Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A gyógyszeres kezelés megkezdése előtt végig kell gondolni, hogy a beteg álmatlansága életmódbeli változtatásokkal megszüntethető-e.
A háttérben meghúzódó depressiót, psychoticus megbetegedést vagy alvási apnoét diagnosztizálni kell, mivel kezelésük lényegesen eltér a más okból kialakult álmatlanság kezelésétől.
Altatószer alkalmi vagy rövid időtartamú használatát kell javasolni a rendszeres szedés helyett.
A kezelés kezdetén el kell magyarázni a betegnek a gyógyszer fokozatos megvonásának szükségességét.
Hányszor alszik el a beteg napközben, a délutáni szunyókálást is beleszámítva (alvási napló vezetése szükséges)
Nehézségei vannak-e a betegnek elalvásnál vagy átalvásnál a korai órákban?
Okoz-e az álmatlanság nappali fáradtságot vagy egyéb tünetet?
Az insomnia időleges vagy minden éjszaka jelentkezik?
Étrendi tényezők, különösen kávé vagy szeszesital fogyasztása.
2–3 csésze kávé is képes befolyásolni az alvás minőségét.
Az alkohol csökkenti a REM mennyiségét és a mély alvási szakaszokat.
A beteg által használt gyógyszerek.
Beta-blockolók gyötrő álmokat okozhatnak.
Este bevett diureticumok hólyagtelődést és ezáltal nyugtalan alvást okozhatnak.
Ha az álmatlanság oka nem tisztázott, psychiatriai és somaticus okokat kell keresni, valamint gondolni kell olyan gyógyszerekre, melyek insomniát okozhatnak, főleg idős korban.
Pollakisuria (prostata hyperplasia) ébresztheti a beteget.
Idült szívelégtelenség insomniát okozhat.EKG és mellkas röntgenfelvétel készítése indokolt, amennyiben a közelmúltban nem történt meg.
Vérképvizsgálat és vérsejtsüllyedés mérése kizárhatja az anaemiát és a belgyógyászati betegségeket.
Fel kell mérni, hogy a beteg nem depressiós–e.
Mindig azonos időben kell lefeküdnie, a hétvégét is beleértve..
Nem kell ébren az ágyban maradni, ha nem sikerül elaludni fél órán belül, és csak elfáradáskor kell visszafeküdni.
Meg kell próbálni mindig ugyanabban az időben felkelni.
Nem kell az ágyban olvasni, televíziót nézni vagy dolgozni .
Kerülni kell a délutáni szunyókálást (20–30 percnél hosszabban).
Rendszeres testedzést kell végezni (legalább 3–4–szer hetente) de nem kell edzeni esténként, amennyiben zavarja az elalvást.
Csökkenteni kell az alkohol, kávé, cigaretta és altatószer fogyasztását.
Biztosítani kell, hogy a hálószoba csendes, sötét és kellemesen hűvös legyen.
Az esti órákban kerülni kell a megerőltető gondolkodást és a felkavaró érzelmeket.
Első vonalbeli kezelés időszakos álmatlanságban elalvási nehézségekkel kis adagú rövid vagy közepes hatástartamú benzodiazepin, vagy nem–benzodiazepin hypnoticum (zaleplon, zolpidem, zopiclone).
Ha a beteg a korai órákban ébred oxazepam és nitrazepam a megfelelő szerek. Zaleplont - ha szükséges - legalább 4 órával az ébredési idő előtt kell bevenni.
Amennyiben a beteg korábban nem szedett altatószert, kisszámú (10–30) tablettát kell felírni, és a betegnek ismét jelentkeznie kell, ha további gyógyszerre van szüksége.Bátorítani kell a beteget gyógyszermentes napok beiktatására, például hétvégén.
Ha az időszakos álmatlanságban szenvedő beteg napközben szorong, hosszú hatástartamú benzodiazepin lehet a választott gyógyszer.
