Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Ismerjük fel a a panaszos beteg spondylolisthesisét és kövessük nyomon.
A Scheuermann-kóros betegekben nyújtógyakorlatokkal előzzük meg a súlyos kyphosis kialakulását; amennyiben a kyphosis mértéke 40 foknál nagyobb, korrekciós korzettet kell alkalmazni.
Ismerjük fel és kezeljük a scoliosist, mielőtt végleges deformitás alakulna ki.
A serdülőkorban jelentkező elhúzódó hátfájások leggyakoribb oka.
Terheléskor a deréktáji, gyakran a farpofákba sugárzó fájdalom spondylolisthesis tünete lehet. Klinikai tünetek:
fokozott lumbalis lordosis
tapintható lépcsőképződés
"megemelt" processus spinalis.
A kórisme az oldalirányú röntgenfelvételen látott csigolya-elcsúszáson alapul (antero-posterior irányú felvételre nincs szükség)
Amennyiben a gyermeknek panaszai vannak, a kórlefolyást évente két–három alkalommal végzett röntgenfelvételekkel (és gyermeksebészeti konzultációval) követjük.
Kerüljük el a maximális terhelést (súlyemelő gyakorlatokat).
Csontegyesítő műtét szükséges, amennyiben
a betegnek visszatérő panaszai vannak
az olisthesis (elcsúszás) fokozódik
az olisthesis (elcsúszás) meghaladja a a csigolya saggitalis átmérőjének harmadát.
A Scheuermann-féle megbetegedés olyan, késő serdülőkorban (lányokban 13–15 éves korban, fiúkban 15-17 évesen) jelentkező osteochondrosis, mely a csigolyaporc elülső részét érinti. A betegség lányokban négyszer gyakoribb, mint fiúkban.
A háti csigolyák fájdalma, a hát merevsége és a comb hajlító izmainak kötöttsége a leggyakoribb panaszok.
A kórisme a röntgenfelvételen látott,
elől ellapult, ékalakú csigolyákon és
a csigolyák deformálódott zárólemezén alapul; a Schmorl-csomók (gyöngyszerűen elhelyezkedő beboltosulások) csak későbbi szakaszban alakulnak ki.
Differenciáldiagnosztika: tuberculosis, törések
A kezelés a kifejezett flexiós terhelés (pl. súlyemelés) elkerüléséből áll, súlyos esetben kiegészítve fűzőviseléssel (amikor a kyphosis mértéke több mint 45 o).
A scoliosis az esetek 85%-ában idiopathiás és progressiv, 15%-ban funkcionális eredetű.
A scoliosis betegség és nem "rossz tartás". A torna nem segít.
A kórkép a gyors növekedés idején (lányokban 10–12 éves korban, fiúkban néhány évvel később) alakul ki.
Szűrése úgy történik, hogy a nyújtott térddel előrehajoló gyermek csigolyáit végignézzük. A scoliosis kórisméje felállítható, ha az egyik lapocka magasabban áll, mint a másik.
Az enyhe vagy nem egyértelmű eseteket célszerű félévente ellenőrizni.
A scoliosis súlyosságát a röntgenfelvételen látott maximális scoliosis-szög alapján határozzuk meg. Klinikailag egyértelmű scoliosis esetén mindig szükség van röntgenfelvételre.
Kezelés
20? alatt: követés
20–40? : fűző
40? felett: műtét
2–10 éves gyermekekben előforduló ritka betegség, mely teljes csigolyatest-collapsussal jár.
Klinikailag az adott területen érzékenységet, gyorsult vörösvérsejt-süllyedést és esetenként leukocytosist észlelünk. A kórisme elkülönítendő a tuberculosistól. A beteget Calvé-deformitás gyanújával kórházba kell küldeni további vizsgálatok elvégzése céljából.
Leggyakrabban asepticus (steril), de okozhatják baktériumok is.
Iskolás kornál fiatalabb gyermekekben szokott jelentkezni járási és ülési nehezítettséggel.
A kórisme a terület érzékenységén és a gerincmozgások fájdalmasságán alapul. A kórismét megerősíthetjük technetium izotópos csontszcintigráfiával.
További vizsgálatok elvégzése céljából a gyermeket kórházba kell utalni.
A legtöbb esetben az állapot jóindulatú és spontán gyógyul.
A kezeletlen idiopathiás scoliosis a hátfájáson és a kozmetikai hibán túlmenően csak csekély fizikai károsodáshoz vezet.
[1]Rowe DE, Bernstein SM, Riddick MF, Adler F, Emans JB, Gardner-Bonneau D. A meta-analysis of the efficacy of non-operative treatments for idiopathic scoliosis. J Bone Joint Surg 1997;79A:664-674
[2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-970689. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software