Ugrás a tartalomhoz

Tabularium pulmonologiae

Böszörményi Nagy György dr.

Melania Kiadói Kft.

TABULARIUM PULMONOLOGIAE

TABULARIUM PULMONOLOGIAE

Böszörményi Nagy dr., György

2002


Tartalom

1. A TÜDő ÉS A HÖRGőK FEJLőDÉSI RENDELLENESSÉGEI
A tüdő és a hörgők normális fejlődése
Glandularis szakasz
Canalicularis szakasz
Alveolaris szakasz
A légcső és a hörgők oszlási rendellenességei
A légcső és a hörgők szűkületei
Normális lumen
Extratrachealis, extrabronchialis szűkület
Intramuralis szűkület
Intratrachealis, intrabronchialis szűkület
Chronicus bronchitis
A légcső és a hörgők más mellkasi szervekkel összefüggő rendellenességei
Nyelőcső
Nagyerek
Parenchyma erek
2. A GYERMEK VIZSGÁLATÁNAK SAJÁTOSSÁGAI
A betegvizsgálat körülményei
Kiemelt szempontok légzőrendszeri betegségek kivizsgálásakor
Kórelőzmény
Fizikális vizsgálat
Laboratóriumi és eszközös vizsgálatok
A beteg nyomonkövetése
KÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK ÉS AZOK INDIKÁCIÓJA GYERMEKKORBAN
Hagyományos röntgenvizsgálat
Ultrahangvizsgálat
Computer tomograph (CT)
Mágneses resonantia (MRI)
Néhány alapelv a gyermek mellkasi radiológiában
3. FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATOK
Funkcionális vizsgálatok célja
Ventilatio
Módszerek
Terheléses vizsgálatok
Acut és chronicus légzészavar kimutatásának gyakorlata
Gyermekek normális légzésszáma
Statikus tüdőtérfogatok
Dinamikus tüdőtérfogatok
A légúti hyperreactivitas
4. BRONCHOLOGIAI VIZSGÁLATOK GYERMEKKORBAN
Bronchoscopia
Indikáció
A bronchoscopia eredménye
Terápiás (interventiós)
Diagnosztikus
Kontraindikáció
A bronchoscopiát kiegészítő vizsgálatok gyermekkorban
Hörgőváladék bacterialis tenyésztése
Bronchographia
Bronchoalveolaris lavage (BAL)
Biopszia
Aspiratio – idegentestek/idegen anyagok félrenyelése, beszippantása
Anamnesis
Mellkas rtg.
Acut aspiratio
Chronicus aspiratio
Idegentest anyaga
5. A NEONATALIS KOR PULMONOLOGIAI KÓRKÉPEI
Transitoricus tachypnoe, „wet lung"
Respiratiós distress syndroma (RDS)
Pneumonia
Meconiumaspiratio-syndroma
6. OBSTRUCTIV LÉGÚTI BETEGSÉGEK GYERMEKKORBAN
Obstructiv légúti betegségek gyermekkorban
Asthma bronchiale
Diagnosztikus vizsgálatok
Asthma bronchiale a korai életévekben
Az asthma megjelenési formái a klinikai súlyosság szerint
Besorolás a megelőző 12 hónap adatai alapján
Epizódikus asthma
Enyhe persistaló asthma
Mérsékelten súlyos persistáló asthma
Súlyos persistáló asthma
Acut életveszélyes asthma
Fizikai terhelés kiváltotta asthma (Exercise Induced Asthma – EIA)
Az asthma bronchiale kezelése és gondozása
A kezelés és gondozás alapelvei
A gyógyszeres kezelés lényege
Lépcsőzetes gyógyszeres kezelés
Acut súlyos asthma kórházi kezelése
Inhalatiós eszközök gyermekkorban
5 éves kor felett
5 éves kor alatt
Inhalatiós eszközök a gyakorlatban
A gyermekkori asthma gyógyszerei
Hörgőtágítók
Gyulladáscsökkentők
Inhalatiós steroidok
A steroidok mellékhatásai
Localis (sokkal ritkább, mint felnőtt korban)
Systemás
Corticosteroidok és a növekedés gyermekkori asthmában
