Tájtervezés - tájrendezés

Az ábrák listája

1. Tényező komplexumok, elemegyüttesek kölcsönhatása (Veinitschke, 1976)

2. Pannónia városai és úthálózata Mócsy nyomán (Póczy, 1976.)

3. Római limes Esztergom és Szentendre között (Soproni, 1978)

4. A neszmélyi és az esztergomi római őrtornyok alaprajzai és sáncai (Visy, 1989.)

5. Aquincum térségében víz és mocsár volt (régészeti lelőhelyek Budapest területén, Kartográphiai Vállalat, 1975)

6. Aquincumi vízvezeték-hálózat és a magasvezetékű szakasz nézeti rajza (Póczy,1980. p.61)

7. A felszíni vízvezeték kialakítása, amely a Remete-hegy lábától a katona-városba vezetett

8. A brigetioi aquaeductus nyomvonala a Fényes-forrástól Szőnyig (Póczy, 1980.)

9. A savariai aquaeductus nyomvonala (Póczy, 1980.)

10. A rómaiak műszaki munkálatai Pannóniában (Károlyi, 1973.)

11. Védelmi célú földművek az alföldön (Soproni, 1978.)

12. Az Olgyay-fivérek városrendezési tervét az 1936-os aquincumi polgárváros és katonai tábor helyszínrajza motiválta (Kaiser-Póczy, 1985.)

13. A Via Antica-ról Rómához hasonló módon lehetett volna az aquincumi romokat látni (Kaiser-Póczy, 1985.)

14. A Via-Antica az amphiteátrumnál végződik (Kaiser-Póczy, 1985.)

15. A római romok és a középkori vár óbudán (Kaiser-Póczy, 1985.)

16. Kézzel színezett fametszet, 1:1 152 000 méretarányban (Papp-Váry-Hrenkó, 1989)

17. A visegrádi palotaegyüttes Mátyás király korában (Haufler, 1848?)

18. Zrínyi várának kéziratos ostromtérképe (Papp-Váry-Hrenkó, 1989.)

19. Marsigli térképe a Kárpát-medencéről (Papp-Váry-Hrenkó, 1989.)

20. Magyarország területének közigazgatási beosztása a XVIII. század első felében (Bendefy, 1976.) 1. Partium, 2. Jászkunkerületek, 3. Hajdúvárosok, 4. Határőr-kerületek

