Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Meg kell állapítanunk, hogy mi okozhatja a tartós köhögést
asthma
chronicus bronchitis(kezdődő COPD)
chronicus pulmonális fertőzések, különösen a tuberculosis
sinusitis(a váladék lecsorog a garat hátsó falán)
sarcoidosis
fibrotizáló alveolitis
kötőszövetI rendellenességek és azok kezelésével kapcsolatos-e a köhögés
asbestosis (silicosis)
farmer tüdő
gyógyszer mellékhatás (ACE inhibitorok, béta blokkolók, nitrofurantoin)
tüdőtumorok
mellűri folyadékgyülem
szívelégtelenség.
A 4-8 hétnél hosszabb ideig fennálló köhögést nevezzük tartós köhögésnek. A rövidebb ideig tartó köhögést általában különböző pulmonalis infectiók, valamint az infectio enyhülésével kialakuló légúti hyper-reactivitás okozza.
Általános jelenség, hogy bizonyos fertőzések (pl. mycoplasma vagy chlamydia, pneumonia, pertussis) után kialakult köhögés akár hónapokig is eltarthat.
Elhúzódó légúti fertőzés (sinusitis) és kezdődő asthma lehet a tartós köhögés gyakori oka.
Az elsődleges vizsgálatok közé tartozik a mellkasi röntgenfelvétel valamint a melléküregek ultrahang- vagy röntgen vizsgálata.
Amennyiben indokoltnak látjuk, rutin vérvizsgálatot végezhetünk (CRP, alapvető laboratóriumi vizsgálatok és sejtszám)
Elsődleges kezelés
A sinusitis gyógyítása: microbaellenes szerekkel, érösszehúzó hatású orrcseppel, lehetőség szerint átöblítéssel (Lásd: ebm00870) .
A microbaellenes kezelés(doxycyclin, erythromycin, amoxicillin) csak abban az esetben javasolt, ha a beteg lázas vagy gennyes a köpete. A lázzal nem járó száraz köhögést többek között hörgőtágító szerekkel, lehetőleg köhögéscsillapító szerekkel kombinálva gyógyítsuk. Az antibiotikum szükségességét egyénileg kell megállapítani.
Amennyiben a köhögés 2 hónap alatt nem javul vagy továbbra is fennáll annak ellenére, hogy a beteg közben microbaellenes kezelést kap, akkor ennek egyéb oka is lehet, mint az egyidejű infectió. A száraz, hosszan fennálló köhögés kizárólagos panaszként különösen az asthma korai szakaszában jelentkezhet. Legkésőbb ekkor el kell végezni a bronchodilatator vizsgálatot és otthon el kell kezdeni a PEF mérést(hörgőtágító szerekkel és azok nélkül), továbbá mérlegelni kell a spirometriás vizsgálatot is. Az inhalációs steroidokkal végzett kezelésre adott választ is ellenőrizhetjük(így azonban előfordulhat, hogy késleltetjük az asthma kórisméjének felállítását, amennyiben nem történt légzésfunkciós vizsgálat).
Abban az esetben, ha az adott válasz gyenge, akkor a köhögést valószínűleg nem a kezdeti szakaszban lévő asthma okozza.
Amennyiben az adott válasz megfelelő, akkor lehetséges, hogy a beteg enyhe asthmában szenved, ami további kivizsgálást igényel (Lásd: ebm00118) .
Abban az esetben, ha a beteg ACE inhibitort szed, akkor minden bizonnyal ez okozza a köhögést. A kezelés egyik lehetősége, hogy egy másik ACE inhibitort választunk vagy inkább egy angiotensin II receptor antagonistát, amely általában nem okoz köhögést. Amennyiben a beteg diabetesben szenved, mérlegelni kell, hogy száraz köhögés kellemetlensége fontosabb-e, vagy az ACE inhibitor veseműködésre kifejtett jótékony hatása.
Béta blokkolók még a béta1-szelektív szerek is okozhatnak köhögést az atopiás alkatú vagy a bronchialis hyper-reactivitásban szenvedő betegekben.
Vizsgáljuk meg, hogy a betegen nem jelentkeznek-e szívelégtelenségre utaló tünetek. Az enyhe szívelégtelenség első tünete gyakran az este jelentkező köhögés. Az első vizsgálat a mellkasi röntgenfelvétel legyen.
A köhögés és a dyspnoeaegyik oka a fibrotizáló alveolitis lehet. Ez jelentkezhet a rheumatoid arthritis vagy a scleroderma miatt is, de ezen betegségek kezelésére használt gyógyszerek (arany, sulphasalazin, penicillamin, metothrexat) mellékhatásaiként is kialakulhat.
Ilyenkor az első és legfontosabb a mellkasi röntgenfelvétel vizsgálata. A tipikus lelet ebben az esetben a tüdőfibrosis, de a korai stádiumban normál rtg-képet kaphatunk, bár a diffúziós kapacitás – mellyel az alveolusokon keresztül lejzajló oxigéncserét jellemezhetjük – csökkent értéke már csökkenhet és esetleg a dinamikus spirometria is beszűkült értéket adhat.
Feltétlenül konzultálni kell egy belgyógyásszal vagy tüdőgyógyász specialistával.
A legvalószínűbb kórisme az elhúzódó acut bronchitis és a chronicus bronchitis. Főleg a középkorú betegek esetében, mindig gondoljunk a daganatos betegségek előfordulására is, különösen akkor, ha a beteg elmúlt 50 éves. Kérdezzük meg, hogy van-e haemoptysise.
