Ugrás a tartalomhoz

Tabularium otorhinolaryngologiae

Z. Szabó László dr.

Melania Kiadói Kft.

1. fejezet - BEVEZETÉS

1. fejezet - BEVEZETÉS

Tartalom

Magyarországon az egészségügyi ellátásban – a mai fogalmak szerint – a minőségbiztosítás az 1990-es években honosodott meg és indult gyorsabb fejlődésnek.

A minőség azonban nem új fogalom az egészségügyben. Komoly előzményei vannak a szakma történetében és hazai fejlődésében egyaránt. Már az ókori orvoslásban megtalálhatók a minőségbiztosítás elemei.

Ilyen irányú céltudatos tevékenység a XIX. sz. közepén a kórházi ápolásban jött létre, míg az orvosi tevékenység területén az 1910-es években az Egyesült Államokban tették meg az első lépéseket.

Az Amerikai Sebészeti Társaság 1915-ben kezdeményezte a kórházi standardizációs program kidolgozását. Ennek folyományaként 1952-ben alakult meg a közös kórházi akkreditációs bizottság, mai nevén JCAHO: Joint Commission on the Accreditation of Healthcare Organisations.

A kórházi akkreditációs rendszer elterjedt a világ fejlett országaiban. A WHO Európai Regionális Irodája jelentős szerepet játszott abban, hogy az 1980-as években Európában is tért hódított az egészségügyi minőségbiztosítás.

Mint említettük, a magyar egészségügyben is messzire nyúlnak vissza azok a tevékenységek, melyek a betegellátás minőségének javítására törekedtek. A kliniko-pathológiai konferenciák, a perinatalis mortalitás rendszeres értékelése, a betegek dokumentációinak vezetése, diagnosztikus és terápiás protokollok készítése és sok más elem is ezt célozta.

Az 51/1968 (Eü.K.19.) EüM utasítás a gyógyító-megelőző ellátás országos intézeteinek szervezetéről és működéséről, valamint az intézetekben működő szakmai kollégiumokról, a 6/1989 (III.22.) SZEM rendelet a szakmai kollégiumokról és az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről hivatalosan is megfogalmazták, hogy protokollokat, azaz módszertani leveleket, szakmai iránymutatásokat, szakmai módszertani irányelveket, helyi eljárás leírásokat kell készíteni, és értékelni kell ezek végrehajtását.

A protokoll, eljárás leírás meghatározott egészségügyi ellátás, kezelés, beavatkozás elvégzéséhez szükséges események és tevékenységek rendszerezett listája.

Az eljárás leírások legegyszerűbb formái a helyi protokollok. Ezek a mindennapos tevékenységeket rögzítik, útmutatást adnak a betegek ellátásához, az adminisztrációs teendőkhöz és rögzítik a felelősségi szinteket.

Magasabb szintet képviselnek a szakmai kollégiumok és országos intézetek által kiadott módszertani levelek. Ezeket a szakma elismert képviselői készítik, figyelembe véve széleskörű elméleti ismereteiket és sok éves gyakorlati tapasztalataikat

A legrészletesebb útmutatót az evidenciákon alapuló szakmai irányelvek adják. Ezek abban különböznek a módszertani levelektől, hogy a szakirodalom szisztematikus értékelésén, a lehetséges előnyök és ártalmak áttekintésén túlmenően hatékonysági vizsgálatokat és beteg preferenciákat is figyelembe vesznek az ajánlások megfogalmazásakor. A szakmai irányelvek elfogadása konszenzus konferenciákon történik.

Jelen kiadvány a leggyakoribb fül-orr-gégészeti megbetegedések és vizsgálatok gyűjteménye. Az egyes fejezetek sajátos ötvözetét képezik a tankönyvi ismeretek rövid összefoglalásának és a modern szemléletű protokollok, eljárás leírások, folyamat leírások követelményeinek megfelelő tevékenységi sorok áttekintésének.

Helyenként algoritmusok segítik a könnyebb, gyorsabb tájékozódást.

A könyvet hasznosan forgathatják orvostanhallgatók, szakorvos jelöltek, de tapasztalt szakorvosoknak is segítségére lehet.

Felhasználható továbbá a kiadvány minden intézményben a saját minőségügyi rendszer kiépítése és működtetése során a helyi eljárás leírásokhoz, folyamat leírásokhoz, valamint standardok képzéséhez.

A felállított dokumentált követelményrendszer segítségével a folyamat stabilizálható, reprodukálható, ennek következtében mindig ugyanaz a minőség nyújtható.

A minőségbiztosítás garanciavállalás, elsősorban az ellátottak felé, a szabályozott folyamatokkal a betegek elvárásai, jogai egyértelműbben teljesíthetők. Emellett a betegek tájékoztatására is szolgálhatnak.

A standardok a minőség fejlesztésének alapját is képezik. Első lépésként az érintettekkel meg kell ismertetni a követelményrendszert, ezt követően a folyamatba be kell építeni, majd ellenőrízni, hogy a tevékenységek a szabályozásnak megfelelően történtek-e. Az ellenőrzések egyben annak kiderítését is szolgálják, hogy mit csinálunk jól és mi az, amit javítani kell. A protokollok, folyamat leírások sokat segítenek mindennapi munkánkban is. Hozzájárulnak a diagnosztikus és terápiás tevékenységek folyamatainak optimalizálásához. Támpontot, egyben jogi védelmet is jelentenek, ha ezek szerint végezzük és dokumentáljuk munkánkat. Segítenek a „szükséges” és „lehetséges” közti döntések meghozatalában, ezzel a költség-eredményes megoldások alkalmazásában.

A tabularium szervesen kapcsolódik a Fül-orr-gégészeti Szakmai Kollégium által 1998-ban kiadott fül-orr-gégészeti szakmai irányelvekhez és algoritmusokhoz. Ezek együttesen jó alapját képezhetik az evidenciákon alapuló szakmai irányelvek kidolgozásának. A bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek nagyban hozzájárulhatnak a hatékony gyógyításhoz. Ezen irányelvek kidolgozásához, elterjedéséhez és alkalmazásához széles körű együttműködés és konszenzus szükséges az egészségügy valamennyi szereplője között, beleértve a betegeket, orvosokat, szakdolgozókat, egészségügyi vezetőket és finanszírozókat.