21. Mikoviny Sámuel megyei térképeinek áttekintő vázlata (Bendefy, 1976.)

22. Mikoviny megyei térképeinek jelkulcsrészlete (Bendefy, 1976.)

23. Edelény térképe (Papp-Váry-Hrenkó, 1989)

24. A csákvári angolkert kéziratos, 1:4000 méretarányú térképe (Papp-Váry-Hrenkó, 1989)

25. Buda és Pest az első katonai felmérés szelvényén (Papp-Váry-Hrenkó, 1989., Hadtörténeti Térképtár)

26. Mikoviny Sámuel (1700–1750) arcképe és aláírása (Bendefy, 1976.)

27. Pest és Buda látképe Mikoviny természet utáni rajzán (Magyar Vízügyi Múzeum)

28. A Dunaalmás, Ó-Szőny és Tata határában lévő mocsarak lecsapolási terve

29. A híres reichenaui vízfelfogó rendszer Mikoviny térképén (Deák, 1987.)

30. Természetes fokok működésének ábrázolása A. F. Marsigli szerint (Andrásfalvy, 1973)

31. Nyitott fokok Mohács és Kölked határában egy 1820-as térképről (Andrásfalvy, 1973)

32. A sárközi Duna-szakasz térképfelvételeinek azonos méretarány-szelvényei (Somogyi, 1974)

33. Nagysárrát a vízrendezés előtt (Vázsonyi, 1968.)

34. Nagysárrát a vízrendezés után (Vázsonyi, 1976.)

35. Kissárrát a vízrendezés előtt (Vázsonyi, 1968.)

36. Kissárrát a vízrendezés után (Vázsonyi, 1968.)

37. Az Ecsedi-láp térképe 1783-ból (Vázsonyi, 1968.)

38. Az Ecsedi-láp a vízrendezés előtt (Vázsonyi, 1968.)

39. Az Ecsedi-láp a vízrendezés után (Vázsonyi, 1968.)

40. Kiss József Duna-hajózási térképe (Papp-Váry-Hrenkó, 1989. p.139)

41. A szabályozás előtti Dráva Neu 1:192 000 méretarányú térképén, 178?–1784 (Hadtörténeti Levéltár)

42. Az első, az 1936-ban átadott Norris-gát (Jellicoe, 1988)

43. A Körösök vízpótlása a Tiszából (Goda, 1996)

44. Szigetvár térsége Mikoviny 1740 körül készült térképén (MTA Kézirattár)

45. A Balaton kiszárításai terve Krieger javaslata szerint (Papp-Váry-Hrenkó, 1989. p.108)

46. A magasvezetésű csatornatervek nyomvonalai (Lamp-Hallóssy, 1947)

47. A különböző célt szolgáló csatornák legelőnyösebb helye (Lamp-Hallóssy, 1947)

48. A gyóni vízlépcső és hajóemelő távlati képe (Lamp-Hallóssy, 1947)

49. Nebbien Városliget

50. A berkek elválasztását követően az „előszűrő” hatás megszűnt

51. A Tisza hosszvonal szelvénye a szabályozás előtt és után (Károlyi, 1969. p.123)

52. A helytartói palota alaprajza (Szilágyi, 1956)

53. A helytartói palota rekonstruált képe (Hajnóczi, 1987)

54. A légiós tábor alaprajza a II-III. században (Hajnóczi, 1987) 1.Táborkapuk, 2. tornyok, 3. principia, 4.Tribunus laticlavius házak, 5. kaszárnyák, 6.Thermae maiores,7.kórház, 8.műhelyek, olajprés, 9.magtár, 10.raktárak

55. A légió II. adiutrix táborának rekonstruált képe a II-III. században (Hajnóczi, 1987)

56. A Thermae maiores 1778–1984 között feltárt alaprajza (Kaba, 1995)

57. Geometrikus díszítésű mozaik padozatok a helytartói palotából (Kaba, 1995)

58. Csúcs-hegyi villa. Mérete: 31,75x13,85m (Fitz, 1982)

59. A királynéi vár ásatásainak össze-sítő alaprajza (Bertalan, 1995)

60. A klarissa kolostor és templom alapja (Bertalan, 1995)

61. A Mária templom kapujának rekonstrukciós képe az előkerült kövek alapján (Bertalan, 1995)

62. A keresztény seregek kimenekítik a lakosokat Óbudáról 1596 januárjában. (Gál Éva, in: Óbuda évszázadai, 1995)

63. Az óbudai Zichy-kastély 1763-ban, a Duna felől nézve (L. Gál Éva, 1988)

64. A Zichy-kastély és kertje Jager 1746-ban készített tervén (Prímási Levéltár, Esztergom)

65. Gföller Jakab felvételi rajza 1774-ből (Országos Levéltár)

66. Óbuda látképe 1812-ben a Duna felől (Koller szépiarajza)

67. A trinitárius kolostor, majd kórkatonaház és agyagbánya (1792 v. 1837-es kőmetszet Vasquez P.K. térképsorozatából)

68. Bolgárkertészet. Ceruzarajz (1952) Magyar Nemzeti Galéria (Czibulya, 1987.)

69. A bolgár rendszerű kertészeti telep elrendezése az öntözőcsatornákkal (Czibulya, 1987.)

70. A földszíne felett épített láncos vízemelő kerék (Czibulya, 1987.)

71. Vízben álló és merülő bolgárkerék (Czibulya, 1987.)

72. Wörlitzi kertegyüttes (Hirsch, 1987) Az Elba menti kert a legkorábbi németországi alkotások egyike, amelyet Franz von Anhalt-Dessau fejedelem 1765-ben kezdett építeni

73. Rousseau emlék-sziget (1782) a wörlitzi park bejáratánál

74. Peter Joseph Lenne Sansouci, 1816 A kert és környezete kapcsolatát a kettős fasorok is jól tükrözik

75. Peter Joseph Lenne: Tiergarten, 1840 Az 1832-től készített részlettervek szintetizálása a mocsaras terület rendezésére