Leggyakoribb hibák és tévhitek az asthmával kapcsolatban
7. LÉGÚTI INFEKCIÓK CSECSEMő-, ÉS GYERMEKKORBAN
Légúti fertőzések
Légúti hangjelenségek jellemzői
Köhögés
Légúti vírusok bacterologiai fertőzést elősegítő hatásai
Felső légúti fertőzések
Alsó légúti fertőzések
Pneumonia definíciója, pathophysiologiája és felosztása
Területen szerzett pneumoniák leggyakoribb okai gyermekkorban életkor szerint
Pneumonia kialakulását elősegítő tényezők
Visszatérő pneumoniák okai
Pneumonia diagnosztikájában javasolt eljárások
Típusos és atípusos pneumoniák elkülönítése (megbetegedés korai fázisában)
Gyakoribb légúti pathogenek szezonális csúcsa
Antibiotikum kezelés megválasztásának szempontjai pneumoniában
RS vírus által okozott alsó légúti fertőzésben ribavirin inhalatiós kezelés indikációi
Tüdőgyulladás empiricus kezelésének stratégiája
Pneumonia kezelés algoritmusa
Kezelésre nem javuló pneumoniát okozó ritka kórokozók
Pneumoniát utánzó nem fertőzéses okok
Immunológiai betegségek
Daganatos betegségek
Gyógyszer okozta
Vascularis betegségek
Empyema stádiumai és kezelésük
Pneumoniás gyermekek kórházba utalásának javallatai
GYERMEKKORI TBC
Definíció
Kórtan
Hazai epidemiológiai adatok (1999)
Kórformák
Tünetek
Vizsgálatok tbc-ben
Mantoux próba értékelése
Bacteriológiai vizsgálatok
Differenciáldiagnózis – mycobacteriosis
Antituberculoticumok
Gyógyszeres kezelés
Sebészi kezelés indikációi tbc-ben
Megelőzés
BCG oltás
8. CYSTÁS FIBROSIS
A cystás fibrosis légúti szövődményeinek pathomechanismusa
A cystás fibrosis diagnózisa
A cystás fibrosis tünettana szervrendszeri lokalizáció szerint (A verejtékvizsgálat indikációi)
Légző- és keringési rendszer
Emésztőrendszer
Só- és vízháztartás, endocrin rendszer
Egyéb szervrendszeri manifestatiók
A cystás fibrosis kezelésének lehetséges módjai
9. IDIOPATHIÁS ÉS HYPERSENSITIV TÜDőBETEGSÉGEK GYERMEKKORBAN
Idiopathiás és hypersensitiv tüdőbetegségek gyermekkorban
Definíció
Etiológia
Pathogenesis
Klinikai megjelenés
Tünetek és jelek
Rutin laboratóriumi vizsgálatok
Praecipitáló antitestek
Bőrtesztek
Légzésfunkciós vizsgálatok
A mellkas radiológiai vizsgálata
Tüdőbiopszia és BAL
Kezelés
10. MELLKASI TUMOROK A CSECSEMő- ÉS GYERMEKKORBAN
A gyermekkori malignus betegségek százalékos megoszlása Magyarországon
A gyermekkori malignus tumorok sajátosságai
Diagnosztikus vizsgálatok a daganatok kiterjedésének, illetve jellegzetességeinek meghatározásához
Az elülső mediastinum tumorai
Tünetei
A Non-Hodgkin lymphoma jellemzői
Kezelése
Stádiumbeosztása
A Hodgkin-kór klinikai jellemzői
Hodgkin-kór
Szövettani típusai
Kezelése
Stádiumbeosztása
Teratomák
Szövettanilag
Kezelése
Thymoma
Szövettanilag
Kezelése
A hátsó mediastinum térfoglaló folyamatai, idegrendszeri eredetű tumorok és enterogén cysták
Neuroblastoma
Tünetei
Diagnózis
A neuroblastoma kórlefolyását és a kezelés eredményességét befolyásoló prognosztikai tényezők
Kezelés
Rhabdomyosarcoma csoport
Non-rhabdomyosarcoma csoport
A tüdő primaer malignus daganatai
