Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A myocarditist el kell különíteni a myocardiális infarctustól és a fokozott szimpatikotónus által okozott ártalmatlan EKG eltérésektől.
Mivel a myocarditis és a pericarditis gyakran társul, a myopericarditis (perimyocarditis) terminus technicus is használható.
A myocarditist általában mikrobás fertőzés, néha rendszerbetegség okozza; az ok felderítetlen is maradhat.
A lehetséges okok
vírus fertőzés (Coxsackie B4, és B5, influenza, EBV, cytomegalovírus parvovíirusés adenovíirus)
rheumás láz
mycoplasma, chlamydia és streptococcus fertőzés
borreliosis (Lyme kór)
kötőszöveti betegségek (SLE, kevert kötőszöveti betegség, arthritis, a juvenilis arthritis szisztémás formája)
szeptikus állapotok
eosinophiliával járó állapotok
cytotoxikus gyógyszerek vagy phenothiazinok alkalmazása
szívátültetés
sugárkezelés.
A myocarditis lehet akut és krónikus. Az akut myocarditis lehet fertőzés része, vagy az általános fertőzés egyetlen jele. A krónikus myocarditis dilatativ cardiomyopathia formájában jelenhet meg.
Mellkasi fájdalom, ritmuszavar, légzési distress, akut keringési elégtelenség - különösen zajló vagy friss fertőzésnél.
Kifejezett fáradékonyság, tachycardia, arrhythmiák.
Enyhe esetekben nincs szívtünet.
Gyakran jelentéktelenek és nem specifikusak.
Hallható lehet pericardiális dörzszörej.
Gyakori a kamrai galopp.
Súlyos esetekben szívelégtelenség.
ST eltérések (széles ST eleváció T inverzióval, vagy csak T inverzió)
Kamrai arrhythmiák
Vezetési zavarok
Az EKG lehet normális
A szívenzimek ésa troponinokaz akut fázisban gyakran magasakaz EKG eltérésekkel, különösen az ST elevációval együtt. Ezeknek a markereknek a szintje általában egy héten belül normalizálódik.
Bal kamra tágulat és csökkent kontraktilitás.
Lokális hypokinezis a korai fázisban, esetleg lokális duzzanat.
Súlyos myocarditisnél a dilatativ cardiomyopathia jelei és tünetei. Enyhe esetben a leletek nem szignifikánsak.
Pericardiális érintettség esetén pericardiális folyadék.
A gyógyulás során hyperkinezis jelei.
Indium–111 antimyosin szintigraphia
A negatív lelet bizonyos esetekben a myocarditist kizárja.
Még néhány hónappal később is bizonyítja a myocarditist.
Endomyocardiális biopsia
Súlyos myocarditis
Feltételezhető hypereosinophil szindróma
A negatív lelet nem zárja kia myocarditis fennállását.
A mellkasi fájdalom, a cardiális markerek és az ST eleváció gyakran myocardiális infarctus jeleit utánozza. A thrombolitikus kezelés ritkán jár szövődménnyel, még ha myocarditises esetben végzik is el. Ha a thrombolitikus kezelést pericarditis esetén alkalmazzák, fennáll a haemopericardium kialakulásának veszélye. A myocarditist az alábbiak különítik el az infarctustól
A beteg gyakran fiatal férfi
Nincs az anamnézisben ischaemiás szívbetegségre utaló panasz
Ritkán van Q hullám
A V4–V6 elvezetésben minden esetben van ST eleváció
Nincs reciprok ST depresszió (az aVR és a V1 kivételével).
A megnövekedett szimpatikus tónus gyakran jár tachycardiával és az EKG-n T hullám változással. Béta-blokkoló csak akkor szünteti meg ezeket, ha az ok nem myocarditis,vagy egyéb más organikus megbetegedés.
Béta-blokkolóval végzett teszt: fekvő helyzetben, majd felállás követően 3 perc múlva EKG készül. Ugyanezt elvégzik 100 mg atenolol adása után is. Alternatív vizsgálat, ha 10 perc nyugalom után EKG készül, majd i.v. 5 mg metoprololt adnak (egy 70 kg-os embernek), és az EKG-t 5 perc után megismétlik.
A szimpatikus tónus fokozódása következtében fellépő elváltozásokataz álló helyzet rontjabéta-blokkoló a nyugalmi EKG-n látható T hullámokat normalizálja, az orthostatikus eltérések csökkennek.
Amennyiben az eltéréseket organikus betegség okozza, a béta-blokkoló szinte sohasem hatásos.
Spotszívnél vagy korai repolarizációnál lehetnek myocarditist utánzó jelek; az echocardiographia vagy a kontroll EKG a diagnózist alátámasztja.
Azonnali kórházi megfigyelés szükséges, ha egyértelmű EKG jelek vannak, a szivenzimek emelkedettek vagy kereingési elégtelenségre utaló tünet van. A súlyos kamrai arrythmia veszélye a betegség első napján a legnagyobb.
A fájdalmat gyulladásgátlókkal, szükség esetén opiátokkal szüntetik.
A fertőzés oki kezeléséhez kezdenek.
Ambulánsan kezelhető a beteg, ha nincs vagy enyhe a panasza, és az EKG eltérés kicsiny. Kontroll 1–2 hetente és cardiális panasz jelentkezésekor történik minden esetben – 2 hónapon keresztül.
Kerülni kell a kifejezett fizikai terhelést, míg a nyugalmi EKG nem normalizálódik. Ez típusos myocarditisnél kb. 2 hónap után következik be. Sportolóknálekkortornázás javasolt.
A hyperkinetikus állapot béta–blokkolóval kezelhető.
Infectiv myocarditisben általában teljes a gyógyulás. Kivételt a legsúlyosabb esetek képeznek, ekkor dilatativ cardiomyopathia alakul ki.
Nyitva áll az a kérdés, hogy a cortikosteroid kezelés jobb-e a salicylátoknál a rheumás láz eredetű billentyű megbetegedések megelőzésére.
Malignus pericardiális folyadéknál nincs arra bizonyíték, hogy egyik kezelés jobb lenne a másiknál. Ennek ellenére a pericardiocentezis önmagában nem kielégítően hatásos.
[1]Smith S C, Landenson J H, Mason J W, Jaffe A S. Elevations of cardiac troponin I associated with myocarditis. Experimental and clinical correlates. Circulation 1997; 95: 163-8
[2]Bonnefoy E, Godon P, Kirkorian G, et al. Serum cardiac troponin I and ST-segment elevation in patients with acute pericarditis. Eur Heart J 2000; 21: 832-6
[3]Albert DA, Harel L, Karrison T. The treatment of rheumatic carditis: a review and meta-analysis. Medicine 1995;74:1-12
[4]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-954077. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software
[5]Vaitkus PT, Hermann HC, LeWinter MM. Treatment of malignant pericardial effusion. JAMA 1994;272:59-64
[6]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-948042. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software