Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Ismerjük fel minél korábban a psychiatriai tüneteket okozó organikus betegségeket! Számos ilyen eltérés gyógyítható.
A dementia (Lásd: ebm00754) és a delirium (Lásd: ebm00473) első jeleit gyakran úgy kezelik, mintha psychiatriai kórképpel állnánk szemben. Az itt felsorolt eltérések legtöbbje dementiát és deliriumot okozhat.
Gyakorta áll fenn több betegség: organikus és psychiatriai kórkép egyszerre. A tudat, hogy valakinek súlyos betegsége van, valamint a betegség által előidézett korlátok önmagukban is hajlamosítanak mentalis zavarokra. Az értelmi fogyatékos illetve demens betegeknél nagyobb a psychés zavar veszélye.
Delirium esetén, különösen ha olyan idős embernél alakul ki akut zavartság, akinél korábban nem volt semmilyen psychiatriai megbetegedés.
A nem funkcionális psychosisokban, különösen ha a betegnél korábban nem fordult elő ilyen állapot.
Dementia gyanúja esetén.
Ha egyidejűleg neurológiai tünetek is jelentkeznek (paresis, epilepsziás görcsök, agyidegi jelek).
Ha gyulladásos tüneteket is találunk.
Ha valamilyen jelentős organikus betegség áll fenn (cukorbetegség, magas vérnyomás, szívelégtelenség, pitvarfibrilláció, májelégtelenség, stb.).
Ha a psychiatriai tünetek atipusosak és a klinikai képet gyakorlott psychiáter is különösnek tartja.
fA frontalis elhelyezkedésű tumorfokozatosan kialakuló személyiségváltozást okozhat. A tüntek: lassult és megváltozott gondolkodás és viselkedés, az ítélőképesség elvesztése, esetenként szaglászavar.
A temporalis helyzetű tumorok is okozhatnak személyiségváltozást, gyakorta epilepsziás görcsöket is.
Krónikus subduralis haematoma (Lásd: ebm00367) a mentális készségek lassulását és megváltozását okozhatja, mely hetek/hónapok alatt fokozatosan romlik. Gyakran kíséri hányinger, fejfájás, a tudati állapot ingadozása. Ezek a betegek gyakran idősebb személyek vagy alkoholisták.
Ha hiányos az anamnesis (nincs adat esetleges sérülésről), akkor epiduralis haematoma (Lásd: ebm00367) és subacut subduralis haematoma merül fel a hirtelen kialakuló zavartság okaként.
Azidős korúakban és rossz egészségi állapot esetén kialakuló fertőzések (tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés, szepszis).
A központi idegrendszeri fertőzések.
Encephalitis (Lásd: ebm00774) kezdődhet acut psychosis képét utánzó mentális eltéréssel is.
Manapság is előfordul idegrendszeri tünetekkel járó syphilis (Lásd: ebm00774) . Kezdetben depressziónak tarthatók a jellegtelen mentális tünetek. Később a betegség személyiségváltozáshoz, általában nagyzásos téveseszmékhez vezet, még később pedig dementiához. Neurológiai tünetekkel is jár: Argyll-Robertson pupilla, (Lásd: ebm00741) a mélyérzés zavara az alsó végtagon, és neurosyphillis esetén agyi vascularis eltérések.
A borreliosis a központi idegrendszert is érintheti.
A subacut sclerotisalo panencephalitis (SSPE) psychosist utánzó tünetekkel kezdődhet (Lásd: ebm00774) .
AIDShez társulóan megjelenhet dementia, depressio, személyiségváltozások és psychosis is.
Hypercalcaemia (a mellékpajzsmirigy adenomája) miattolyan tünetek jelentkezhetnek, melyeket depressziónak véleményeznek.
A májkóma illetve a májelégtelenség is tudatzavarhoz vezet. A beteg anamnesiséből általában ismert a májbetegség vagy a súlyos alkoholizmus.
Hypoglycaemia is okozhat zavartságot, szorongást és egyéb neuropsychiatriai tüneteket pl. agresszív magatartást.
Hyperglycaemia szintén szorongással, valamint izgatottsággal és deliriummal járhat.
A pajzsmirigy betegségei: a hypothyreosis depressziót, a hyperthyreosis izgatottságot és álmatlanságot okoz.
A B12 vitamin hiánya dementiát és memóriazavarokat okoz.
