Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A koponya sérüléseinek vizsgálatára már nem használjuk, mivel nem zárja ki a koponyaűri elváltozásokat.
Gyermekekben a koponya röntgen kimutatja a varratok korai záródását, a craniosynostosist.
Neurológiai betegségekben a következő jelentős eltéréseket találhatjuk:
a gerinccsatorna szűkülete (leggyakrabban a hátul elhelyezkedő osteophyták miatt),
az intervertebralis foramenek szűkülete vagy tágulata (neurinoma), és a csigolya destrukciója.
A testtartási rendellenességek, pl. a gerincferdülés kimutatása továbbra is a hagyományos röntgenen alapszik.
A hagyományos röntgenfelvételek alapján nem zárhatók ki a gerinccsatornát érintő kórfolyamatok, mégis szükséges elvégezni ezeket ahhoz, hogy megtervezzük a további vizsgálatokat: mágneses rezonanciás vizsgálat (MRI) és számítógépes rétegvizsgálat (CT).A myelográfiát a mindennapi gyakorlatban már nem használjuk.
Ez az elsődleges vizsgálómódszer a legtöbb agyi folyamat esetében.
A CT a legjobb és leggyorsabb módszer a koponyaűri vérzések kimutatására vagy kizárására, valamint a vérzés és az infarktus elkülönítésére.
Kontrasztanyag alkalmazásával a diagnosztikus pontosság növekszik, amennyiben a kórfolyamat a vér-agy gát károsodásával vagy kóros neovascularizációval jár (agyi infarktus, subduralis haematoma, daganatok, stb.).
A CT vizsgálat csak olyankor alkalmas a gerinccsatorna betegségeinek vizsgálatára, ha az elváltozás elhelyezkedését pontosan ismerjük.
A gerinccsatorna hosszanti ábrázolására a CT nem alkalmas: túlságosan hosszú időt vesz igénybe, a sugárdózis túl nagy, és az elváltozás elhelyezkedhet a vizsgált rétegek között is.
Nem jár ionizáló sugárzással.
Többféle síkú képalkotást tesz lehetővé. Az eljárás alkalmas a gerinccsatorna hosszanti vizsgálatára és gyakran több információt ad az agyról, mint a CT.
Az MR alkalmas
az agytörzs és az occipitalis lebeny vizsgálatára,
a demyelinizációs változások igazolására,
daganatok igazolására.
Az MR angiográfia (MRA) segítségével láthatóvá tehetők az erek . Alkalmas arra is, hogy SAV-on átesett betegek családtagjaiban esetleges aneurysmákat felkutassunk.
Ellenjavallatok
Pacemaker és egyéb beültetett elektronikus eszközök,
mágnesezhető fémből készült implantátumok a testben (régebbi aneurysma-klippek), belsőfülben lévő fémprotézisek,
claustrophobia.
A DSA a választandó módszer mind a neurológiai, mind pedig egyéb angiográfiás beavatkozások esetében.
Az artériába kontrasztanyagot juttatunk.
A hagyományos, filmre vett (cine)angiográfiát csak azokban a kórházakban alkalmazzák, ahol nem áll rendelkezésre DSA berendezés.
A legtöbb neurológiai angiográfiás beavatkozás hospitalizációt igényel.
Javallatok a carotis rendszer angiográfiájára:
SAV, aneurysma gyanúja,
arteritis, vagy egyéb cerebrovascularis betegség gyanúja,
ismert agydaganat vagy arteriovenosus malformáció (AVM) érellátásának ábrázolása a műtéti beavatkozás előtt.
Javallatok a vertebralis rendszer angiográfiájára
Elvileg ezek megegyeznek a carotis rendszer angiográfiájánál leírtakkal, amennyiben az elváltozás a vertebrobasilaris rendszer érellátási területén van a fossa occipitalisban.
A szövődményveszély egyértelműen nagyobb, mint a carotis rendszer angiográfiájánál, a vizsgálat csak fiatal (50 évnél nem idősebb) betegeknél végezhető el.
Javallatok az aortaív angiográfiájára
A TIA-n vagy agyi infarktuson átesett betegekben (gyakran ultrahanggal kimutatott) carotis-szűkület igazolása azokban az esetekben, amikor a beteg a műtéti beavatkozásra alkalmas. Ennek feltételeit lásd: TIA ebm00762 .
Takayasu-kór vagy subclavian steal syndroma gyanúja.
A fent említett angiográfiás beavatkozások mindegyike esetében kb. 1% a stroke veszélye.
Non-invaziv módszer a carotis arteria szűkületeinek és az artériafal elváltozásainak kimutatására.
Ha gyakorlott szakember végzi a vizsgálatot, úgy az eredmények az angiográfiás leletekkel jól korrelálnak.
A beavatkozás használható
betegek kiválasztására az aortaív angiográfiás vizsgálatához,
a carotis rendszer állapotának felmérésére azoknál a betegeknél, akiknél az angiográfia ellenjavallt,
a szívkoszorúerek műtétei előtt.
Nyitott kutacsú csecsemőknél a real-time ultrahang vizsgálat gyakran használt módszer az agyi képletek ábrázolására.
Újszülöttek a peri- és intraventricularis vérzésének kimutatására használjuk, illetve az agykamrákban lévő liquor mennyiségének meghatározására hydrocephalus gyanúja esetén.
Radioizotópos markerek (IMP, HM-PAO) segítségével a különböző agyterületek keringési jellegzetességei mutathatók ki.
Ez az eljárás fejlesztés alatt áll, de alkalmazható
az agyi infarktusok kimutatására korai stádiumban,
annak elkülönítésére, hogy a betegnél Alzheimer-kór (a temporalis és parietalis lebeny kétoldali degenerációja) vagy vascularis dementia (egyenlőtlen izotóp-eloszlás) áll fenn
a Herpes simplex okozta encephalitis kimutatására korai stádiumban.
A módszer klinikai alkalmazásai elsősorban a neurológia, az onkológia és a kardiológia területét érintik.
Alkalmas az agyi metabolitok elhelyezkedésének és mennyiségének kvantitativ ábrázolására, és 2D képen való megjelenítésére.
[1]Kallmes DF, Omary RA, DIx JE, Evans AJ, Hillman BJ. Specificity of MR angiography as a confirmatory test in carotid artery stenosis. Am J Neuroradiol 1996;17:1501-1506
[2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-961623. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software