Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Acut szélütés
Járászavar vagy záróizom-elégtelenség
Gyengült tudatállapot vagy tudatzavar
Olyan személy eszméletvesztése, akiről nem ismert, hogy epilepsziás lenne (az elsősegélyt követően a neurológiai kivizsgálás általában a járóbeteg szakambulancián történik)
Súlyos, acut fejfájás, különösen, ha fertőzésre utaló panaszokkal, tarkókötöttséggel vagy tudatzavarral jár.
A neurológiai betegségek diagnosztizálásának legjelentősebb eleme az anamnesis-felvétel. Gyakran meghatározó, olykor pedig az egyetlen eszköz pl. a fájdalom (fejfájás) és a rohamokban fellépő panaszok értékelésékor.
Szükség esetén kérdezzük ki a beteg családtagjait vagy kísérőit (sürgősségi részlegen, eszméletlen beteg vagy dementia estén).
Különösen figyeljünk
A panaszok megjelenésének kezdetére, módjára és lefolyására
Az aktuális panaszok leírására
Arra, hogy a panaszok rohamokban jelentkeznek vagy folyamatosak?
A korábbi neurológiai vizsgálatokra
Egyéb betegségekre (hypertensio, pitvarfibrillatio)
Az aktuálisan szedett gyógyszerekre
Az alkoholfogyasztásra; esetleges kábítószer függőségre?
A háziorvos általában a panaszok alapján végzi el a vizsgálatot (Ha a beteg képes járni, kommunikálni, megfelelően levetkőzni és felöltözni, akkorkifejezetten nagy teljesítményt igénylő neurológiai feladatokat teljesített.)
Az alábbi tényezőkre különös figyelmet kell fordítani:
a beteg egyedül jön vagy kísérik
a tudatállapot leírása szavakkal (Lásd: ebm00751)
memória és logikai gondolkodás
beszéd és beszédértés
hogyan mozog a páciens (önállóan jár, segédeszközökre van szüksége, ágyban fekszik)
tarkókötöttség (lehetségesdiagnosztikai hibaforrás)
izomtónus, az izomzat megjelenése (atrophia, fasciculatio)
dyskinesia (tremor, akaratlan mozgások)
paresis vagy izomgyengeség
ataxia
ínreflexek (idős korban gyakran találhatók jelentőség nélküli eltérések)
Babinski-tünet
nyilvánvaló érzészavar (a beteg gyakran magától beszámol erről); érzékelés valószínű mértéke
Motoros képességek: képes-e a beteg a végtagjait megemelni, lábujjhegyen és sarkon járni (az alsó végtagok distalis izmainak ereje); széken ülésből fel tud-e állni anélkül, hogy a karjaival segítene (az alsó végtagok proximalis izmainak ereje); hogyan használja a kezeit vetkőzés közben. A kézszorítás az együttműködés hiánya miatt is lehet gyenge . Külön-külön is meg kell vizsgálni az egyes izmok erejét, főként a peripheriás idegeket érintő megbetegedés gyanúja esetén, pl. a triceps erősségét a 7-es nyakcsigolyát érintő gerincvelői syndromában
Agyidegek
Pupillák, szemmozgások és nystagmus, valamint – ha szükséges – a szemfenék és a látótér
Arcmozgások, homlokráncolás
Nyelv és garat
Szédülés esetén meg kell vizsgálni a beteg hallását, a fülét és a provokált nystagmust (Lásd: ebm00745) .
Általános állapot
Vérnyomás, melyet álló testhelyzetben is meg kell mérni, ha a beteg kórtörténetében ájulás szerepel. Szívritmuszavarok (különösen pitvarfibrillatio), arteria carotisok
Az alsó végtagok gyengesége esetén hátfájdalom, érzékenység ütögetésre, az alsó végtagok keringése és a Babinski-tünet vizsgálata.
A vérvizsgálatok segítenek a panaszok hátterében lévő nem idegrendszer eredetű okok (pl. anaemia vagy fertőzés a szédülés hátterében) és az alkohol-fogyasztás felismerésében. Eszméletlen betegek esetében fontos az anyagcserezavarok vérvizsgálata (Lásd: ebm00751) .
A koponya és a nyak röntgenvizsgálata csak trauma esetén javasolt.
A liquor cerebrospinalis vizsgálata a sürősségi részlegen, meningitis gyanúja esetén tanácsos.Csak jól felszerelt részlegeken (kórházakban) végezhető el. Az agyvérzés CT vizsgálattal igazolható. Vékonytűvel történő liquor cerebrospinalis mintavéte csak akkor végezhető el, haa subarachnoidalis vérzés nem valószínű, de ki kell zárni.