Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Ismerjük fel a vírusos fertőzéseket az alábbiak kizárásával:
Kerüljük a felesleges antibioticus kezelést
Köhögés vagy bronchialis szörtyzörejek (bronchitis tünetei) nem indokolják antibioticumok adását (Lásd: ebm00129) .
Az antibioticumok nem hatékonyak közönséges megfázásban.
Ismerjük fel a visszatérő vagy chronicus fertőzéseket.
Hívjuk fel a beteg figyelmét a dohányzás abbahagyására.
Szörtyzörejek, nehézlégzés, köpet
Ha beteg nehezen vesz levegőt, dyspnoés, mérjük meg a PEF-értékét ("peak exspiratory flow") és végezzünk bronchodilatator tesztet, ha szükséges.
Peritonsillaris duzzanat tályog jele lehet (kb. 2 esetben minden 1000 torokfájós beteg közül).
Más leletek nem segítenek a vírusos és bacterialis megbetegedések differenciáldiagnózisában.
Ha streptococcus fertőzésre gyanakszunk készítsünk kenetet a torokváladékból.
Megnagyobbodott nyirokcsomók (adenovírus, mononucleosis, streptococcusok)
Érzékeny pajzsmirigy (subacut thyreoiditis a torokfájás ritka oka (Lásd: ebm00511) )
Helyi tünetek, elhúzódó panaszok és korábban lezajlott sinusitis esetén végezzünk ultrahang-vizsgálatot (Lásd: ebm00873) .
Csak akkor végezzünk el egy vizsgálatot, ha annak eredménye befolyásolja terápiás tervünket.
Feltételezett tonsillitisben végezzünk torokleoltást (lehetőleg streptococcus tenyésztést) (Lásd: ebm00008) .
Mononucleosis gyanúja esetén végezzünk gyorstesztet vagy Epstein-Barr vírus serologiát (Lásd: ebm00014) .
Fájdalomcsillapítók (paracetamol a legbiztonságosabb)
Nasalis decongestansok átmenetileg alkalmazhatók.
Létezik valamelyes bizonyíték arra, hogy a cink tabletták csökkentik a megfázásos panaszok időtartamát és súlyosságát. A mellékhatások korlátozzák a kezelés folytatását.
Hosszabb ideig adott vitamin C pótlás, úgy tűnik, nem előzi meg a megfázást, de némileg lerövidíti a megfázásos panaszok időtartamát.
A szakirodalomban csak kevés bizonyítékot találunk az antihistaminok hatásosságára közönséges megfázásban. A legtöbb klinikai kipróbálás során igazolták, hogy antihistaminok és decongetansok együttes adása gyorsítja az általános felépülést és az orrtünetek elmúlását idősebb gyermekekben és felnőttekben. Nem világos azonban, hogy ezek a hatások klinikai jelentőséggel bírnak-e.
Bacterialis betegségek is meggyógyulhatnak önmaguktól. Az antibioticus kezelés hatása tonsillitisben és acut arcüreggyulladásban kérdéses: a panaszok legjobb esetben is csak 1 nappal rövidülnek le.
A mellékhatások elkerülése végett - mind a betegben, mind a népességben - legyünk körültekintőek az antibioticumok felírásakor felső légúti fertőzésekben.
Ha az antibioticum mellett döntünk, választásunkat befolyásolja
a legvalószínűbb kóreredet járványtani ismerete
a gyógyszer hatékonyága és megbízhatósága
a gyógyszer ára.
Az elsőként választandó szer penicillin, ampicillin-származék, macrolideket csak penicillin-allergiában használjuk.
Ha a streptococcus teszt pozitív volt a beteget figyelemmel kell kísérni a kezelés után is.
Kontrollvizsgálat akkor szükséges, ha a panaszok nem múlnak el vagy kiújulnak.
Visszatérő sinusitisben egy kontrollvizsgálat jó alkalmat nyújt a további kezelés megbeszélésére.
Figyelembe véve a terápia hatástalanságát és a légúti fertőzések szövődményeinek ritka előfordulását, randomizált vizsgálatok eddigi tapasztalatai alapján a gyermekek antibioticus kezelése nem indokolt felső légúti fertőzésben.
Az interferon és számos más gyógyszer védelmet nyújt a közönséges megfázás ellen, de a mellékhatások miatt (interferon) nem terjedhettek el a mindennapi használatban, vagy klinikai alkalmazhatóságuk még további vizsgálatot igényel..
[1]Arroll B, Kenealy T. Antibiotic versus placebo for the common cold. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000247. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.
[2]Taverner D, Bickford L, Draper M. Nasal decongestants for the common cold. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001953. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently
[3]Douglas RM, Chalker EB, Treacy B. Vitamin C for preventing and treating the common cold. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000980. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently.
[4]Garland ML, Gagmeyer KO. The role of zinc lozenges in treatment of common cold. Ann Pharmacother 1998;32:63-69
[5]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-980225. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software
[6]Luks D, Anderson MR. Antihistamines for the common cold: a review and critique of the literature. J Gen Int Med 1996;11:240-244
[7]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-960816. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software
[8]Fahey T, Stocks N, Thomas T. Systematic review of the treatment of upper respiratory tract infection. Archives of Diseases in Childhood 1998;79:225-230
[9]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-981666. In: The Cochrane Library, Issue 3, 2000. Oxford: Update Software
[10]Jefferson TO, Tyrrell D. Antivirals for the common cold. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD002743. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently