Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Mivel a sugárkezelés helyi kezelés, a mellékhatások is szinte kizárólag helyiek.Systemás mellékhatásokat a fél- vagy teljestest besugárzás vagy a sugár-balesetek után tapasztalunk.
Bőrreakciók közé tartozik a bőrpír és a száraz vagy nedves epithelitis. Ezek gyakran megfigyelhetők a sugárkezelés során. Az enyhe reakciók 2-4 hét alatt spontán gyógyulnak.
A súlyos reakciókat az égési sérülésekhez hasonlóan kezeljük.
Késői tünet a bőr elvékonyodása és a teleangiectasia; kezelés nem szükséges. Az izzadságmirigyek károsodnak, a bőr vékony és száraz lesz.
Haj- és szőrzethullás a besugárzott területeken a kezelés kezdete után 3-6 héttel tapasztalható. A haj és szőrzet általában ismét kinő, de egyes esetekben más színű vagy göndörebb lesz.
A besugárzás helyétől függően a nyálkahártyakárosodás stomatitis, oesophagitis, bélirritatio vagy hasmenés formájában jelentkezik.
A szájüreg és nyelőcső nyálkahártya-károsodását sucralfattal, lokális gombaellenes szerekkel kezeljük, és szükség esetén az étkezések idején lidocaint is használunk. A forró, túlságosan durva, kemény és az erősen fűszeres ételeket kerülni kell.
A fogak és szájüreg betegségeit meg kell gyógyítani még az állkapocs környékének sugárkezelése előtt. A sugárkezelés után különösen figyelni kell a száj és fogak tisztántartására, és rendszeres orvosi ellenőrzés szükséges . A fogászati műtéteket lehetőség szerint kerülni kell; sürgős esetben ezeket a beavatkozásokat speciális intézményben kell elvégezni. Ha a nyálmirigyek besugárzása történt, a száj szárazzá válik. Ilyenkor műnyálat javaslunk, illetve étkezési tanácsokkal látjuk el a beteget.
A hasmenés kezelése tüneti, azaz megfelelő hydráltsági szintet kell biztosítani. Késői hatásként, akár a kezelés után évekkel is megjelenhet bélszűkület. Tartós hasmenés elsetén széklettenyésztést kell végezni; a kezelés a tenyésztés eredményétől függ.
A húgyhólyag irritatiója gyakori vizeletürítéssel, esetenként fájdalommal jár. Az esetleges fertőzéseket igazolni és kezelni kell. A panaszoktól függő mértékben fájdalomcsillapítókat adunk. Helyi kezelésként meleg ülőfürdő javasolt.
A szem-környék érintettsége kötőhártyagyulladást okoz. Szemcseppel kezeljük.
Szürkehályog a szemet ért besugárzás késői utóhatása; műtéttel kell kezelni.
Radiatiós pneumonitis a tüdőt is érő sugárkezelések után 2–6 hónappal jelentkezik. Enyhe lázzal és száraz, improduktiv köhögéssel jár. A mellkas röntgen felvételen a besugárzott tüdőterületen transparentia-csökkenés látható. Köhögéscsillapító szerekkel, esetenként codeinnel kezeljük. Antibiotikumot és napi 3×10–25 mg prednisolont adhatunk 2-4 héten át.
A vese állománya általában megkímélt marad annyira, hogy nem alakulnak ki klinikai tünetek. A helyi hatások közé tartozik az atrophia és a fibrosis, valamint a kis erek elzáródása.
A szív besugárzása fibrosist, magasabb cardialis eredetű morbiditást okozhat, illetve a legsúlyosabb esetben constrictiv pericarditis is kialakulhat késői utóhatásként.
A nemi szervek hormon- és ivarsejttermelését már egészen kis sugármennyiség is károsítja.
A gerincvelő mintegy 45 Gy besugárzást visel el 5 hét alatt. Az ennél nagyobb dosis alattomos, fokozatosan romló paraparesis veszélyével jár. A tünetek a kezelés után hónapokkal jelennek meg, és nehezen különíthetők el egy esetleges daganat okozta tünetektől.
