Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Olyankor jelentkezik, amikor nincsenek akaratlagos mozgások.
Alacsony frekvenciájú és széles amplitúdójú.
A "Cigaretta-sodró" altípusra a hüvelykujj és mutatóujj apró sodró mozgása jellemző, miközben az alkar finom supinatiót-pronatiót végez.
Az alsó állcsont és ajak remeghet, a fej azonban szinte soha.
A tremor csökken vagy megszűnik mozgás közben, pl. ha a karját beteg függőleges helyzetbe emeli, és fokozódik mentalis stresszben és szorongáskor.
Csak az izmok akaratlagosan összehúzódásakor, vagy aktív mozgás során jelentkezik, illetve amikor egy bizonyos rögzített testhelyzetet próbál a beteg megtartani (sustentiós tremor), és megszűnik, amikor az izmok ellazulnak.
Kialakulhat az ujjakon illetve a felső végtagokon, de jelentkezhet a fejen, a száj körül, a gégében (hang) és az alsó végtagokon is.
Precíz mozgás, stresszhelyzet és szorongás esetén fokozódik a tremor kilengése.
Az ataxia a legfontosabb differenciáldiagnosztikus tünet.
Gyakori okok
Alkoholizmus
Jóindulatú essentialis tremor
Fokozott fiziológiás tremor
Metabolicus tremor, pl. hyperthyreosis következtében
Ritka okok
Kisagykárosodás
Tüneti tremor
Toxicus tremor
Pszichogén tremor
Minden emberben előfordul, pl. mint sustentiós tremor, és számos ok következtében symptomaticussá fokozódhat
Különböző non-selectiv beta-blokkolóval (propranolollal, timolollal) kezelhető
Kóreredet
Catecholaminok fokozott secretiója; stressz, testedzés, fáradtság, abstinentia
Coffein, nikotin
Hyperthyreosis, pheochromocytoma
Hypoglycaemia, hypothermia
Gyógyszerek: levodopa, lithium, Na-valproat, neurolepticumok, pindolol, cimetidin, sympathomimeticumok (isoprenalin, salbutamol, stb.) trycyclicus antidepressansok, mexiletin, thyroxin
Kóreredet
A májparenchyma károsodása
Uraemia, hypokalaemia, hypomagnesaemia
Polycythaemia
Hypercapnia
Steatorrhoea, malabsorptio
A tremor gyakran elsősorban distalis, és általában irrelevans az alapbetegség tükrében.
Kóreredet
Alkoholizmus
Sclerosis multiplex
Agydaganatok és infarctusok
A sustentiós és akciós tremor mellett tünete lehet ataxia, egyensúlyzavar, nystagmus, beszédzavar és izomhypotonia.
A tremor kifejezettebb a test distalis részein, és a frekvenciája gyorsabb a felső, mint az alsó végtagokon.
Különösen nehézfém-mérgezés esetén sustentiós vagy akciós tremor alakul ki (pl. higany, ólom, arzén, és foszfor, valamint bizonyos vegyszerek hatására is, pl. a dioxin).
Myoclonusos rángások és önkéntelen mozgások is jelentkezhetnek a tremor mellett, és a tremor nyugalomban is megjelenhet.
A következő idegrendszeri betegségekben az alapbetegségre jellemző panaszok mellett akciós tremor is jelentkezik:
Myoclonus
Dystoniák
Roussy-Levy-syndroma
Egyes neuropathiák (pl. Charcot–Marie–Tooth-betegség, peronealis muscularis atrophia)
Agysérülések
Tourette-syndroma
Wilson-kór.
Parkinson-kórban is előfordulhat akciós tremor a nyugalmi tremor mellett.