Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Az asthma a légutak gyulladásos betegsége.
Asthmára hajlamos személyekban a panaszok gyulladás következtében alakulnak ki. A panaszokat a légutak különböző mértékű elzáródása okozza, mely spontán vagy kezelés hatására oldódik.
A gyulladás fokozza a légutak érzékenységét sokféle irritáló anyaggal szemben.
Az asthma kumulatív prevalenciája 2–6% a lakosság körébende akár 15-szörös eltérések is adódhatnak az asthma gyakoriságában a különböző országokat tekintve. Számos tanulmány szerint a prevalencia nő, elsősorban a fiatalabb korcsoportokban.
Az asthma főként két korcsoportot érint: a fiatal gyermekeket és a 40 év feletti felnőtteket.
Évente 1 millió ember közül 20–30 hal meg asthmában. Ezeknek csak 10%-a fiatalabb 40 évesnél.
Egy 2000 kártyás körzetben kb. 80 asthmás beteget tartanak nyilván. A betegek fele tudja, hogy asthmája van, és közülük minden második rendszeresen felkeresi kezelőorvosát legalább évente egyszer. A maradék 25 beteg saját magát kezeli. Az asthmások többségének csak enyhe panaszai vannak, de egy átlagos háziorvosnak 10 évente 1 betege meghal asthmában.
Az asthma tünetei sokszínűek, és jelentősen eltérhetnek az egyes betegekben. A panaszok egy adott betegben is hónapról hónapra változhatnak.
Az asthma gyakori panaszai közé tartoznak
Nehézlégzés
kora reggeli órákban
terhelés után (különösen hideg időben)
felső légúti fertőzésekhez társulva
allergénekkel (pl. pollen, állati szőr) való expositio következtében
sípoló légzés
nehézlégzéssel együtt
elhúzódó köhögés
kora reggeli órákban
irritáló tényezők következtében
Elhúzódó köhögésre panaszkodó betegek egyharmadában később asthmát diagnosztizálnak.
A köhögés lehet száraz (mproductiv), máskor víztiszta nyákot hoz fel az alsó légutakból.
Az asthma és COPD elkülönítését lásd.
2.1. táblázat - Különbségek az asthma és COPD között
| Betegség jellemzői | Asthma | COPD |
|---|---|---|
| Kóreredet | Ismeretlen atópia | Dohányzás |
| Megjelenés | Sokszor hirtelen kezdetű | Lassú |
| Nehézlégzés | rohamokban | Fizikai terhelésre |
| Elzáródás | Változó | Folyamatosan romló |
| Légzési gázok diffusioja | Normális | Gyakran csökkent |
| Eosinophil fehérvérsejtek a köpetben | Gyakran | Ritkán |
| Bronchodilatator szerekre adott válasz | Erős | Gyenge |
| Betegség lefolyása | Változó | Progresszív |
Az asthma diagnózisa néha a kórelőzmény és hallgatózás alapján már felállítható(Hangminta).
A szükséges vizsgálatok mennyisége és a kivizsgálás helye az egyes esetektől illetve a helyi gyakorlattól függ.
Ha állandó gyógyszerelést tervezünk, az alaphelyzetet pontosan fel kell mérnünk, és a diagnózisnak biztosnak kell lennie. Így a betegség későbbi lefolyását az alaphelyzethez tudjuk viszonyítani (ami néhány országban szükséges ahhoz, hogy a beteg gyógyszertámogatáshoz jusson).
A diagnosztikus vizsgálatokat alább fontossági sorrendben közöljük. Mindig végezzünk hallgatózást a tüdők felett és mérjük meg a PEF értéket. Egyéb vizsgálatokat bizonytalan esetekben kezdeményezzünk, vagy olyankor, ha a betegség pontosabb osztályozására törekszünk (intrinsic/extrinsic hajlamosító tényezők).
Kilégzés végi sípolás szinte mindig obstructiv tüdőbetegségre (pl. asthma) utal.
Enyhe, kezdődő asthmában a hallgatózási lelet majdnem minden esetben normális, amikor a beteg panaszmentes.
Előfordulhat az is, hogy a betegnek súlyos panaszai vannak, mégse hallunk semmi kórosat a tüdők felett.
A lelet többnyire normális a kezdődő asthma tünetmentes fázisában.
Az alapértékhez viszonyított 15%-os (vagy több, mint 60 l/perces) emelkedés significansnak számít a bronchodilatator teszt során (Lásd: ebm00112) .Számításokat lásd a programban.
Pontosabb információt nyújt a légzésfunkciókról, mint a PEF.
A legfontosabb értékek az erőltetett vitálkapacitás (FVC), egy másodperc alatti erőltetett kilégzési áramlás (FEV1) és a kettő aránya (FEV%) (Lásd: ebm00112)
Ezt a vizsgálatott könnyebb kivitelezni és olcsóbb.
A PEF otthoni monitorizálása hasznos vizsgálat az asthma diagnózisának megerősítésében (Lásd: ebm00112) .
A beteg egy héten keresztül minden reggel és délután megméri a PEF értéket, miközben nem szed gyógyszereket.
Egymás után három erőteljes kilégzést végez, és a legmagasabb értéket rögzíti.
Ha a különbség legalább 20% (amit úgy számítunk ki, hogy egy 24 órán belüli legmagasabb és legalacsonyabb érték különbségét elosztjuk az átlaggal) vagy a hét során legalább háromszor meghaladja a 60 l/percet, nagy valószínűséggel alátámasztja az asthma diagnózisát.Számításokat lásd a programban.
A következő héten ismételjük meg a PEF mérést bronchodilatator szerek adása mellett.
Reggelente a beteg három egymást követő erőteljes kilégzést végez; a legjobb eredményt feljegyzi.
A bronchodilatator szereket egy adagoló inhaler segítségével légzi be.
15 perc elteltével újabb három erőteljes kilégzés közül a legmagasabb értékét rögzíti.
Ezt az eljárást délután is megismétli.
Szabad levegőn való futás, különösen hideg időben, gyakran vált ki bronchoconstrictiot az asthmás betegekben.
A PEF mérés után a beteg 6percig a rendelőn kívül futhat.
Hallgatózzunk a tüdők felett, és mérjük meg a PEF értéket a terhelés után azonnal, majd 5, 10 és 15 perc múlva. Ha a PEF érték több, mint 15%-ot csökkent, a lelet significans.
A vizsgálat kifejezetten alkalmas fiatal asthmások számára, amikor coronaria betegség még nem valószínű.
Az eosinophil fehérvérsejtek száma a vérben és köpetben néha megemelkedhet, de ezt idősekben csak ritkán látjuk.
Meghatározhatjuk a specifikus serum IgE-szintet, ha a Prick-tesztet nem tudjuk elvégezni a bőrön.
Mellkas röntgen-felvétel
Differeciáldiagnózisban fontos (szívelégtelenség, tüdőtumor)
Általában normális az asthmásokban
Hacsak nincs rá különleges indokunk, tekintsünk el tőle a nyomonkövetés során.
Melléküreg röntgen-felvétel vagy ultrahang-vizsgálat
Sinusitis okozhat elhúzódó köhögést
Az asthmás betegeknek gyakran van sinusitisük.