76. Fürst Hermann Pückler: Muskau, park a Neisse jobb partján

77. Fürst Hermann Pückler: Branitzi park Cottbus mellett

78. Vízi piramis, a branitzi park jellegzetes részlete

79. Louis de Soissons: Wewin kertváros (1920) Letzworth után a következő lényeges lépést a barátságos Welwyn jelentette. A vasút által átszelt kertvárosban a középrétegek részére a nyugati városban, az ipar- és a munkáslakások részére a keleti városrészben jelölt ki helyet.

80. Altmühl, rétek az árterületen (Grebe-Mehler, 1988. p. 116.)

81. A csatornázást követően a réteket szántóvá alakították (Grebe-Mehler, 1988.)

82. Nyomvonal-javaslat a vízépítési normák szerint a Rajna-Majna-Duna csatornán (Grebe-Mehler, 1988.)

83. Nyomvonal-módosítási javaslat a tájrendezési terv szerint a Rajna-Majna-Duna csatornán (Grebe-Mehler, 1988.)

84. Otto Rindt: Boblitz

85. Otto Rindt: „Fürdőgyűrű” kialakítása Cottbus körül

86. Frederik Law Olmsted. Sr: Riverside (1869), Chicago

87. Alpok-Adria térsége

88. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem helyszínrajza az egyes épületek építési idejének feltüntetésével (Horváthné Fejes Ágnes)

89. Az egyetem „F” épülete (épült 1893-ban)

90. Az egyetem „A” épülete (Épült 1951-ben), előtérben az un. Budai-telep

91. Az egyetem központi „K” épülete (épült 1970-ben)

92. Ormos Imre egyetemi tanár, aki 1932 és 1969 között a Kerttervezési Tanszék vezetője, 1955 és1960 között a Főiskola igazgatója volt

93. A Gellérthegy déli lejtője a XIX. század végén (Részlet Budapest fő-és székváros térképéből, 1896. Eggenberger-féle könyvkerekedés)

94. A Gellérthegy déli lejtője a XX. század végén (Részlet Budapest térképéből, 1996. Cartographia GmbH)

95. A művelési ágak megoszlása Szigetközben

96. Szigetköz és térsége (vizsgált terület a tervezett Dunai Nemzeti Parkhoz)

97. Művelési ág változások Szigetköz és térségében

98. Környezeti kategóriák és a tervezett beruházási körzetek lehatárolása. Megjegyzés: A Hátság „dunai oldalát” a D–1, D–2, D–3 és D–4, a „tiszai” oldalát a T–1, T–2, T–3, T–4 és T–5 jelű területek jelentik

99. Művelési ágak változása Bács-Kiskun megyében 1895 és 1994 között hektárban (Csemez‑Madarassy‑Balogh‑Tőkei, 1996., 3. melléklet)

100. Művelési ágak változása Bács-Kiskun megyében 1895 és 1994 között százalékosan (Csemez‑Madarassy‑Balogh‑Tőkei, 1996., 3. melléklet)

101. Az ország földterületének megoszlása művelési ágak szerint (KSH)

102. Területhasználat az egyes időszakokban Óbuda térségében (Csemez‑Csillik‑Kollányi‑Prajczer, 1991., p. 87.)

103. Területhasználat koronként Óbudán és térségében (Csemez‑Csillik‑Kollányi‑Prajczer, 1991., p. 129.)

104. Modrovits J. térképe a Carmuntum és Adl Flexum között rómia limes útról (Visy, 1989., p. 40.)

105. Plan über die grosse und kleine Schütt Insel (1964) (Hadtörténeti Térképtár, B.X a. 674/5)

106. Rajka és Püski közötti részlet Hummitzsch: Panorama von Wien bis Pesth munkájáról (Wien, Peter Rohrmann k. K. Hof-Buchändler)

107. A Duna medre a szabályozás után

108. Tájalakulás Óbuda térségében (Csemez‑Csillik‑Kollányi‑Prajczer, 1991., pp. 95–99.)

109. A népesség százalékos aránya városokban és községekben (KSH, 1995.)

110. Egy hektár szántó átlagos aranykorona értéke (KSH, 1995.)

111. Mezőgazdasági aktív keresők aránya (KSH, 1995.)

112. A 7-x éves népesség által végzett átlagos osztályszám (KSH, 1995.)

113. A településen befizetett SZJA nagysága területegységenként

114. Önkormányzatok személyi jövedelemadó bevétele 1996-ban

115. A közözemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya százalékban (KSH, 1995.)

116. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma (KSH, 1995.)

