Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Gondoljunk a munkahelyi irritáló és sensitizáló anyagokra, és a munkakörülményekre az asthma felnőttkori megjelenésekor.
Ismerjük meg alaposan az asthma alapellátásban illetve szakintézményben elvégezhető diagnosztikai módszereit.
Tartsuk emlékezetünkben, hogy esetleg törvény szabályozza a felismert foglalkozási asthmás esetek bejelentési kötelezettségét.
A foglalkozási asthma nem mindig elégíti ki a foglalkozási betegségek törvénybe foglalt kritériumait.
Az utóbbi években gyűjtött járványtani adatok arról tanúskodnak, hogy a foglalkozási asthma gyakoriságát eddig alulbecsülték. Számos járványtani tanulmány szerint a felnőttkori asthma 15–30%-át munkahelyi anyagok váltják ki. Úgy tűnik tehát, hogy a munkahelyeken található anyagoknak a korábbinál nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani.
A mezőgazdaságban a leggyakoribb kóroki tényezők az állati hámszövet (legjelentősebb a tehénszőr), állati váladékok, liszt, gabonamag, állateledel és a silóatka. Pékségekben a liszt, fűszerek, állagjavítók és különböző enzimek lehetnek sensitizáló anyagok.
Nyirkos épületekben található penész is szerepelhet kórokként.
Faiparban számos kemény fa (pl. cédrus) sensitizálhat.
A kémiai anyagok közül az isocyanat a legismertebb foglalkozási asthmát kiváltó szer. A latex, gumi, szerves savanhydratok, epoxygyanták és műanyagok, valamint a formaldehyd tartoznak még a kis molekulasúlyú anyagok közé.
Hegesztő gázok, különösen rozsdamentes acél feldolgozásakor, és a maró folyadékok szintén szóba jöhető irritáló anyagok.
Az asthmára jellemző panaszok, azaz köhögés (gyakran éjszaka), nehézlégzés, sípolás, munkanapokon vagy munkaváltáskor jelentkeznek.
Kezdetben a tünetek intenzitásában nagy eltérés van munkanapokon illetve munkaszüneti napokon. Ahogy az expositio elhúzódik, a panaszok hétvégére is fennmaradnak, és csak hosszabb szünet után enyhülnek.
Néha a panaszok csak munkaváltás után vagy éjszaka mutatkoznak, főleg akkor, ha a kérdéses kiváltó ok kémiai anyag.
Felső légúti- és szemtünetek sokszor előzik meg az asthmás panaszokat.
Részletes foglalkozási kórelőzmény felvétele nagyon fontos. Értékes információkat gyűjthetünk a beteg szubjektív megfigyeléseiből, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkahelyi feljegyzéseiből és a vonatkozó munkavédelmi szabályzatból.
A panaszoknak ki kell meríteniük a foglalkozási asthma kritériumait.
Az asthmát gondosan diagnosztizáljuk.
A foglalkozási asthma kivizsgálása semmiben nem tér el a más eredetű asthmától (lásd ebm00118 ).
Néha csak a közvetlen expositio vált ki reakciót.
Specifikus munkavégzéssel összefüggő anyagok okozta sensitizálás kimutatása
Bőr Prick-teszt
Ha lehetséges, határozzuk meg a specifikus IgE antitestek szintjét
IgG antitestek jelenléte önmagában csupán az expositiot – és nem a sensitisatiot – igazolja, ezért nem vesszük figyelembe a diagnózisnál.
Munkavégzéssel összefüggő asthmás reakció kimutatása
PEF (kilégzési csúcs áramlás) mérés a munkahelyen (melyet a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vagy szakintézmény szervez meg, lásd alább)
Specifikus provokációs tesztek (csak szakintézményben)
Fontos szerepet tölt be a foglalkozási asthma diagnózisában. Mindig érdemes elvégezni, ha a foglalkozási asthma gyanúja felmerül.
Némileg különbözik a szokványos asthma diagnosztika során történő PEF méréstől lásd ebm00118
Ne végezzük el acut illetve súlyos asthmában, vagy ha a betegnek anaphylaxiás tünete van.
A sorozatos vizsgálat célszerűen elegendően hosszú időn keresztül történjék, lehetőleg 3 hétig, melybe 2 hétvége (vagy más munkaszüneti nap) is beletartozik.
A PEF értéket az ébredéstől kezdve két óránként megmérjük a munkahelyen és otthon is.
Győzzük meg a beteget a vizsgálat fontosságáról, és nyújtsunk számára megfelelő útmutatást. Ha a PEF mérést helytelenül végzi a munkahelyén, akkor a vizsgálatnak csak egyáltalán nincs vagy kevés a haszna.