A Creutzfeld-Jakob betegségre (Lásd: ebm00776) jellemző a gyorsan romló dementia és az ehhez társuló neurológiai tünetek (paralysis, extrapyramidalis tünetek, myoclonus). Korai stádiumban psychiátriai kórképnek tarthatják.
A Huntington-betegséget gyakran kezdetben psychosisnak vagy schizophreniának tartják. Ezek a betegek élénkek, aktivitásuk fokozott. A chorea-jellegű mozgások és a családban előforduló hasonló betegség vezethet a Huntington-kór felismeréséhez.
A vascularis dementia (Lásd: ebm00755) jellemzője a depresszió és a zavartság, már a dementia és a neurológia jelek megjelenése előtt.
Az Alzheimer-kór (Lásd: ebm00756) súlyos psychiátriai tünetekkel jár.
A korai szakaszban gyakori a depresszió, ha a beteg megéli a memória és a gondolkodás zavarát.
A memóriazavar tagadása vagy kompenzálása paranoid tünetekre emlékeztethet. A beteg a memória hiányosságait confabulatioval tölti ki, vagy pl. a hiányzó dolgokra azt mondja, hogy ellopták őket.
A mérsékelten súlyos stádiumban a betegek aggodalmaskodóvá és nyugtalanná válnak. Számos tényező kiválthat érzelmi emlékeket és olyan általános félelmet, melyre a beteg nem talál szavakat. Sok beteg szenved álmatlanságtól, mely az ellátó személyeknek jelentős gondot okoz.
A közepes és súlyos stádiumban gyakoriak a magatartászavarok: elkóborlás, kontrollálatlan agresszió, állandó öltözés és vetkőzés, étkezési zavarok, a szobatisztaság elvesztése.
Lewy testes dementia esetén a memóriazavar mellett látászavar és rigiditás is megjelenik, ezért depresszióval téveszthető össze. Az ilyen betegek érzékenyek az antiparkinson szerekre, melyek zavart állapotot válthatnak ki.
Pick syndroma és egyéb frontalis dementiák.
Acut vascularis stroke (Lásd: ebm00759) (mely nem a motoros agyterületeket érinti).
Idős emberekben ilyen esetben a stroke kizárólag zavartság képében jelentkezhet, minden egyéb tünet nélkül.
A jobb (nem-domináns) féltekét érintő stroke a térérzékelés zavarát okozhatja. A beteg úgy érzi, hogy a környezete megváltozott, s ez psychiatriai betegség benyomását keltheti, ha a a stroke tipusos tünetei hiányoznak.
A bal (domináns) féltekét érintő stroke esetleg csak sensoros dysphasiát okoz (a beteg közel normálisan beszél, de nem érti meg a beszédet), ez szintén psychiátriai kórképet utánoz.
Súlyos Parkinson kór esetén a beteg jelentős mennyiségű dopaminerg szert (levodopa, selegilin, dopamin agonisták és COMT inhibitorok), valamint anticholinerg szert (a hagyományos parkinson-ellenes szerek) igényelhet a mozgóképesség fenntartásához. Synergismus következtében zavartság léphet fel például egy új gyógyszer bevezetésekor.
A levodopa által okozott zavartság gyakran jár hallucinációkkal, melyek során a beteg például a rokonait holtan vagy távol lenni látja, de tudatában van annak, hogy ezek a képek csak hallucinációk.
Az állapot kezelése a gyógyszerek mennyiségének csökkentése, ami azonban a mozgásképesség csökkenésével járhat. Meg kell találni az egyensúlyt: a zavartság nélküli állapot mellett lehető legjobb mozgóképesség biztosítását.
A zavartság a gyógyszerek túladagolása és túlzott gyógyszerérzékenység következtében egyaránt kialakulhat (lásd még a deliriumról, (Lásd: ebm00473) toxinokról és gyógyszerekről szóló részt).
Az alkohol függőség különösen nőknél maradhat rejtve.
Ha az alkoholizmus ténye ismert, Wernicke-Korsakoff syndromára (Lásd: ebm00800) is gondolni kell, és a betegnek kórházba kerüléskor thiamint is adni kell.
Ha a beteg szokatlanul viselkedik, s az állapota görcshöz hasonlít, annak oka epilepsziás álom-állapot is lehet. Az egyídejűleg készített EEG görbe alapján a kép tisztázható.
A temporalis epilepsziában szenvedő betegek között is előfordulhatnak psychotikus epizódok.
Egyes epilepsziás betegek a görcsroham után akár órákon át is zavartak maradhatnak, esetleg agresszivak is lehetnek.