117. Az aktív keresők megoszlása gazdasági ágak szerint (KSH, 1995.)

118. A szántó aránya a természeti tájak területében (Ferencsik‑Tirczka, 1996.)

119. Zártkerti anomáliák elsődleges oka: kis parcellán nagy épület

120. Rendkívül nagyarányú zártkerti beépítés a Balaton-felvidéken

121. Iparszerű mezőgazdasági objektum (Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát premix üzeme)

122. Összefüggések a tájhasználati konfliktusok jellege között (Gerzanics, 1984.)

123. Összefüggések a tájhasználati konfliktusok jellege között (Gerzanics, 1984.)

124. Tájhasználati konfliktusok Bélapátfalván (Csemez‑Jámbor, 1984. 14. rajz)

125. A XVII. kerületi munka modellje

126. A veszélyeztetés mértéke a XVII. kerületben (Csemez, 1990., 20. rajz)

127. Magyarország természeti tájainak rendszere (Ferencsik‑Tirczka, 1996.)

128. Magyarország klímazonális vegetáció térképe (Borhidi, 1961.)

129. Magyarország főbb talajtípusai: 1. barna erdőtalajok, 2. csernozjomok, 3. szikesek, 4. réti talajok, 5. láptalajok, 6. rendzinák, 7. homokos váztalajok, 8. öntéstalajok (Stefanovits Pál, 1992.)

130. Magyarország agrárökológiai tájelosztása (Ghimessy, 1984. p. 41.) 1. Dunai Alföld, 2. Tiszai Alföld, 3. Kisalföld, 4. Nyugat-magyarországi peremvidék, 5. Dunántúli-dombvidék, 6. Mecsek-vidék, 7. Dunántúli-középhegység, 8. Észak-magyarországi hegyvidék

131. Hegy- és dombvidéki vízgyűjtők, valamint belvízrendszerek lehatárolása és száma (Vízgazdálkodási Intézet)

132. Magyarország éghajlati körzetei (Péczely nyomán) 1. meleg‑száraz, 2. meleg‑mérsékelten száraz, 3. meleg‑mérsékelten nedves, 4. mérsékelten meleg‑mérsékelten száraz, 5. mérsékelten meleg‑mérsékelten nedves, 6. mérsékelten meleg‑nedves, 7. mérsékelten hűvös‑mérsékelten száraz, 9. mérsékelten hűvös‑mérsékelten nedves, 10. mérsékelten hűvös‑nedves, 11. hűvös‑nedves, 12. igen hűvös‑nedves

133. Tervezési-gazdasági körzetek lehatárolása

134. Magyarország erdőgazdálkodási tájai (Danszky, 1963.) I. Alföld, II. Kisalföld, III. Alpokalja, IV. Dunántúli-dombság, V. Dunántúli-középhegység, VI. Északi középhegység

135. A Remete-hegy‑Mátyás-hegy tájrendezési terv felépítésének modellje

136. A Róka-hegyi bánya fejlesztési tervének modellje

137. Bélapátfalva tájrendezési terv felépítésének modellje

138. Szigetközi prekoncepció felépítésének modellje (Csemez‑Rechnitzer: prekoncepció a Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciójához, 1993. p. 6.

139. Kapcsolat rendszerek a szigetközi koncepcióban

140. Az Egyezményes terv szerinti állapot. A bal parti járulékos létesítmények ipari jellege egyértelműen érzékelhető. A Visegrádi-öböl feltöltése a beépítést elősegíthette volna (Csemez: Vízlépcsők telepítésének tájvédelmi szempontjai a Dunakanyarban, 1984)

141. A bal parti „beépítettség” a fűtőmű és kéménye, a szabadtéri kapcsoló és a légvezetékes energiakivezetés elhagyásával mérséklődött (Csemez: Vízlépcsők telepítésé-nek tájvédelmi szempontjai a Dunakanyarban, 1984)

142. Fák telepítésével néhány évtized múltán a dunakanyari tájkarakter szimulálható lett volna (Csemez: Vízlépcsők telepítésének tájvédelmi szempontjai a Dunakanyar-ban, 1984)

143. A Visegrádi-öböl „vízfelületkénti” megtartásával a tájjelleg nem olyan nagy mértékben változott volna. A vezérlőépület méreteinek csökkentésével, a hídfeljáró pillérekre helyezésével és az átlós üzemi út elhagyásával a létesítmény tájidegen hatása mérsékelhető (Csemez: Vízlépcsők telepítésének tájvédelmi szempontjai a Dunakanyar-ban, 1984)

144. A jobb parti „tó-lépcső” kialakításával a többcélú tájhasználat lehetővé vált volna, a part menti sáv beépítésére nem kerülhetett volna sor (Csemez: Vízlépcsők telepítésének tájvédelmi szempontjai a Dunakanyarban, 1984)

145. A csatorna még kísérő fásítással is markáns tájelem

146. Rézsűk meredekségét vízparton a használat szerint kell változtatni

147. A tanulmány felépítésének modellje (Csemez: Gáztartályok tájba illesztése)

148. Dombeljárás, földtakarásos tájba illesztés a sík vidéken

149. Egy sorba ültetés, oldaltakarásos tájba illesztés cserjeültetéssel (148–149. ábra Csemez: Gáztartályok tájba illesztése)

150. Kordonos megoldás, takarás két oldalaról szőlőtelepítéssel

151. Szárnyékszerű megoldás, takarás náddal (150–151. ábra, Csemez: Gáztartályok tájba illesztése)

152. Pinceszerű megoldás a gáztartály takarására

153. Kombinált megoldás elsődlegesen kétoldali tereprendezéssel (152–153. ábra, Csemez: Gáztartályok tájba illesztése)

154. Kombinált megoldás terepplasztika és növénytelepítés alkalmazásával (Csemez: Gáztartályok tájba illesztése)

155. A tájvédelmi munkarész mo-dellje (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 –28,8 km szakaszára 1988. II. rész: Tájértékelés)

156. Az út látványa a dombvidéken (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 –28,8 km szakaszára 1988.)

157. Az út látványa sík vidéken (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 –28,8 km szakaszára 1988.)

158. A rézsűk ellaposítása és lekerekítése dombvidéken (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 –28,8 km szakaszára 1988. II. rész: Tájértékelés)

159. A rézsűk ellaposítása és lekerekítése sík vidéken (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 –28,8 km szakaszára 1988. II. rész: Tájértékelés)

160. Rézsűhajlás-változtatás, töltésszélesítés és bevágásbővítés (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 –28,8 km szakaszára 1988. II. rész: Tájértékelés)

161. Védősáv-típusok sematikus szer-kezete (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0–28,8 km szakaszára 1988. II. rész: Tájértékelés)

162. Konkáv térforma kialakítása fás növényekkel (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0–28,8 km szakaszára 1988. II. rész: Tájértékelés)

163. A tervezett Nagymarosi Vízlépcső és a kapcsolódó létesítmények (Csemez – Szügyi: Vizuális tájértékelés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981)

164. Az építési terület a mederáthelyezés után (Csemez – Szügyi: Vizuális tájértéke-lés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981)

165. Vízlépcső a bal parti beépítéssel, a jobb parti feltöltéssel és hídfeljáróval (Csemez – Szügyi: Vizuális tájértékelés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981)

166. Vezérlőépület uralkodó tájképi elem (Csemez – Szügyi: Vizuális tájértékelés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981)

167. Iparszerű beépítés a nagymarosi parti sávban (Csemez – Szügyi: Vizuális tájérté-kelés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981)

168. A fűtőmű és kéménye a 12-es közútról uralja a dunakanyari tájképet (Csemez – Szügyi: Vizuális tájértékelés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981)

169. A Pilismaróti-mező a kavicski-termelést megelőző időszakban elsődlegesen mezőgazdasági és részben üdülési hasznosítású volt

170. Az osztrák szakaszon „száraz” eljárással épített vízlépcső-megoldásokhoz hasonlító telepítési változat. A hídfeljáró töltése „átszeli” a maróti mezőt

171. A hídfeljáró pillérekre helyezé-sével a kereszttöltés jelleg csökkenthető. Zebegény felé több kilométer hosszú öböl keletkezett volna

172. Az értékelési modell felépítése (Csemez–Mőcsényi: Egyedi tájértékek, 1983, p. 88.)

173. A Tapolcai-medencében Szigliget vára és a hagyományos művelési szerkezet fennmaradt

174. Hegy-völgy irányú művelés a Tokaji szőlőhegyen

175. Feketefenyő allé Keszthely határában

176. Szegedy Róza háza (XVIII. század vége). Badacsony

177. Pincesor. Villánykövesd (Baranya megye)

178. Falusias utcarészlet Hajdúböszörmény belterületén

179. Békéssámsoni szélmalom a békéscsabai Gabonamúzeumban

180. Túristvándi vízimalom a XVIII. század végéről (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

181. Az 1968-ban elbontott hajógyári híd Óbudán

182. Finom kidolgozású híd az Eszterházy kastélyparkban, a Kelemente-patak felett a XVIII. század második feléből. Fertőd (Győr-Moson-Sopron megye)

183. A hédervári tölgyfa (Balogh András, 1968)

184. Rommező. Gorsium (Pannonia Inferior tartomány vallási központja) (Fejér megye)

185. Barokk kálvária (1738) Ásványrárón (Győr-Moson-Sopron megye)

186. Kálvária párhuzamos stációsorral a temető melett (1861). Szajk (Baranya megye)

187. Kőkereszt a földút mellett

188. Református (Árpád-kori erődí-tett) templom a XII-XIII. századból. Szalonna (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

189. Jakováli Hasszán pasa dzsámija a minarettel (XVI. sz. második fele). Pécs

190. Cseszneki vár a XIII. századból a Bakonyban (Veszprém megye)

191. A siklósi vár távlati képe a XIX. században (Rohbock-Rochring metszete alapján, 1860)

192. Kút a kamalduli remeteségben. Majkpuszta (Komárom-Esztergom megye)

193. Az értékelési modell felépítése (Csemez–Mőcsényi: Egyedi tájértékek, 1983)

194. Vízmosásokkal erősen erodált kopár megkötése rőzsefonással, fenyőtele-pítéssel

195. A pilisvörösvári dolomit kopá-rok erdősítése feketefenyő magvetéssel

196. A csatornák kísérő növényzet nélkül nem karakteresek és gyomosodnak is

197. A csatornák mentére telepített fasorok tájökológiai és tájképi hatása egyaránt jelentős

198. Erzsébet-liget Győrben (Erzsébet királyné emlékfái, 1899)

199. Átjárás megakadályozása és erózió elleni védelem támfalakkal (Csemez: Tündérszikla – élőhelyrekonstrukció, 1992)

