Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A cholesteatomás vagy chronicus perforatióban szenvedő beteget fül-orr-gégész szakorvoshoz kell küldeni. Az idős vagy rossz általános állapotú betegeket konzervatív módon kell kezelni.
A fül-orr-gégész vizsgálatáig a beteget megfelelő kezelésben kell részesíteni.
A chronicusnak tekintjük az otitis mediát, ha a fertőzés 2 hónapnál tovább tart. A fertőzés aktivitása változhat, akár meg is szűnhet, de tartós károsodás vagy működési zavar is lehet a következmény.
Sárgás vagy zöldes váladékozás a dobhártya tartós perforatióján át.
A perforatión keresztül látszik a nedves, csillogó középfül, vagy bőséges váladékozás észlelhető, ami miatt naponta többször is cserélni kell a hallójáratban lévő tampont.
A baktériumok nem azonosak az acut otitis mediában találhatóakkal, és olykor egyszerre számos faj izolálható.
Az uralkodó baktériumok a Pseudomonas aeruginosa (zöldes, émelyítő, édeskés szagú váladék) és a Staphylococcus aureus. Proteus species, Klebsiella, E. coli és sok más aerob kórokozó is gyakori. Az esetek egyharmadában anaerob baktériumok is kimutathatóak (kellemetlen szag).
A Shrapnell-membrán perforatiója szinte kizárólag a cholesteatoma jele.
A pars tensa széli perforatiója úgyszintén cholesteatomát jelez, és a dobüregben gyakran látható az elszarusodott massza. A fül öblítésekor a távozó folyadékban sokszor látszik fehér üledék (a cholesteatomából származó keratin).
A fület speciális centrumokban CT-vel lehet tovább vizsgálni.
A dobhártya külleme fontos a betegség megítélésében.
Amennyiben a fül száraz, és a pars tensa centrális részén van a perforatio, kezelésre nincs szükség. A myringoplasticát későbbre kell tervezni.
Amennyiben a fül száraz, de perforatio látszik a Shrapnell-membránon, a betegnek valószínűleg cholesteatomája van, és műtét javasolt.
Ha a fül váladékozik, vegyünk mintát bakteriális tenyésztésre. Ha antibiotikumot már adtunk, vegyünk mintát gombatenyésztésre is, mivel élesztőgombák, Candida, Penicillium vagy Aspergillus lehet a fülben, és a további antibiotikumos kezelés csak rontja a panaszokat.
Öblítsük át a fület 37°-os élettani sóoldattal, szárítsuk meg a hallójáratot egy darabka vattával, és jegyezzük le a dobhártya állapotát.
Az öblítés és a szárítás alapvető a gyógyszerek bejuttatása előtt. Szíváskor ne feledkezzünk meg a caloricus reakció lehetőségéről, amit az áramló hideg levegő vált ki; ha a beteg forgó szédülést érez, azonnal hagyjuk abba a szívást.
Az antibiotikum-resistentia vizsgálata előtt lehetőleg antibiotikumtól mentes fülcseppet alkalmazzunk. Ha a folyamat a Shrapnell-membránban van, 3%-os bórsavoldat vagy 1–2%-os ecetsavas alkoholos oldat ajánlott. Amennyiben a középfül nyálkahártyája szélesen érintkezik a külvilággal, 50%-osnál töményebb alkoholokat ne használjunk. Alternatívaként más, nem ototoxicus cseppek is szóbajönnek (napi 3 × 4–5 csepp). A cseppentés előtt a tenyerünkkel melegítsük fel az üvegcsét, hogy elkerüljük caloricus reakció okozta szédülést. A beadás után, a felkelés előtt a beteg még 5 percig feküdjön. Ezt követően tegyük lehetővé, hogy a hallójárat nyílásához tett darab vattára folyhasson a fölös folyadék.
Systemás antibiotikum csak akkor, azoknak javasolt, akiknek felső légúti fertőzésük kapcsán átmenetileg váladékozik a fülük, vagy a váladékozás a korábbinál kifejezetebbé vált. Az antibiotikumok ugyanazok, amelyeket acut otitis mediában is kell adni.
Mintegy 10 nappal később, a második vizit során esetleg láthatjuk, hogy a fül már száraz.
Ismételjük meg a vizsgálatot, mivel a duzzanat megszűnése miatt változhat a lelet.
Amennyiben a váladékozás még mindig tart, öblítsük át a fület élettani sóoldattal.
Ebben a stádiumban az antibiotikumos cseppet (nem pedig systemás antibiotikumot) a resistentia-vizsgálat eredménye alapján lehet felírni.
Az antibiotikumos cseppek, különösen az aminoglycosid-tartalmúak (pl. neomycin, gentamicin, framecytin) cochleakárosodást okozhatnak, amellett, hogy hajlamosak sensibilizálni a hallójárat bőrét.
Kifejezetten váladékozó fül esetén az ototoxicitást nem kell figyelembe venni, mivel a fenestra rotunda melletti nyálkahártya duzzanata megakadályozza, hogy a szer érintkezzen a membránnal, és felszívódjon a cochleába.
Amennyiben a gombatenyésztés pozitív, fungicid szer adható a fülbe (pl. 3%-os bórsavoldat vagy 1–2%-os ecetsavas alkohol). Gomba eredetű otitisben kerülni kell a corticosteroidos cseppeket. A hallójárat és a dobhártya 0,5–1%-os methylvörös oldatos vattadarabbal tisztíthatók le.
A harmadik vizit után a beteget szakorvoshoz kell küldeni végleges sebészi megoldásra. Szükség esetén a konzervatív kezelést a műtét elvégzéséig kell folytatni.