Tüdőmetastasist okozó tumorok
11. A TÜDŐ ÉS LÉGUTAK ANATÓMIÁJA
ANATÓMIA
Mellkas
Tüdő
Tüdőlebenyek, segmentumok
Hörgőfa
A légutak mikroszkópos szerkezete
Pleura
A tüdő és a légutak beidegzése
A tüdő vér- és nyirokellátása
12. A LÉGZőSZERVI BETEG VIZSGÁLATA
FIZIKÁLIS VIZSGÁLATOK
Fizikális vizsgálatok
TÜNETTAN
Nehézlégzés
Kóros légzéstípusok
Köhögés
Mellkasi fájdalom
13. LÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLATOK
Spirometria
A vizsgálat lényege
Statikus tüdőtérfogatok
Dinamikus tüdőtérfogatok
Diagnosztikai következtetések
Légzésmechanika
A vizsgálat lényege
Diagnosztikai következtetések
Gázanalysis
Légzési gázok analysise
Jelzőgázok analysise
Diagnosztikai következtetések
Vérgázanalysis
Diagnosztikai következtetések
Terhelési tesztek
A módszer lényege
Diagnosztikai következtetések
Kisvérköri nyomásmérés
A módszer lényege
Diagnosztikai következtetések
Normálértékek, eltérés súlyossága, egyéb mutatók
Viszonyítás referenciaértékekhez
Viszonyítás határértékhez
Variabilitás vizsgálat
Trendanalysis
Bronchialis provokációs vizsgálatok
Aspecifikus provokáció
Specifikus provokáció
Broncholyticus teszt
14. SPECIÁLIS BEAVATKOZÁSOK A PULMONOLÓGIÁBAN
Képalkotó eljárások
Vizsgálómódszerek
Röntgenológiai elkülönítő diagnosztika
Bronchoscopia
A bronchoscopia diagnosztikus javallatai
A hörgőtükrözést megelőző tájékozódó szempontok (a vizsgálat típusától függően módosulhatnak)
A pulmonalis kerekárnyék diagnosztikája
Interventiós (terápiás) bronchoscopia
Egyéb biopsziás vizsgálatok
Diagnosztikus mellkascsapolás
A mellűri folyadékgyülem
A pleurapunctatum
15. LÉGZÉSI ELÉGTELENSÉG, ARDS
A légzési elégtelenség definíciója
A légzési elégtelenség okai
Hypoxiás, hypercapniás légzési elégtelenség kezelése
Hypoxiás, normocapniás légzési elégtelenség kezelése
Gépi lélegeztetés
Főbb lélegeztetési módok
Az ARDS pathophysiologiája
Az ARDS diagnosztikája
Az ARDS kezelése
16. A CHRONICUS OBSTRUCTIV LÉGÚTI BETEGSÉG (CHRONIC OBSTRUCTIVE PULMONARY DISEASE – COPD)
Definíció
A COPD klinikai formái
Klinikai tünetek
Ajánlott vizsgálatok COPD-ben
A COPD-re jellemző légzésfunkciós eltérések
A chronicus obstructiv bronchitis és emphysema (chronic obstructive pulmonary disease – COPD) súlyossági fokozatai
A légúti obstructio reversibilitásának vizsgálata
Acut (inhalált hörgtágítóval)
Chronicus (systemás hatású corticosteroiddal)
Különbségek a COPD és az asthma bronchiale között
A COPD kezelési rendje
A theophyllin adagolási ajánlása olyan, 6 hónapnál idősebb gyermekek és felnőttek számára, akiknél a theophyllinclearance feltételezhetően normális
A theophyllin metabolismusa COPD-ben
A COPD acut exacerbatiójának kezelése
Antibiotikumok
Hörgtágítók
Ajánlás a chronicus bronchitis acut exacerbatióinak antibiotikum kezelésére
A COPD acut exacerbatióinak kezelése porlasztott broncholiticumokkal
Folyamatos oxygenkezelés
17. ASTHMA BRONCHIALE
Pathomechanismus
Diagnózis
Anamnesis
Állapotromlást előidéző tényezők gyakoriság szerint
