Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Különböztessük meg a petechiákat és az egyéb foltokat (meningococcus szepszis!)
Diagnosztizáljuk a bakteriális fertőzéseket, a Kawasaki betegséget és a leukaemiát, ezek azonnali hospitalizációt igényelnek.
Az előbbieken túl küldjük kórházban az idiopathiás thrombocytopéniás purpurás (ITP-s) beteget, a Henoch–Schönlein purpurás, az egyértelmű tünetekkel járó Stevens–Johnson szindrómás és a szisztémás juvenilis rheumatoid arthritises (Still betegség) eseteket.
Diagnosztizáljuk az allergiás reakciót (viszkető, vagy urticariás kiütés és szérumbetegség), hogy elkerülhessük a későbbi (gyógyszer) behatásokat. Ne diagnosztizáljunk fölöslegesen gyógyszer allergiát!
Lásd a táblázatot (5.25. táblázat - Láz és kiütés gyermekkorban – diagnosztikai kulcsok) .
Mindig nézzünk CRP-t, ha az etiológia a klinikai kép alapján nem biztos,és a gyermeket nem küldjük azonnal kórházba a rossz általános állapota miatt. Ha ezek a tünetek 12 óránál rövidebb ideje tartanak, az alacsony CRP szint nem zárja ki a szeptikus fertőzést.
5.25. táblázat - Láz és kiütés gyermekkorban – diagnosztikai kulcsok
| A betegség domináns tünetei | Tipikus tünetek | Labor leletek |
|---|---|---|
| ||
| Petechiák (kicsiny, el nem fehéredő vörös pöttyök) | ||
| Meningococcus szepszis | Izgatottság, hypotonia, rossz általános állapot | Magas CRP szint |
| Henoch–Schönlein purpura (Lásd: ebm00653) * | Petechiák a farpofákon és az alsó végtagokon. Ízületi- és hasfájdalom |
|
| ITP (Lásd: ebm00637) | Jó általános állapot, általában láz nincs | Alacsony thrombocyta szám |
| Leukaemia | Gyakori fáradékonyság, sápadtság, csontfájdalom | Alacsony thrombocyta szám, kóros fehérvérsejt szám, alacsony haemoglobin szint |
| Nyirokcsomó megnagyobbodás, conjunctivális belövelltség, száj- garat tünetek | ||
| Kawasaki betegség (Lásd: ebm00602) | Nyugtalanság, a betegség egyéb kritériumai |
|
| Scarlát* | Tonsillitis | Torok kenetben Streptococcus |
| Mononucleosis* | Gyakran tonsillitis, néha hepatosplenomegalia. Amoxicillin adása után kiütés |
|
| Apró elemű kiütés (<3 mm) | ||
| Exanthema subitum (Lásd: ebm00609) * | A láz a kiütést 2–4 nappal megelőzi | Alacsony CRP szint |
| Egyéb vírusos exanthema* | Alacsony CRP szint | |
| Gyógyszer reakció* | Előzetes gyógyszer szedés (lehet, hogy már pár nappal korábban elhagyták) | |
| Kawasaki betegség(lásd fent) | ||
| Piros maculosus kiütés az arcon | ||
| Erythema infectiosum* (Lásd: ebm00608) | Enyhe láz, pharyngitis, fejfájás, jó általános állapot | Alacsony CRP szint |
| Hólyagok az arcon és a nyálkahártyán | ||
| Bárányhimlő* | Általában azonosítható az aktuális infekció forrás | |
| Kéz–láb–száj betegség | Hólyagocskát a kézen, lábon és gyakran a szájnyálkahártyán. | |
| Stevens–Johnson szindróma | Erythema multiforme nyálkahártya tünetei | |
| Elsődleges herpes vírus fertőzés* | Ha a betegnek stomatitise van, érintett lehet mind a száj nyálkahártya, mind az ajkak bőre | |
| Nátha, rhinitis | ||
| Adenovírus | kiütés az esetek 2–8%-ában | |
| Urticaria | ||
| Vírus fertőzés* | A fertőzés egyéb lokális jelei | Alacsony CRP szint |
| I. típusú gyógyszer–reakció* | Előzetes gyógyszerelés | Alacsony CRP szint |
| ízületi duzzanat és erythema, előzetes antibiotikum kezelés (gyakran cefaclor vagy penicillin) | Alacsony CRP szint |
| Ugráló láz, maculosus kiütés a láz alatt | ||
| Kawasaki betegség | ||
| Szisztémás juvenilis rheumatoid arthritis | A kiütés gyakran a felső testfélen jelentkezik |
|
| (Still betegség) | ||