Leuko- és thrombocytopenia, esetenként anaemia alakul ki a nagy felületű sugárkezelések, vagyis a fél- és teljestest besugárzások után. Ezek a maguktól szűnő folyamatok néhány héten belül lecsillapodnak. Vörösvértest transfusio, stimuláló faktorok adása vagy csontvelő transplantatio csak ritkán szükséges. A szokásos sugárkezelés után közepesen romló vérkép miatt nem szükséges kezelést kezdeni; súlyos neutro- vagy thrombopenia kialakulásakor azonban a beteget onkológiai osztályon kezeljük.
A fej besugárzása oedemát és az intracranialis nyomás növekedését okozhatja. Napi 3×3–9 mg dexamethasont adunk, a sugárkezelés végeztével fokozatosan leépítjük a steroidot.
Hányinger jelentkezhet a teljes- illetve féltest besugárzáskor, valamint a bélrendszer és a fej sugárkezelése esetén. Metoclopramidot, valamint a központi idegrendszer irritatiója esetén corticosteroidokat adunk. Érdemes serotonin-3 receptor antagonistákkal is próbálkozni, ha más gyógyszerek nem segítenek .
A fáradtság és egyéb pszichés tünetek megjelenése különböző lehet. Tüneti kezelést alkalmazunk. Figyelembe kell venni az alapbetegséggel kapcsolatos problémákat, és meg kell szervezni a megfelelő pszichés támogatást.
A teljestest besugárzás és a sugárbalesetek után, a nagy dosisú sugárterhelést követően perceken vagy órákon belül jelentkezik a hányinger, fáradtságérzés, izomgyengeség és zavartság. A kezdetben tünetmentes betegekben néhány napon belül kialakulhatnak a gastrointestinalis tünetek (hányinger, hasmenés, a bélnyálkahártya károsodása, vérzés). Kezelés nélkül akár halálhoz vezető ileus is kifejlődhet. Már viszonylag kisebb sugármennyiség is leuko- és thrombopeniát okozhat néhány héten belül, mely kezelés nélkül szintén halálhoz vezethet.
Gyermekeknél a sugárkezelés miatt a csont- és porcnövekedés- illetve az értelmi fejlődés zavara alakulhat ki .
Az erectio zavara a prostata sugárkezelése után ritkább, mint a radicalis prostatectomiát követően .
Csak gyenge bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az allopurinolos szájöblítés és az E-vitamin csökkentené vagy megszüntetné a szájnyálkahártya gyulladását .
Nem elegendően alátámasztott bizonyítékokat nyújtó, egyes szűkkörű kutatások azt sugallják, hogy a rectalisan adott sucralfat és a metronidazollal kiegészített gyulladásgátló kezelés jótékony hatású lenne a késői proctitisek tekintetében .
A sugárkezelés okozta acut hüvelyi eltérések hatékony kezelése lehet az oestrogenek és benzydamin localis adása .
[1]Kowanko I, Long L, Hodgkinson B, Evans D. The effectiveness of strategies for preventing and treating chemotherapy and radiation induced oral mucositis. Adelaide: The Joanna Briggs Institute for Evidence-Based Nursing and Midwifery. A systematic review. 1998. 1-84
[2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-999776. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2001. Oxford: Update Software
[3]Tramer MR, Reynolds DJ, Stoner NS, Moore RA, McQuay HJ. Efficacy of 5-HT3 receptor antagonists in radiotherapy-induced nausea and vomiting: a quantitative systematic review. European Journal of Cancer 1998;34:1836-1844
[4]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-990019. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2001. Oxford: Update Software
[5]Robinson JW, Dufour MS, Fung TS. Erectile functioning of men treated for prostatic carcinoma. Cancer 1997;79:538-544
[6]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-970244. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software
[7]Worthington HV, Clarkson JE, Eden OB. Interventions for treating oral mucositis for patients with cancer receiving treatment. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001973. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently
[8]Denton A, Forbes A, Andreyev J, Maher EJ. Non-surgical interventions for late radiation proctitis in patients who have received radical radiotherapy to the pelvis. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD003455. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently