Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Azonnal állítsuk le a vérkészítmény beadását.
Kezeljük a reakciót supportiv módon.
Vegyük fel a kapcsolatot a regionális transfusiós központ szakorvosával.
Az esetleges transfusiós reakció kivizsgálása érdekében a kompatibilitási vérmintát a laboratóriumban, a transfusiós tasak műanyag csövének egy darabját pedig az osztályon kell tárolni a transfusiót követően mintegy 5 napig.
L. a táblázatot (Lásd: 8.9. táblázat - A leggyakoribb transfusiós reakciók) .
A láz kezelése tüneti. A transfusio okozta láz rendszerint gyorsan (legkésőbb 8–10 órán belül) megszűnik.
Urticaria a transfusióban részesülő betegek 1–2%-ában jelentkezik. Kiváltója valószínűleg a donor vérben lévő olyan anyag, amelyre a beteg allergiás. Tüneti kezelésként antihistaminok adhatók. Szerológiai kivizsgálás nem indokolt.
A láz, a nyugtalanság, a mellkasi nyomásérzés és különösen a deréktáji fájdalom az acut haemolyticus reakció jele. A vizelet vörösesbarnává változik. A beteg gyakran hypotensiós. Kezelése folyadékterápiából (a diuresis fenntartása érdekében) és intravenás corticosteroidokból áll.
A gyorsan kifejlődő anaemia, néha a láz, a hányinger és az icterus a késői haemolyticus reakció tünete. A laboratóriumi leletekben magas a nem conjugalt bilirubin serumkoncentrációja, pozitív a direkt Coombs-teszt, és emelkedett a serumban a lactat-dehydrogenase szintje. Az állapot ritkán súlyos.
Az IgA-antitestek okozta anaphylaxia ritka, de rendkívül veszélyes transfusiós reakció.
8.9. táblázat - A leggyakoribb transfusiós reakciók
| Reakció | Gyakoriság/1 millió lakos/év | Kóreredet |
|---|---|---|
| Láz | Kb. 100 | Leukocyta antitestek |
| Urticaria | Kb. 100 | Ismeretlen |
| Késői haemolyticus reakció | 5–10 | Erythrocyta antitestek |
| Acut haemolyticus reakció | 0,4–1 | Erythrocyta antitestek |
A leukocytafiltratio a jelek szerint a legtöbb lázas reakciót kiküszöböli.
Az autolog transfusio csökkenti az allogen vérrel történő expositiót, de minden vérre vonatkoztatva növeli a transfusiós expositiót.
A perioperativ allogen transfusio nem hat hátrányosan a túlélésre vagy a daganat recidivájára.
[1]Gibis B, Baladi JF. Leukoreduction: the techniques used, their effectiveness and costs. Canadian Coordinating Office of Health Technology Assessment 1998;6E:1-79
[2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-988596. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software
[3]Forgie MA, Wells PS, Laupacis A, Fergusson D. Preoperative autologous donation decreases allogeneic transfusion but increases exposure to all red cell transfusion. Arch Intern Med 1998;158:610-616
[4]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-988463. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2000. Oxford: Update Software
[5]McAlister FA, Clark HD, Wells PS, Laupacis A. Perioperative allogeneic blood transfusion does not cause adverse sequelae in patients with cancer: a meta-analysis of unconfounded studies. Br J Surg 1998;85:171-178
[6]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-980480. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2000. Oxford: Update Software