200. A látogatók irányítása és a kilátóhely védelme terasszal (Csemez: Tündérszikla – élőhelyrekonstrukció, 1992)

201. Területhasználatok megoszlása a Görbeéri-tó térségében (Csemez–Földi: Görbeéri bányató tájrendezési terve, 1985)

202. Javaslat a partok kialakítására (Csemez–Földi: Görbeéri bányató tájrendezési terve, 1985)

203. Felszíni formációk a felső bányában (Csemez–Csillik–Tóth: A Róka-hegyi bánya fejlesztése, 1991)

204. Metszetek (Csemez–Csillik–Tóth: A Róka-hegyi bánya fejlesztése, 1991)

205. Piknikezőhely a bányaudvarban (Csemez–Csillik–Tóth: A Róka-hegyi bánya fejlesztése, 1991)

206. Fejlesztési javaslat (Csemez–Csillik–Tóth: A Róka-hegyi bánya fejlesztése, 1991)

207. A változat (Zacskó Balázs: A Gőtés-tó rehabilitációja, 1996)

208. B változat (Zacskó Balázs: A Gőtés-tó rehabilitációja, 1996)

209. C változat (Zacskó Balázs: A Gőtés-tó rehabilitációja, 1996)

210. A Gőtés-tó rehabilitációjának első ütemében a felső tavat kialakították

211. A tó formája és a ligetesen telepített növényzet természetszerű hatást kelt

212. Alagút és kerítés elhelyezési megoldás

213. Q–200-as polymerbeton alagút bejáratának kialakítása (Puky–Vogel: Környezeti hatásvizsgálat az M3-as autópálya nyomvonalán, 1993)

214. Funkcióséma a véggödör többcélú utóhasználatára

215. A véggödör ivóvízvédelmi utóhasználata

216. Szársomlyó

217. A Nagyharsányi kőbánya óriási tájseb a Szársomlyó tanúhegyén (Csemez: Állásfoglalás a bányászati tevékenység hatásairól Szársomlyó példáján, 1987)

218. A Nagyharsányi kőbánya tervezett kitermelése (Csemez: Állásfoglalás a bányászati tevékenység hatásairól Szársomlyó példáján, 1987)

219. Javaslat a kőbánya felhagyására (Csemez: Állásfoglalás a bányászati tevékenység hatásairól Szársomlyó példáján, 1987)

220. Majki remeteség az egykori kamalduliak celláival, a templom megmaradt tornyával

221. Várható felszínváltozások a duzzasztott alsó, középső és felső tó környékén. (Csemez–Csillik: Tanulmány a Majkpusztai műemlékegyüttes és természetvédelmi terület bányakárból származó helyreállításának és fejlesztésének tájrendezési tervéhez, 1983)

222. Várható felszínváltozások a duzzasztott alsó, középső és felső tó környékén. (Csemez–Csillik: Tanulmány a Majkpusztai műemlékegyüttes és természetvédelmi terület bányakárból származó helyreállításának és fejlesztésének tájrendezési tervéhez, 1983)

223. Várható felszínváltozások a duzzasztott alsó, középső és felső tó környékén. (Csemez–Csillik: Tanulmány a Majkpusztai műemlékegyüttes és természetvédelmi terület bányakárból származó helyreállításának és fejlesztésének tájrendezési tervéhez, 1983)

224. Tocsogó a part menti sávban

225. Az erodálódó dolomitmurva-fal megkötéséhez támfalrendszer épült a fenyőfa megtartásával (Balatongyörök)

226. Lépcsők és honos növények a meredek rézsűn (Balatongyörök, Mőcsényi Mihály)

227. A bányaudvarban a feltöltés után medence épült (Balatongyörök)

228. Hulladékelhelyezési érdekek (Csemez–Csillik: Petőfibánya – hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986)

229. Hulladéklerakás hatásai és következményei (Csemez–Csillik: Petőfibánya – hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986)

230. A hulladéklerakóhely kiválasz-tásának szempontjai (Csemez–Csillik: Pető-fibánya – hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986)

231. A rendezett deponálás feltételei (Csemez–Csillik: Petőfibánya – hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986)

232. Rendezett deponálás teknőeljárással (Csemez–Csillik: Petőfibánya – hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986)

233. Rendezett deponálás dombeljárással (Csemez–Csillik: Petőfibánya – hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986)

234. Intézkedési javaslatok az A változatnál (jelenlegi lerakóhely)

235. Intézkedési javaslatok a B változatnál (felhagyott agyagbánya)

236. Intézkedési javaslatok a C változatnál (Tsz-kőbánya) (Csemez–Csillik: Petőfi-bánya – hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986)

