Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A szifilisz gyanúját a megfelelő klinikai és szerológiai vizsgálatokkal verifikálni kell, és a beteget a leghatékonyabb antibiotikumokkal kell kezelni.
A szifilisz veszélyes fertőző megbetegedés, amelyet meg kell előzni, valamint hatékonyan kezelni kell.
A kórokozó a spirochéta Treponema pallidum.
Könnyen átvihető szexuális együttlét során, valamint anyáról magzatra.
A fertőzőképessége az első és a második fázis során a legmagasabb (30–60%). 2 év elteltével a beteg már nem terjeszti a betegséget.
A tünetmentes lappangási idő 3–4 hétig tart, amelyet követően a betegek kétharmadának (nem mindnek!) látható tünetei lesznek.
Elsődleges tünetek (helyi fertőzés)
Tiszta, kemény alapú fekély, "primer sánker"(12.3 kép)
jelenik meg a nemi szerven, ritkán a végbélben vagy a szájüregben.
Helyi fájdalmatlan nyirokcsomó megnagyobbodás.
Második stádium: 6–8 héttel az expozíciót követően (generalizált fertőzés).
Általános panaszok, egyebek között rossz közérzet, láz és nyirokcsomó megnagyobbodás.
Roseola (exanthema maculosum)
széleskörűen elterjedt virális ekcémára vagy gyógyszer kiütésre hasonlít.
Szifilidek, azaz papula képződmények a kezeken vagy a lábakon, illetve testszerte találhatóak. Lehetnek nagy, karfiolszerű képletek (condyloma latum) a végbélnyílás körül, illetve gyenge immunválaszú betegekben (pl. HIV) nekrotizálóak.
Alopecia syphilitica egyes betegeken megfigyelhető jellemzően "moly-rágta" kopasz foltok.
Késői tünetek a kezeletlen betegek mintegy egyharmadában fordulnak elő 10–30 év múlva. A legfontosabbak neurológiai (atípusos psychosis, paralitikus demencia) és vaszkuláris tünetek (aorta aneurizma, billentyű elégtelenség).
Elsődleges szifilisz
Herpes genitalis. A lappangási idő rövid elsődleges fertőzés esetén, a léziók csoportos előfordulásúak és fájdalmasak. A nyirokcsomó megnagyobbodás kevésbé hangsúlyozott, ugyanakkor a csomók érzékenyek.
Ulcus molle (lágy sánker)
Fertőzött coitális vagy egyéb traumák.
Másodlagos szifilisz
A roseola a következőkre hasonlíthat: pytiriasis rosea, gyógyszerkiütés, kanyaró, rubeola, illetve skarlát.
A szifilidek hasonlíthatnak a papuláris lichen ruber planusra, psoriasisra, scabiesre, vagy a láb infectiv ekcémájára (pl. tineára) A condyloma lattum a condyloma acuminatara hasonlíthat.
Expozíciós anamnézis (védekezés nélküli szex) és/vagy a klinikai kép.
Direkt kimutatás. Sötétlátóteres mikroszkóppal látható spirocheták a lézió váladékában megerősíthetik a diagnózist.
Szerológia
A kardiolipin teszt 3–4 héttel a fertőzést követően válik pozitívvá. Szűrésre ez az elsődleges vizsgálat. A magas titerek (>16) majdnem mindig specifikusak. Az alacsony titer sok esetben álpozitív eredmény (terhesség, kötőszöveti betegség, fertőzés), illetve egy korábban kezelt fertőzés vagy késői szifilisz szerológiai nyoma.
A szifilisz verifikálására a TPHA (Treponema pallidum haemagglutinációs teszt) a választandó vizsgálat. Alig később válik pozitívvá, mint a cardiolipin teszt, de specifikus (csaknem 100%) és alkalmas a kezelésre adott válasz követésére.
FTA-abs (fluoreszcens teszt) egy speciális esetekben (neuroszifilisz, neonatalis szifilisz gyanúja) használatos specifikus szifilisz vizsgálat, mivel az IgM antitesteket is ki tudja mutatni.
Gén amplifikációs módszerek már ugyancsak használatosak szűrésre.
Procain penicillin 1x1,2 millió IU i.m. 10 napig (elsődleges és másodlagos szifilisz, késői szifiliszben 3 hétig kell adni), neuroszifilisz esetén i.v. penicillin.
Penicillin allergiás betegeknek doxicyclin (200 mg/die 15 napig) vagy ceftriaxon (1 g/die).
Az antibiotikus therápiát követően a cardiolipin és TPHA teszteket el kell végezni 3 hónap, 6 hónap és egy év múlva. Elsődleges fertőzés esetén a tesztek a legtöbb esetben negatívvá válnak, egyéb nem régi fertőzés esetén a titerek legalább két higítást esnek sikeres kezelést követően.
Valamennyi szexuális partnert, aki ki volt téve a fertőzésnek, szűrni kell cardiolipin teszttel. Negatív eredmény esetén a vizsgálatot 3 hónap múlva meg kell ismételni.
[1]Hernandez-Aguado I, Bolumar F, Moreno R, Pardo FJ, Torres N, Belda J, Espacio A. False-positive tests for syphilis associated with human immunodeficiency virus and hepatitis B virus infection among intravenous drug abusers. Valencian Study Group on HIV Epidemiology. Eur J Clin Microbiol Infect Dis 1998; 17: 784-787
[2]Morse SA, Trees DL, Htun Y ym. Comparison of clinical diagnosis and standard laboratory and molecular methods for the diagnosis of genital ulcer disease in Lesotho. J Infect Dis 1997; 175: 583-589
[3]Gerbase AC, Rowley JT, Heymann DH, Berkley SF, Piot P. Global prevalence and incidence estimates of selected curable STDs. Sex Transm Infect 1998; 74 Suppl 1: S12-16
[4]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-945071. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software
[5]Walker GJA. Antibiotics for syphilis during pregnancy. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001143. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently
[6]Oxman AD, Scott EA, Sellors JW, Clarke JH, Millson ME, Rasooly I, Frank JW, Naus M, Goldblatt D. Partner notification for sexually transmitted diseases: an overview of the evidence. Can J Publ Health 1994;85(suppl 1):41-47