A betegség természetes lefolyása
Családi anamnesis (allergia)
Életkörülmények
Az asthma hatása a beteg életvitelére
A beteg tájékozottsága az asthmáról
Fizikális vizsgálat
Megtekintés
Kopogtatás
Hallgatózás
Légzésfunkció
Bőrpróba
Differenciáldiagnózis
Az asthma bronchiale típusai
Altípusok
Az asthma kezelése
Asthma súlyossági lépcső
Betegoktatás
Hörgőtágítók – tüneti szerek
Pharmacotherapia
β-agonisták
Theophyllin származékok
Anticholinerg hörgőtágítók
Gyulladáscsökkentők – megelőző szerek
Cromolinok
Corticosteroidok
Antileukotrién szerek
A chronicus asthma fenntartó kezelése (Terápiás lépcső)
Elsőként választandó szerek
Kiegészítő terápia
Mozgás a terápiás lépcsőn
Az asthma acut romlását előidéző tényezők
Az asthma exacerbatio súlyosságának meghatározása
Acut súlyos asthma
Rizikócsoport (a fatalis roham kockázati tényezői)
Acut súlyos asthma kezelése
Szövődmények acut súlyos asthmában
Az asthma halálozás okai
18. LÉGÚTI INFEKCIÓK, PNEUMONIÁK
Definíció
Pathogenesis
Infekciós eredetű pneumoniák
Kórokozók korcsoportok szerint
A nem infekciós eredetű pneumoniák
Tünettan
Tünetek
Status
Idős betegek pneumoniája
Diagnózis
A pneumonia diagnosztikája
Anamnesis
Laboreltérések
Serologiai diagnosztika
A beteg életkora
Szezonális gyakoriság
Radiológiai elváltozások
Bronchoscopia
Területen (otthon, kórházon kívül) szerzett pneumoniák (Community Acquired Pneumonia – CAP)
60 évesnél fiatalabb, alapbetegség nélkül
60 évnél idősebb beteg és/vagy alapbetegség esetén
Otthon szerzett – hospitalisatiót igénylő
Hospitalisatiót, gyakran intenzív ellátást igénylő súlyos forma
Tényezők, melyek közül egy megléte is indokolja az intenzív ellátást
Kórházban szerzett (nosocomialis) pneumonia (Hospital Acquired Pneumonia – HAP)
Definíció
Hajlamosító tényezők
Pathogenesis
Kórokozók
Klasszifikáció
Prognózist befolyásoló fontosabb rizikó tényezők
Klinikai kép
Társbetegségek
Kórokozó
Laboreredmények
Terápia – általános szempontok
Antibiotikumoktól elvárható tulajdonságok
Antibiotikum hatástalanságának okai
Az otthon szerzett tüdőgyulladások kezelése
Otthon kezelhető pneumonia: 60 évnél fiatalabb beteg, társbetegség nélkül
Otthon kezelhető pneumonia: alapbetegség fennállása és/vagy 60 évnél idősebb beteg
III. Kórházi kezelést igénylő otthon szerzett pneumonia
Kórházban szerzett tüdőgyulladások kezelése
Mérsékelten súlyos, kockázati tényezőkkel – ajánlott kezelése
Mérsékelten súlyos, kockázati tényezők nélkül – ajánlott kezelése
Súlyos
A felnőttkori légúti infekciók kezelésével használható, Magyarországon forgalomban levő antibiotikumok és antimicrobás szerek csoportosítása
β-lactamok
Cephalosporinok
Carbapenemek
Aminoglycosidok
Quinolonok, fluoroquinolonok
Macrolidek
Tetracyclinek
Chloramphenicol
Glycopeptidek
Lincosamidok
Rifamycin
Sulfonamidok és thrimethroprim
Nitroimidazolok
19. TÜDőEMBOLIA
A tüdőembolia (TE) hajlamosító tényezői, tünetei
A tüdőembolia diagnosztikája
Teendők acut tüdőembolia alapos gyanúja esetén
A tüdőembolia gyógyszeres kezelése