237. Konfliktusok a hulladéklerakóhely bővítésekor (Csemez: Hulladéklerakóhely bővítése, 1995)

238. A bővítés várható hatásai (Csemez: Hulladéklerakóhely bővítése, 1995)

239. Tájrendezési javaslatok (Csemez: Hulladéklerakóhely bővítése, 1995)

240. A „modern” nagyüzemi szőlőtermesztésben a helikopter sem volt ritka

241. A takarmánykeverő telepeken óriási építmények emelkedtek

242. Az iparosodó mezőgazdaság korszerű borkombinátot épített (Balatonboglár)

243. Tájidegen toronyházak Pasarét felett, a Budai-hegyek lábánál

244. Egyforma lakótelepek épültek az állami gazdaságokban, a bányászvárosokban

245. A „zárt kertek” a városok közelében beépültek (Szekszárd)

246. A nagyüzemi gazdálkodás során a táblák geometrizmusa meghatározóvá válik

247. „Korszerű” sertéstelep ipari jellegű hatása (Balatonnagybereki Á.G.)

248. Hollandiában a tengertől elhódított polderen kialakított táblák

249. Angliában a hagyományosan alakult, sövényekkel osztott táblák

250. A táji adottságok csoportosítása

251. A mezőnkénti pontértékek jelentése. a = 0–80 m; b = 80,1–160 m; c = 160,1–240 m; d = 240,1–320 m; e = 320,1–360 m; f = H maximum; g = H minimum; h = dombok száma; i = völgyek száma; j = értékelési pontszám a reliefenergia szerint; k = értékelési pontszám a felszínmozgalmasság szerint

252. A borítottság százalékos megoszlása. a = víz; b = erdő; c = közpark; d = szőlő, gyümölcs; e = gyepfelület; f = szántó; g = családiházas beépítés; h = temető; i = lakóterület; j = ipar, bánya stb.; k = értékelési pontszám

253. A mezőnkénti szegély- és „mutató”-értékek jelentése. a = víz-gyep szegély; b = szántó-erdő szegély; c = gyep-erdő szegély; d = bányaszegélyek; e = összhosszmutató; f = perifériamutató; g = látványmutató; h = agrármutató

254. A tájjelleg, a térrendszer feltárása

255. A látható terület nagysága dombvidéken, nézőpont helye és a domborzat szerint

256. A látható terület nagysága síkvidéken, nézőpont helye és a domborzat szerint

257. Láthatóság értékelése a térrendszerek szerint a kilátóhelyekről

258. Láthatóság értékelés a térrendszerek szerint haladás közben

259. Látványhatás vizsgálata (Csemez–Kollányi: Vizuális-esztétikai vizsgálat és tájképi potenciál meghatározás Lágymányos–Észak-Csepel térségében, 1991)

260. Partjelleg értékelése (Csemez–Kollányi: Vizuális-esztétikai vizsgálat és tájképi potenciál meghatározás Lágymányos–Észak-Csepel térségében, 1991)

261. Vizuális ártalmak értékelése (Csemez–Kollányi: Vizuális-esztétikai vizsgálat és tájképi potenciál meghatározás Lágymányos–Észak-Csepel térségében, 1991)

262. Látványértékelés (Csemez–Kollányi: Vizuális-esztétikai vizsgálat és tájképi potenciál meghatározás Lágymányos–Észak-Csepel térségében, 1991)

263. Tájképi potenciált növelő javaslatok (Csemez–Kollányi: Vizuális-esztétikai vizsgálat és tájképi potenciál meghatározás Lágymányos–Észak-Csepel térségében, 1991)

264. A környezeti hatástanulmány modellje (Csemez–Madarassy–Balogh–Tőkey: A Duna–Tisza közi hátság vízhiányos helyzetéhez igazodó beavatkozások környezeti hatáselemzése és hatástanulmánya)

265. Befolyásoltság koronként (Csemez et al.: Tájértékelési eljárás kidolgozása a természeti elemegyüttesek ökológiai, ökönómiai és vizuális hatásaihoz, 1990)

266. A tanulmány felépítésének modellje (Csemez–Kollányi–Prajczer: Tájinfo, 1992)

267. A módszertani ismertetés felépítésének modellje (Csemez–Kollányi–Prajczer: Tájinfo, 1992)

268. A tájgazdálkodás stratégiai mo-dellje (Balogh–Csemez–Rechnitzer: A Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója, 1993)

269. Tájgazdálkodási javaslatok összefoglalása (Balogh–Csemez–Rechnitzer: A Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója, 1993)