Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások
Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A hymenoptera (hártyásszárnyúak) csípései anaphylaxiás reakciót okozhatnak.
A kullancs borreliosis és encephalitist terjeszt.
A szúnyogok malariát, tularaemiát, arbovirus betegségeket (Alphavirus, Flavivirus és Bunyavirus genus), melyeknek súlyos következményei lehetnek (súlyos encephalitis)
A szúnyogcsípés gyorsan kialakuló urtica-szerű papulát okoz, mely szinte mindig gyorsan eltűnik, de időnként hosszantartó viszkető papulát hoz létre érzékeny egyéneken. Ősszel a szúnyogok nagy papulákat, sőt vesiculákat okozhatnak a Földközi-tenger vidékén.
A púposszúnyogok a ruha alatt is tudnak csípni. Gyakran alakul ki papula, mely hetekig megmaradhat. Egyesek allergiássá válnak és localis oedemás reactio is kialakulhat.
Kisebbek, mint a púposszúnyogok és nagy rajokban fordulnak elő. Átjutnak a szúnyoghálón is, bejutnak városi házakba is és akár az ágynemű alatt is csíphetnek.
Izolált papulákat okozhat a hajas fejbőrön, különösen a tarkótájon, mely hónapokig tarthat.
Általában nyár végén okoz gondot.
Gyakori Kelet-Európában
A rovarriasztók nem hatékonyak
A hártyásszárnyúak okozzák a legveszélyesebb allergiás reakciókat.
Néha az anaphylaxiás reactió letalis.
A méhek csípése azonnal heves fájdalmat és duzzanatot okoz a csípés helyén.
A hymenoptera méreggel szembeni allergia évente sok anaphylaxiás reakciót okoz.
Fejtetű járvány iskolákban és napközi otthonokban fordulhat elő.
A ruhatetű hajléktalanokon fordul elő, különösen súlyos alkoholistákon okozhat gondot.
A ruhatetűt a ruhák varrataiban lehet megtalálni.
A ruhák rendszeres mosása mosógépben elegendő a tetvek elpuszítására.
Régi piszkos épületekben fordul elő.
Éjszaka szív vért, duzzanatokat okozva a bőrön
A madarak, mókusok és patkányok által terjesztett bolhák embereket is megcsípnek Az emberek, kutyák és macskák által terjesztett bolhák nagyon ritkák, vagy már ki is haltak.
A panaszok leginkább akkor jelentkeznek, amikor tavasszal az emberek kimennek a természetbe (madárfészkek takarítása, nyaralók első felkeresése, stb).
A bolha körülírt, erősen viszkető papulát okoz, a közepén szúrcsatornával; általában néhány csípés van egy csoportban.13.42. kép)
. Úgy tűnik, a bolhák okozhatnak urticaria papulosat, ami gyerekeknél nyáron fordul elő ( strophulus).
A betegnek általában fogalma sincs, mi okozza a kiütést.
Az Ixodes ricinus borreliosist terjeszt (Lásd: ebm00031) Kumlinge encephalitis és Uukuniemi vírus.
A legjobb védelem a hosszúszárú csizma és nadrág viselése a kirándulások alkalmával (a kullancs a fűszálakon található és nem a fákon)
A madarak (csirketenyésztők), kutyák és macskák kullancsai gyakran néhány papulából álló csoportot okoznak a végtagokon, a törzsön a ruhával fedett területeken. A papula közepén szúrcsatorna látható.
A keresztespók (Araneus diadematus) marása fájdalmas lehet.
A nagy madárpók csípése nem veszélyes.
A csípés után a fullánk és a hozzá kapcsolódó méregzsák a bőrben marad. A fullánkot távolítsuk el, amilyen gyorsan csak lehet, lehetőleg két másodpercen belül. Hogy a méregzsákot megnyomjuk-e, másodlagos jelentőségű, mert a zsákhoz tapadó izmok pumpálják a mérget még azután is, hogy a méh már elszabadult. A darázs és a dongó fulánkja nem marad a bőrben.
A hideg borogatás megfelelő elsősegély a hártyásszárnyúak csípései esetén. Ha valakit több csípés is ér, egy órán át meg kell figyelni, hogy nem alakulnak-e ki systemás tünetek.
Súlyos anaphylaxiás tünetek: A betegnek el kell kerülnie a csípést és állandóan adrenalin injekciót kell magával hordania (Epipen)®), Ha a beteg beadta már magának az adrenalint, 50 mg prednisolont adjunk. Az elsősegélyről ld. (Lásd: ebm00301) . Kérjünk bőrgyógyász vagy allergológus konzíliumot, ha a beteg olyan bőrduzzanatról számol be, amely túlmegy a megcsípett testtájon, illetve ha nehézlégzés vagy ájulás következik be. A deszenzitizáló kezelésre gondolni kell, de nem számít rutin megoldásnak. A kezelés ugyanis kockázatos, nem ismert, meddig is kell a kezelést folytatni, nem teszi feleslegessé a többi kezelést, és ráadásul költséges is.
Enyhe reactio esetén hydrocortison krém elegendő. Néha a másodlagos bakteriális fertőzés is kezelést igényel. A szemhéj-oedema, mely a látást is zavarhatja, nem jelenti automatikusan, hogy orális steroid kezelésre vagy más speciális therapiára lenne szükség.
A – lehetőleg csípés előtt bevett – antihisztamin tabletta mérsékli a tüneteket. Kettős vak vizsgálatok során a cetirizin csökkentette a tüneteket.
Súlyos reactio esetén néhány napos steroid kúrára, pl. prednisolon 30 mg/nap adására van szükség.