A munkahelyi mrésekből származó információkat kiegészíthetjük a bronchialis reaktivitás monitorizálásával munkavégzés illetve szabadnap alatt.
A kivizsgálás mielőbbi sürgetése a foglalkozás-egészségügyi szakember feladata. Érdemes folytatni a PEF mérést táppénz alatt; és azt követően, amikor az alkalmazott ismét munkába áll.
A provokációs teszteket csak megfelelő tapasztalattal bíró szakintézményben szabad elvégezni.
Legjobb módszer a foglalkozási expositio és asthma kapcsolatának bizonyítására.
A provokációs teszteket többféle módon lehet kivitelezni:
Használhatunk kereskedelmi forgalomba kapható allergén extractumokat, pl. feltételezett tehénszőr-allergiában.
Specifikus tesztet végezhetünk provokációs kamrában is (kizárólag szakemberi háttér biztosításával) pl. liszt, fa, por, ragasztó, festék vagy kémiai anyagok, mint formaldehyd, isocyanat és savanhydridek vizsgálatához.
A provokációs tesztet a munkahelyen is elvégezhetjük, ha kiváltó okot nem sikerül kimutatni vagy a megfelelő extractum nem szerzhető be. Kórházi kezelés alatt álló beteg a munkahelyére egy kísérő nővérrel együtt menjen, aki figyeli őt munkavégzés közben. A monitorizálás a kórházba való visszatérés után folytatódik.
A pozitív eredményt elfogadjuk. A negatív lelet azonban nem zárja ki a foglalkozási athma lehetőségét. A kapott álnegatív eredmény okai lehetnek: nem megfelelő vizsgálati anyag, az extractum nem tartalmaz elegedő allergént, az expositiotól fogva eltelt idő túl hosszú volt és a reakció már lecsillapodott, vagy a túl rövid expositios idő nem tudja utánozni a hetente öt napig tartó expositiot.
Az orvosi kezelés nem tér el más typusú asthmák kezelésétől.
A legfontosabb a kiváltó anyag teljes vagy jelentős eliminálása a környezetből. Ezt a következőképpen érhetjük el
munkakörülmények megváltoztatása
a beteg áthelyezése más környezetbe adott munkahelyen belül
átképzés
arcmaszk viselése hasznos lehet átmeneti expositio esetén
gondoljunk a korai nyugdíjazás/leszázalékolás lehetőségére
Ha a beteg a munkahelyén belüli áthelyezést választja, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak figyelemmel kell kísérni a beteg állapotát.
Ha az áthelyezés nem oldja meg a problémát, a rehabilitatio más formáját kell választani.
A panaszok rendszerint megszűnnek, miután a kiváltó anyagot maradéktalanul vagy szinte teljesen eltávolítjuk a beteg környezetéből. Minél előbb sikerül elvégezni az eliminatiot a panaszok megjelenése után, annál jobb kórjóslatra számíthatunk.
A foglalkozási asthma még töb évig problémát okozhat, sőt néhány esetben állandósulhat. Kémiai anyagok okozta asthmából nehéz meggyógyulni. Különösen az isocyanatok által kiváltott asthma kórjóslata rossz.
A foglalkozási asthma diagnosztizálása után a beteg nyomonkövetése és optimális gyógyszerelésének beállítása az elsőrendű feladat.
Néhány beteg a munkavégzése következtében különböző panaszoktól szenvedhet, melyet hasonlítanak az asthmára, de a légzésfunkciók nem változnak. Ilyenkor nem állítható fel a foglalkozási asthma diagnózisa.
Ezeknek a betegeknek egyharmadában egy-két éven belül klinikai asthma alakulhat ki.
Őket úgy kell kezelni, mint más asthmásokat, akiknek a betegsége a munkavégzésükkel összefüggésben szokott fellángolni. Korlátozzuk a beteg munkavégzését, és adjunk gyulladáscsökkentő gyógyszert a klinikai tünetek megelőzésére.
Értesítsük a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, hogy ellenőrizzék ezeknek a betegeknek az állapotát.
Amennyiben a panaszok súlyosbodnak, ismételjük meg a kivizsgálást foglalkozási asthma irányában.
Minden típusú asthma fellángolhat a munkahelyi por vagy más irritáló anyagok miatt.
A munkavégzéssel összefüggő fellángolást PEF mérés segítségével igazolhatjuk.
A hagyományos asthmában szenvedő betegek többsége visszatérhet dolgozni az optimális gyógyszerelés beállítása után.
A munkába való visszaállást a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak kell felügyelni.