A mellkasi röntgenfelvétel különösen fontos, ha a beteg elmúlt 40 éves, kivéve akkor, ha rendelkezik az elmúlt 6 hónapban készült felvétellel. Ezzel egyidőben a melléküregekről is készítsünk röntgenfelvételt, ha ultrahang vizsgálatot nem végeztek. Amennyiben pneumonia infiltratiot találunk, a köhögést pneumoniaként kell kezelni, és 5-6 hét múlva újraellenőrizzük a mellkasi röntgenfelvételt.
Abban az esetben, ha COPD gyanúja áll fenn spirometriás vizsgálatot kell végezni.
A hosszan elhúzódó gennyes köhögést antibiotikummal kezeljük. Az elsődleges kezelés amoxicillin, doxycyclin vagy trimethoprim-sulfamethoxazol legyen. A kórokozó baktérium gyakran a Haemophilus influenzae vagy a gram-pozitív coccusok.
Minden esetben gondoljunk arra, hogy az azbeszttel dolgozó személyek (építőipari munkások vagy kisjármű javító műhelyekben dolgozók) (Lásd: ebm00139) asbestosisban szenvedhetnek.
Az elsődleges vizsgálat a mellkasi röntgenfelvétel és a spirometria (restrictiv beszűkülés).
Amennyiben asbestosisra gyanakszunk, konzultáljunk tüdőgyógyászati szakrendeléssel (hazánkban:Tüdőgondozóval).
A mezőgazdasági dolgozók esetében farmertüdő (Lásd: ebm00137) (a penészes széna okozta túlérzékenységi pneumonitis) vagy asthma gyanúját vessük fel.
Az első és legfontosabb vizsgálat a mellkas röntgenfelvétel, az otthoni PEF mérés és a spirometria (valamint a bronchodilatator vizsgálat).
Amennyiben a farmertüdő gyanúja áll fenn, konzultáljunk tüdő-szakrendeléssel (Tüdőgondozóval)
A köhögéssel kezdődő foglalkozási asthma sokféle olyan munkavégzés esetén jelentkezhet, ahol a beteg kémiai oldószerekkel (isocyanátokkal, formaldehiddel, acrylátokkal, stb.) kerül kapcsolatba (autójavító műhelyben, a műanyagiparban, a tisztitóiparban, fogorvosi laboratóriumban és fogorvosi rendelőben, stb.)
A legvalószínűbb kórisme az asthma.
A panaszok között gyakran szerepel átmeneti dyspoea és nyákképződés.
Az elsődleges vizsgálat
az otthoni PEF mérés
Spirometria és a bronchodilatator vizsgálat
Terheléses vizsgálat (különösen a fiatal betegeknél)
A bronchialis hyper-reactivitást is vizsgálhatjuk (belélegzett histaminnal vagy metacholinnal provokálva), tisztázatlan esetben, ha szükségesnek ítéljük.
Inhalációs corticosteroidokra adott válasz is vizsgálható
Amennyiben a pneumoniában szenvedő beteg többféle megbetegedésben szenved vagy idősebb korú, a gyógyulás több ok miatt elhúzódhat (Lásd: ebm00474) . A tüdőbetegségekben szenvedő személyeknél tuberculosisra gyanakodhatunk; továbbá felmerül az atipusos mycobacteriumok okozta atipusos tüdőinfectiovagy a bronchiectasia lehetősége is (Lásd: ebm00124) . Hasonló tünetekkel kezdődhet a vasculitis (pl. a polyarteritis nodosa, a Wegener granulomatosis) vagy az eosinophil pneumonia is (Lásd: ebm00450) .
Elsődleges vizsgálatok
Mellkasi röntgenfelvétel
A köpetből kenet és tenyésztés készítése
Vérkép és vörösvértest süllyedés, CRP (mely utóbbi vasculitis esetén szintén emelkedett lehet)
Minden esetben gondoljunk az eosinophil pneumonia kialakulására is (Lásd: ebm00138) .
Amennyiben a panaszok továbbra is fennállnak tüdőgyógyásszal kell konzultálni.
Pulmonalis sarcoidosis esetén a tartós köhögés lehet az egyetlen tünet (Lásd: ebm00135) .
Elsődleges vizsgálatok
Mellkasi röntgenfelvétel (hilus hyperplasia, parenchymás infiltratio)
Serum angiotensin convertáló enzim (normál értéket is mutathat)
A nitrofurantoinra adott subacut pulmonalis válasz
Minden esetben kérdezzük meg, hogy a beteg szed-e a vizeletelvezető rendszerrel kapcsolatos fertőzés megelőzésére nitrofurantoint.
A subacut esetben eosinophilia nincs mindig jelen.
A pleuralis effusiónak is lehet a köhögés az egyetlen tünete (Lásd: ebm00130) . A kóreredet tisztázására végezzünk
teljes általános kivizsgálást
pleura punctiót és biopsiát.
A tartós köhögés vagy a broncialis irritatio néha a gastrooesophagealis reflux kialakulásával kapcsolatos.
Mivel a tartós köhögést nem minden esetben asthma vagy infectio okozza, soha - de főleg a felnőtteknél - ne feledkezzünk meg a mellkasi röntgenfelvételről, hogy kizárhassuk a daganatos betegségek előfordulását. A normális vagy kóros röntgenkép segítségével könnyebben határozhatjuk meg a további vizsgálatokat vagy kezeléseket.
Az antibiotikum kezelés nem eredményes a felnőttek tartós köhögésének kezelésében.
[1]Fahey T, Stocks N, Thomas T. Quantitative systematic review of randomised controlled trials comparing antibiotics with placebo for acute cough in adults. BMJ 1998;316:906-910
[2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-988448. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software