzavar esetén)
Ellátásuk nagyon nehéz, mert:
Lehetőségek suicid veszély fennállása esetén:
A homicid, illetve agresszív beteg
Rizikótényezők
Agresszivitással társuló legfontosabb psychiatriai kórképek
Egyéb kórképek, melyekhez agresszív magatartás társulhat
Az ellátáshoz szükséges adatok (a betegvizsgálat szempontjai)
Azonnali teendők agresszív magatartás esetén
A beteg aktivitásának fizikai korlátozása1
Leggyakoribb kórképek, melyekben fizikai korlátozás (a beteg rögzítése) válhat szükségessé
A beteg fizikai korlátozása hibás, ha:
A fizikai korlátozás szabályai
27. BIOLÓGIAI TERÁPIÁK
Antipsychoticumok
Az antipsychoticumok főbb javallatai
Az antipsychoticumok felosztása
Az antipsychoticumok mellékhatásai
Az antipsychoticumok adagolása
Anxiolyticumok
Az anxiolyticumok főbb javallatai
Az anxiolyticumok felosztása
Az anxiolyticumok főbb mellékhatásai
Az anxiolyticumok adagolása
Altatók
Az altatók főbb javallatai
Az altatószerek felosztása
Az altatószerek mellékhatásai
Az altatók adagolása
Antidepressiv szerek
Az antidepressiv szerek javallatai
Az antidepressiv szerek felosztása:
A (hazai forgalomban lévő) antidepressiv szerek főbb mellékhatásai:
Az antidepressiv szerek adagolása
Hangulatstabilizátorok
A hangulatstabilizátorok javallatai
A hangulatstabilizátorok felosztása
A hangulatstabilizátorok főbb mellékhatásai
Electroconvulsiv terápia (ECT)
Az ECT javallatai
Az ECT mellékhatásai
Alvásmegvonás
Az alvásmegvonás javallata
Az alvásmegvonás formái
Fényterápia
A fényterápia javallata:
28. SZOCIOTERÁPIÁK
Szocioterápia
29. PSYCHIATRIAI REHABILITÁCIÓ
Alapfogalmak
A psychiatriai rehabilitáció alapelvei
Szemléleti kérdések
A rehabilitáció célja
A rehabilitációt befolyásoló tényezők
A rehabilitáció folyamatának összetevői
A rehabilitáció intézményrendszere
A rehabilitáció módszerei
Általános elvek
Psychotherapiás kezelés
Szocioterápiás módszerek, rehabilitációs speciális terápiák
Rehabilitációs foglalkoztató terápiák
Közösségi terápiák
Terápiás közösség
Klubterápiák
30. MENTÁLHIGIÉNÉ
A mentálhigiéné
Meghatározások
A mentálhigiénés mozgalom
Az elme egészségét meghatározó tényezők
Az elsődleges megelőzés és intézményei
A finanszírozás szerint
A tevékenység szerint
Célcsoportok szerint
Másodlagos megelőzés
Harmadlagos megelőzés
Intézményi feltételei
31. IGAZSÁGÜGYI PSYCHIATRIA
A jog előírásai a szakértő igénybevételére
Az igazságügyi psychiatriai vizsgálat összetevői
A psychiatriai szakértői vizsgálat helye
Psychiatriai problémák a büntető eljárásokban
Beszámíthatóság fogalmának értelmezése
Beszámíthatóság törvényi szabályozása
Véleményadás a beszámíthatóság kérdésében
Kényszergyógykezelés
Feltételei
Elrendelésének és megszüntetésének módja
Kényszergyógyítás
Psychiatriai problémák a polgári peres eljárásokban
Gondnokság alá helyezés
Kártérítési perek
Munkajogi perek
Családjogi perek
A. Rövidítések

A táblázatok listája

1.1.
1.2.
2.1.
3.1.
3.2.
4.1.
4.2.
4.3.
5.1.
5.2.
6.1.
6.2.
6.3.
6.4.
6.5.
7.1.
7.2.
7.3.
7.4.
7.5.
7.6.
7.7.
8.1.
8.2.
9.1.
9.2.
9.3.
9.4.
10.1.
10.2.
11.1.
11.2.
11.3.
12.1.
12.2.
12.3.
12.4.
12.5.
13.1.
13.2.
14.1.
14.2.
14.3.
14.4.
14.5.
14.6.
14.7.
14.8.
14.9.
14.10.
14.11.
14.12.
15.1.
15.2.
15.3.
15.4.
15.5.
15.6.
15.7.
15.8.
15.9.
15.10.
15.11.
15.12.
15.13.
15.14.
15.15.
15.16.
15.17.
15.18.
15.19.
16.1.
16.2.
16.3.
16.4.
16.5.
16.6.
16.7.
16.8.
16.9.
16.10.
17.1.
17.2.
17.3.
17.4.
17.5.
17.6.
17.7.
18.1.
18.2.
18.3.
19.1.
19.2.
19.3.
19.4.
19.5.
22.1.
22.2.
22.3.
22.4.
23.1.
23.2.
23.3.
24.1.
28.1.
29.1.
29.2.
29.3.
29.4.
29.5.
29.6.
29.7.
29.8.
29.9.
29.10.
29.11.
29.12.
A.1.