Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A sarokfájdalom okát a fájdalom elhelyezkedése és a klinikai lelet alapján tudjuk elkülöníteni. Előfordul, hogy a röntgenfelvétel is segít.
Ez a leggyakoribb, főként a túlsúlyos és sokat gyalogló emberek körében előforduló fájdalmas kórkép. Gyakran megerőltetés vagy rheumatoid arthritis az oka.
Tapintáskor a beteg középen, a saroktól előre jelez fájdalmat. A fájdalom az ágyból való felkelés vagy terhelés után a legerősebb.
A tünetekkel bíró betegek felében a röntgenfelvételen csontsarkantyú látható. Ez a plantaris külső fascia enthesisből származó callus a tünetmentes egyének 15%-ában is megfigyelhető.
A kezelés a fájdalmas területet tehermentesítő műanyag habdarabból vagy egy U-alakban kivágott cipőbetétből áll, melyet a gyógybetétkészítő vagy akár a beteg saját maga is elkészíthet. A lejobb megoldás valószínűleg a siliconsarok. Csökkenteni kell a terhelést és adjunk NSAID szert is.
Corticosteroidot/helyi érzéstelenítő infectiot adhatunk be a fájdalmas területre, ha szükséges, legalább 3 hét különbséggel. Mindazonáltal előfordul, hogy mellékhatásként a sarokpárna elsorvad. Az injectiot nema sarokpárnába, hanem jó mélyre kell beadni.
Naponta kétszer hátrafeszítő tornagyakorlatokat kell végezni, hogy ezzel a plantaris fasciat nyújtsuk. Az éjszakai rögzítősín ugyanilyen hatású.
A röntgenfelvételen látható csontkinövések a kórfolyamat következményei, nem pedig oka, de sebészi beavatkozást nem igényelnek. Csak akkor kell műtétre gondolni, ha minden más kezelés sikertelen maradt. Megfelelő indikáció esetén a műtét eredményes.
A plantaris fasciitisben szenvedő betegek kis hányadának ismert rheumás alapbetegsége van, ami az enthesopathia (Reiter-kór, spondylitis ankylopoietica) manifesztációja. Az anamnesisfelvételkor ki kell térni a reggeli merevségre, a hát- és farfájdalmakra, és a végtagokon az ízületi szalagok tapadási vonalában jelentkező fájdalomra; meg kell vizsgálni az ízületeket és a vörösvértest süllyedést.
Diffúz kisugárzó fájdalom
A sarokcsont valgus állása váltja ki
ENMG-vel nehezen diagnosztizálható.
A plantaris fasciitishez képest hátrább jelentkezik a fájdalom.
A kezelés átmeneti tehermentesítésből, és párna vagy saroksapka viseléséből áll.
Leggyakrabban a katonai kiképzésen folyó rendkívül hosszú futás vagy gyaloglás okozta csontterhelés következtében alakul ki.
Alkalmanként terhes nőkben is előfordul.
A calcaneus oldalirányú nyomáskor érzékeny.
A tünetek kezdetétől számított három hét múlva a röntgenfelvételen enyhén meszes kondenzáció jelenik meg.
A kezelés lényege az átmeneti tehermentesítés
Serdülő (8-12 éves) fiúkban gyakori
Az Achilles-ín tapadása érzékeny és ugyanitt apró duzzanat is tapintható. Többnyire nincs szükség röntgenfelvételre.
Lásd ebm00431 .
Ínhüvelygyulladás (Lásd: ebm00430) .
Tendinosis
Részleges szakadás (NB: cortisont ne adjunk!)
Calcaneus mögötti bursitis
Haglund-deformitás
Cysta
Osteoid osteoma és osteosarcoma
Osteomyelitis
Osteoporosisos csonttörés
Talocalcanealis arthrosis (gyakran másodlagos)