Ha a beteg depressiós, és éjszaka felébred, kis adagú sedativ antidepressivum adása lehet a helyes kezelés (doxepin, trimipramin, amitriptylin, mianserin, mirtazapin stb.)Eltérően a benzodiazepinektől, ezeket a szereket szabályosan minden este kell bevenni.Követni kell a beteg állapotát, és gondolni kell a depressio egyéb lehetséges kezelési módjainak szükségességére.
Súlyos alvászavarok esetén a neurolepticumok (levomepromazin, chlorprotixen) hatékonyabbak lehetnek, mint a benzodiazepinek. Például zavart és izgatott betegeknél alkalmazhatók a neurolepticumok. A neurolepticum az álmatlanság kezelésére nem megfelelő szer, ha a betegnél kezdődő psychosis áll fenn: psychosis fennállásának gyanúja esetén psychiatriai consiliumot kell kérni.
Ha benzodiazepin fajtájú gyógyszer adása ellenjavallt, sedativ hatású antihistaminok, például hydroxyzin jöhetnek szóba.
Amikor a gyógyszer hatása meszűnik újraéledő álmatlanság jelentkezhet. Ez magában foglalja az elalvási nehézségeket és az éjszakai felébredést a gyógyszer bevétele után. A gyógyszernek még rövid időtartamú használata is vezethet újraéledő álmatlansághoz. A tünet különösen rövid hatástartamú benzodiazepinek használata után észlelhető, és a kora reggeli órákban jelentkezhet, amikor a hatás túl hirtelen szűnik meg. Máskor a tünetek éjszaka jelentkeznek, a gyógyszer megvonása után, és a gyógyszer használatának időtartama és adagja szerint változnak.
Újraéledő szorongás szintén lehetséges, amikor a beteg kórosan aktívnak és/vagy izgatottnak érzi magát a benzodiazepinek bevételének másnapján.
A hosszú hatástartamú benzodiazepinek használata zavart okozhat a psychomotoriumban és a cognitiv functiókban a gyógyszer alkalmazásának másnapján.
A benzodiazepinek az emlékezeti működést is befolyásolhatják (anterograd amnesia).
Zavartság is megfigyelhető az alvás megszakításakor. Szédülés és elesés előfordulhat. Ez különösen a rövid hatástartamú, nagy finomságú benzodiazepinek (midazolam és triazolam) esetében lehet gond.
A benzodiazepinek elhagyása legalkalmasabban a szer adásának befejezése előtt 1 vagy 2 napig az adag felezésével történhet.
Az elvonási tünetek megelőzésének legjobb módja rövid időtartamú gyógyszerelés, mérsékelt adagokkal.
Ha a beteg hosszú időn keresztül nagy adagokat szedett, a megszakítás fokozatosan kell történjék.
A megvonási tünetek 5–7 nappal a hosszú hatástartamú szerek elhagyása után jelennek meg, és hamarabb (ésesetlegsúlyosabb formában) a rövid hatástartamú szerek adásának befejezése után.
A hosszabb hatástartamú benzodiazepinekre történő átváltás olykor megkönnyítheti az elhagyást.
Psychologiai beavatkozással az álmatlanságban szenvedő betegek alvása javítható. .
[1]Morin CM, Culbert JP, Schwartz SM. Non-pharmacological interventions for insomnia: a meta-analysis of treatment efficacy. Am J Psychiatr 1994;151:1172-1180
[2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-940445. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software
[3]Benzodiaxepines and zolpidem for chronic insomnia: a meta-analysis of treatment strategy. JAMA 1997;278:2170-2177
[4]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-988111. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software
[5]Lobo BL, Greene WL. Zolpidem–distinct from triazolam? (review). Ann Pharmacother 1997;31:625-632
[6]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-970668. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software
[7]Montgomery P, Dennis J. Cognitive behavioural interventions for sleep problems in adults aged 60+. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD003161. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software.
[8]Murtagh DR, Greenwood KM. Identifying effective psychological treatments for insomnia: a meta-analysis. J Consult Clin Psychol 1995;63:79-89
[9]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-955023. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software