Intravenás thrombolysis
Intravenás heparin
Syncumar
20. TÜDőTÁLYOG
Definíció
Pathogenesis
Klasszifikáció, etiológia a pathogenesis alapján
Primaer abscessus
Secundaer abscessus
Necrotisáló pneumonia
Széteső tüdődaganat
Széteső tüdőinfarctus
Egyéb
Klinikum
Tünetei
Fizikális jelek
Diagnózis – anamnesis, klinikum
Szövődmények
Differenciáldiagnózis
Terápia
Az antibiotikum-terápia általános elvei az otthon szerzett pneumoniák kezelésében
21. A TÜDő FOGLALKOZÁSI ÁRTALMAI
SZERVETLEN POROK OKOZTA MEGBETEGEDÉSEK
Szervetlen porok betegségokozó hatásának néhány főbb meghatározója
Silicosis
Asbestosis
SZERVES POROK OKOZTA MEGBETEGEDÉSEK
Foglalkozási asthma
Byssinosis
Extrinsic allergiás alveolitis
Irritáló gázok és más vegyi anyagok
Épület betegség syndroma
22. IDIOPATHIÁS ÉS HYPERSENSITÍV INTERSTITIALIS TÜDőBETEGSÉGEK
Diffúz infiltratív tüdőbetegségek (interstitialis tüdőbetegségek)
A diffúz infiltrativ tüdőbetegségek diagnosztikája
Exogen allergiás alveolitis (hypersensitív pneumonitis)
A légzőszervek érintettsége autoimmun rendszerbetegségekben
Eosinophylsejtes pulmonalis infiltratumokkal járó kórképek
Sarcoidosis
A sarcoidosis szervi manifestatiói
Mellkasröntgen típusok sarcoidosisban
Aktivitási jelek sarcoidosisban
A sarcoidosis diagnosztikája
A sarcoidosis kezelése
23. A PLEURA BETEGSÉGEI
Légmell (pneumothorax, ptx)
A ptx megjelenési formái a mellkas röntgenfelvétel alapján
Diagnosztikus vizsgálatok ptx esetén
A légmell kezelése
Mellűri izzadmány
Diagnosztikus lépések
A mellűri izzadmányok felosztása
Transsudatum
Infekciós
Malignus
Hasi kórképet kísérő
Haemothorax
Chylothorax
Gyógyszerek okozta
Egyéb
Kémiai pleurodesis
Alkalmazási séma
Sclerotisáló anyagok és mennyiségük
Alkalmazás módja
Indikációk
A mellűri izzadmányok kezelésének szempontjai
Mellűri szívó-drainage kezelés
A draincső behelyezésének anatómiai pontjai
A mellűri szívó-drainage kezelés lépései
24. TÜDőDAGANATOK
Epidemiológia (Magyarországi adatok)
Epidemiológia, a tüdőrák és egyéb daganatok az 5 éves túlélés összefüggésében (USA)
A tüdőrák primaer prevenciója
A tüdőrák secundaer prevenciója
A tüdőrák diagnosztikája
A tüdőrák szövettani beosztása
Stádium beosztás (TNM rendszer)
A terápiás döntéshozatal
A nem kissejtes tüdőrák kezelési stratégiája
A kissejtes tüdőrák kezelési stratégiája
Chemotherapiás kombinációk nem kissejtes tüdőrákban
Chemotherapiás kombinációk kissejtes tüdőrákban
A tüdőrák supportiv kezelése
A tüdőrákos betegek követése
A. Rövidítések

A táblázatok listája

1.1.
1.2.
1.3.
2.1.
2.2.
2.3.
2.4.
2.5.
2.6.
2.7.
2.8.
2.9.
3.1.
4.1.
4.2.
4.3.
5.1.
5.2.
5.3.
5.4.
6.1.
6.2.
6.3.
6.4.
6.5.
6.6.
6.7.
6.8.
6.9.
6.10.
7.1.
7.2.
7.3.
7.4.
7.5.
7.6.
7.7.
7.8.
7.9.
7.10.
7.11.
7.12.
8.1.
8.2.
10.1.
10.2.
10.3.
10.4.
12.1.
14.1.
15.1.
15.2.
15.3.
15.4.
15.5.
16.1.
16.2.
16.3.
16.4.
16.5.
16.6.
16.7.
17.1.
17.2.
19.1.
19.2.
19.3.
19.4.
19.5.
22.1.
22.2.
22.3.
23.1.
23.2.
23.3.
23.4.
23.5.
23.6.
23.7.
24.1.
24.2.
24.3.
24.4.
24.5.
24.6.
24.7.
24.8.
24.9.
A.1.